Pénzügy

Nem is annyira eladósodottak a magyarok

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

újságíró. 2014. 02. 19. 12:41

Minden csak viszonyítás kérdése: Kelet-Közép- vagy Dél-Európa lakossága jobban el van adósodva, mint mi.

Egyáltalán nem vagyunk jobban eladósodva, mint a többi európai ország lakosai. Sőt. Ahhoz, hogy legalább a régiós átlagot elérjük, a jelenlegi hitelek mellé minden jövedelemmel rendelkező magyarnak még 331 ezer forint kölcsönt kéne felvennie – derül ki a Bankmonitor.hu kutatásából.

Sok, vagy kevés a magyarok adóssága?

Ennek eldöntéséhez a pénzügyi megtakarítások (bankbetét, nyugdíjpénztár, lakossági állampapír stb.) állományát vetették össze a lakosság meglévő adósságával. Meglepő következtetésre jutottak. Arra, hogy a magyarok egyáltalán nincsenek eladósodva!

A hazai adósság szintje ugyanis elmarad mind a dél-, mind a kelet-közép-európai államok átlagától és csak kissé magasabb a fejlett nyugat-európai országok lakóinak adósságánál.

Az eladósodottságot egyébként Dániában, Finnországban és Észtországban a legmagasabb (60-90 százalék közötti), míg a legalacsonyabb (24-30 százalékos) Olaszországban (!), Belgiumban és Németországban.

Kísért a devizahitelek rossz emléke

Azt is megnézték, mi kellene ahhoz, hogy a magyar lakosság eladósodottsága elérje a kelet-közép-európai átlagot. Kiderült, a jelenlegi hitelállományon felül még 1325 milliárd forintnyi új hitelfelvétel kellene. Ami nem kevesebbet jelent, minthogy minden aktív, jövedelemmel rendelkező személyenként még 331 ezer forint tartozást kéne felhalmoznia.

Erre persze rövid távon kevés az esély. A devizahitelek rossz emléke még mindig kísért a piacon. Pedig ma már a folyamatos jegybanki kamatcsökkentések miatt esetenként olcsóbb az – árfolyamkockázattal nem rendelkező – forint alapú lakáshitel, mint a válság előtt rendkívüli népszerűségnek örvendő svájci frank hitel volt.

A magyaroknak fájt a legjobban

A hitelfelvétel elutasítását, a devizahitelekből fakadó negatív megítélését jól mutatja a portál szerint, hogy Magyarországon a lakossági hitelállomány 12 százalékkal csökkent 2008 vége óta, szemben a régiónkra (és Nyugat-Európára is) jellemző közel 20 százalékos növekedéssel.

A közvetlen összehasonlítási alapként szolgáló Visegrádi Országokban még látványosabb a lakosság hitelfelvételi kedvének növekedése: Szlovákiában és Lengyelországban is több mint 50 százalékkal emelkedett a magánszemélyek által felvett hitelek összege az elmúlt 5 évben.

Mitől nőhet meg ismét a hitelfelvételi kedv?

A bankok szinte egybehangzó állásfoglalása szerint a hitelek iránti kereslet lassan elkezdett élénkülni 2013 második felében. Ez azonban még mindig nem volt elegendő ahhoz, hogy a lakosság több új hitelt vegyen fel, mint amennyit visszafizet.

A Bankmonitor szerint

A következő változások, körülmények serkenthetnék a hitelfelvételi kedvet:

– Az erősen nyomott ingatlanárak (5 év alatt 20 százalékos átlagos árcsökkenés) és az alacsony hitelkamat kombinációja a beinduló gazdasági növekedéssel párosulva elindíthatja azokat az ingatlan vásárlásokat, melyeket a lakosság korábban a jövővel kapcsolatos bizonytalanságai miatt inkább elhalasztott.

– Jelentős lendületet adhat a hitelfelvételnek, ha az állam újragondolja a hitelek állami támogatását (a lakosság számára kidolgozandó kedvezményes hitelprogramra még Varga Mihály tett utalást a múlt év végén), illetve ha valóban újra elérhető lesz a „félszocpol”, azaz ha az állami újra támogatni fogja a gyerekes családoknál a használt lakások vásárlását.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Closeup portrait of a beautiful redhead woman using smartphone
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.