Aki előrelátó, az már a vásárlás előtt megkérdezte, becseréli-e a kereskedő a minőségileg hibátlan, ám valami miatt (például a színe, mérete, stb.) nem megfelelő terméket – derül ki a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság tájékoztatójából. Vagyis a kereskedő maga döntheti el, hogy egy ilyen kérésnek eleget tesz-e vagy sem. De ha előre nem kérdeztük meg a dolgot, azért utólag is megpróbálkozhatunk vele. Legfeljebb elutasítanak.
Erre panaszkodunk a legtöbbet karácsony után
A fogyasztók jelentős része egyébként éppen azért keresi meg a fogyasztóvédelmi hatóságot karácsony után, mert a kereskedő nem cseréli be az egyébként nem hibás terméket. Olyan eset is előfordult, hogy a fogyasztó a vásárlást követően másik kereskedelmi egységben lényegesen olcsóbb áron találta meg ugyanazt a terméket, és erre való hivatkozással kívánta a vételárat visszakérni.
Visszatérő gond az is, hogy megfelelő termék hiányában nem adja vissza a kereskedő a vételárat, illetve nem biztosítja a megvásárolt hibás műszaki termékek megvételétől számított 3 munkanapon belüli cserét, vagy a vevő nyugta hiányában nem tudja érvényesíteni szavatossági, jótállási igényét.
Online vásárlás
Az interneten vásárolt termékre alapvetően ugyanazok a szabályok vonatkoznak (szavatosság, jótállás), mint a boltban vásároltakra. De van egy nagyon fontos különbség: az online megrendelt árukat (indoklás nélkül) 8 napon belül küldhetjük vissza (ez jövőre 14 nap lesz). Vagyis akkor is visszaküldhetjük az árut, ha nincs minőségi hibája, de egyszerűen valamilyen okból nem akarjuk megtartani.
Az elállási jog gyakorlásának jogszabályi lehetőségét az indokolja leginkább, hogy a vásárlás során a felek időben és térben nincsenek egyidejűleg jelen, a fogyasztó a vásárolni kívánt áruról csupán azzal az információval rendelkezik, amit a kereskedő a weboldalán megoszt, nem tudja az árut kézbe venni, felpróbálni stb.
Ha később hibásodik meg
Gyakran előfordul az is, hogy a megvásárolt termék a rendeltetésszerű használat ellenére meghibásodik, szétesik vagy nem úgy működik, mint ahogyan az elvárható lenne. Éppen ezért érdemes tisztában lennünk a minket megillető jogosultságokkal. Vagyis a szavatossággal és a jótállással.
Szavatosság
A (kellék)szavatosság az eladó hibás teljesítésért való felelősségét jelenti. Hibás a teljesítés, ha a termék – a teljesítés időpontjában – nem felel meg a jogszabályban, vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A teljesítés időpontja az a nap, amikor vásárláskor a kereskedő átadja a terméket a fogyasztónak (ha megrendeltük a terméket, akkor a kiszállítás napja).
Nem áll fenn azonban hibás teljesítés, ha a termék hibái ismertek, vagy azok számunkra felismerhetőek voltak. Hibás teljesítésről kizárólag visszterhes szerződés esetében merülhet fel (vagyis ha vásároltunk). Ezzel szemben ha a boltban ajándékba kaptunk valamilyen terméket, arra nem.
Hibás teljesítés a szakszerűtlen összeszerelés is, ha a szerelésre a szerződés alapján kerül sor, és azt az eladó, vagy annak képviselője végezte el. De ha magunk szereltük össze a terméket, akkor is lehet hibás a teljesítés, amennyiben a rossz összeszerelés a termékhez adott használati útmutató hibájára vezethető vissza.
Mit tehetünk hibás teljesítésnél?
Hibás teljesítés miatt két lépcsőben, összesen négyféle szavatossági igényt érvényesíthetünk.
