Az új, idén március 15-től életbe lépett Ptk. változásai miatt a finanszírozók számára rendkívül kockázatossá váló autóhitelek piaca csaknem befagyott, a bankok szinte kizárólag lízingkonstrukciókat ajánlanak még a magánszemélyeknek is – áll az Autóhitel Alkusz Zrt. legfrissebb elemzésében.
Mi a gond?
Az új Ptk. már nem ad lehetőséget az autóhiteleknél opciós vételi jog kikötésére. Pedig eddig lényegében ez biztosította magát a fedezetet a finanszírozók számára. Ezzel gyakorlatilag lehetetlenné vált, hogy az ügyfél nemfizetése esetén a bank birtokba vegye, majd újraértékesítse a hitel fedezetéül szolgáló gépjárművet és a befolyt vételárból lezárja a fennálló tartozást.Korábban az Azénpénzem.hu érdeklődésére a bankok azt állították: találnak megoldást a gondok rendezésére. Így ma bárki szabadon választhat finanszírozási formát, amennyiben az zárt végű pénzügyi lízing.
Fotó: Thinkstock
Mi lehetett a cél?
A törvényalkotói szándék az opciós vételi jog eltörlésével vélhetően az volt, hogy csökkenjen a hitelfelvevők kiszolgáltatottsága a bankokkal szemben arra az esetre, ha az ügyfél fizetésképtelenné válik. Mivel azonban így lényegében megszűnt az autóhitelek mögötti autófedezet, a bankoknak csak a személyi kölcsönöknél megszokott kockázatok és az azokhoz kapcsolódó jóval magasabb kamatok mellett érné meg autóhiteleket nyújtani.
Ez azonban egyaránt előnytelen lenne az ügyfél és a bank számára is, így lényegében majd minden piaci szereplő felfüggesztette a hiteltermékek alkalmazását és helyette a lízing került előtérbe – vázolta az alkuszcég vezérigazgatója, Orbán Imre, milyen változást hozott a törvénymódosítás.
De nincs thm-plafon
A cégnél azt tapasztalták, hogy a finanszírozók legnagyobb része az extrém kockázatok vállalása helyett inkább áttért a biztonságosabb autólízing konstrukciókra. A szakértő ugyanakkor figyelmeztet: a lízingtermékekre nem vonatkozik a hitelek esetében 2012 áprilisában bevezetett thm-plafon. (A törvény szerint: fogyasztói hitelek esetében a kölcsön ára a jegybanki alapkamatnál legfeljebb 24 százalékponttal lehet magasabb.)
Az autóvásárlóknak tehát még a korábbiaknál is jobban oda kell figyelniük arra, hogy milyen autófinanszírozási szerződést írnak alá az autókereskedésekben. Míg az alkuszi segítséggel elérhető autólízing konstrukciók az ingatlanfedezetes hitelekhez hasonlóan, akár 8-10 százalékos thm-mel is elérhetőek, addig az autókereskedésekbentovábbra sem ritka, hogy az akár 20-30 százalékos kereskedői jutalékot tartalmazó autólízingek thm-értéke akár a 35-40 százalékot is elérheti.
Pluszköltségek
A Ptk. változásával a lízingszerződésekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatok és költségek is új tételekkel bővültek: újdonság a szerződés (közjegyzői) Hitelbiztosítéki Nyilvántartásba (HBNY) történő berögzítésének 7 ezer forintos díja, amit a finanszírozó vagy a kamatokba épít be, vagy az első havi törlesztőrészlettel együtt szed be. Ez a költség mindkét esetben megemeli a thm-et. Mindemellett az ügyfeleknek fel kell keresniük egy közjegyzőt is, mivel regisztrálniuk kell a HBNY-be; ezt egy személy esetében csak egyszer kell megtenni, a további autólízingeknél már nem.
Magánszemélyeknél ez 5 ezer forintos költséget jelent, azonban az ügyfél mellett az adóstársnak is azonossági nyilatkozatot kell tennie. Ez adóstársanként újabb 5 ezer forint. Nem természetes személyeknél pedig a közjegyzői költséget nem személyenként, hanem óradíjban határozzák meg, ami 6 ezer forint/óra, de legfeljebb 18 ezer forint.
Van jó hír is?
Azonban az új Ptk. részben kedvező változásokat is hozott a lízingkonstrukciók piacára. Orbán Imre becslése szerint magánszemélyeknél a lízingszerződés előtörlesztési és lezárási díja nagyjából 10-10 ezer forintos tételre zsugorodik a korábbi, akár több százezres tételről.
Az Azénpénzem.hu szerint azonban így általában nem ítélhető meg, hogy igaza van-e az Autóhitel Alkusznak, amikor azt állítja: a Ptk. kedvező díjváltozást is hozott. Az általuk vizsgált cégek ugyanis (tisztelet a kivételnek) nemigen közlik a költségeket.