Az első lépcsőben kérhetjük a termék kijavítását vagy kicserélését amelyek közül – főszabály szerint – választhatunk. Nincs mód a választásra, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne az eladónak. Csere esetén csakis olyan terméket vagyunk kötelesek elfogadni, amely adottságai tulajdonságai tekintetében a korábbival azonos.
Árleszállításra és az elállásra (amelyek közül szintén választhatunk) akkor van lehetőségünk, ha a kijavításra vagy kicserélésre – a lehetetlenség vagy az aránytalanság miatt – nem volt jogunk, vagy azt az eladó nem vállalta vagy nem végezte el megfelelő határidőn belül, a számukra okozott jelentős kényelmetlenség nélkül.
Az árleszállítás esetén a termék vételárából kell kiindulni, és azt olyan mértékkel kell csökkenteni, amely az elszenvedett érdeksérelem megfelelő kiegyenlítésére alkalmas. Elállás esetén a már teljesített szolgáltatások visszajárnak, vagyis az eladónak a termék visszavételével egyidejűleg a vételárat vissza kell adnia. Jelentéktelen hiba miatt azonban elállásnak nincs helye.
Sem kicserélés, sem elállás esetén nem vagyunk kötelesek a terméknek azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye.
Nem vagyunk kötelesek elfogadni azt sem, ha az eladó a termék árának levásárlását ajánlja fel, mivel ilyen szavatossági igényt nem ismernek a vonatkozó jogszabályok.
A kijavítást vagy kicserélést a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. Az eladónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze.
Amennyiben az eladó a termék kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a hibát az eladó költségére magunk is kijavíthatjuk vagy mással kijavíttathatjuk. Ha ennél is többet szeretne tudni a szavatosságról, kattintson!
Jótállás
Jótállásnál az eladó a termék minden olyan hibája miatt köteles helytállni, amely a jótállás időtartamán belül merül fel. Mentesül azonban a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítést követően keletkezett.
Nem nekünk kell tehát bizonyítanunk a hibás teljesítést, a jótállás alapján ugyanis az eladót terheli – amennyiben vitatja a fogyasztói kifogást – a bizonyítási kötelezettség. Az eladónak kell azt bizonyítania, hogy a hiba oka már a termék átadását követően lépett fel.
A törvény szerint a jótállási jogok gyakorlásánál a szavatosságra vonatkozó szabályokat kell – a megfelelő eltérésekkel – alkalmazni. Vagyis jótállásnál ugyanazokat az igényeket (kijavítás, kicserélés, árleszállítás, elállás), ugyanazokkal a feltételekkel (például sorrendiség elve) érvényesíthetjük, mint szavatosság esetén.
A jótállás időtartama is meghosszabbodik a kijavítás idejével, a termék vagy jelentősebb részének kicserélése, illetve kijavítása esetén pedig a jótállás időtartama újból kezdődik. És jótállásnál sem vagyunk kötelesek megtéríteni a termék természetes amortizációját. Az eladónak kell viselnie továbbá azokat a költségeket, amelyek a jótállási igény érvényesítésével kapcsolatban adódtak.
Nem minden termékre van jótállás
A jótállás – eltérően a szavatosságtól – nem minden termék esetében áll fenn. Jótállás ugyanis csak arra a termékre vonatkozik, amelyre azt jogszabály előírja (kötelező jótállás), vagy amelyre nézve szerződés vagy reklám ilyen tartalmú kötelezettségvállalást tartalmaz (önkéntes jótállás). Előfordulhat az is, hogy egy termékre egyaránt fennáll szavatosság, kötelező, illetve önkéntes jótállás is.
Önkéntes jótállásában az eladó vagy gyártó a kötelező jótállásnál kedvezőbb feltételeket (például hosszabb jótállási idő vállalása, illetve olyan termékek esetében is jótállás biztosítása, amelyekre nem vonatkozik kötelező jótállás) is megállapíthat.
A kötelező jótállás például tartós fogyasztási cikkekre egy év, amelyet a vásárlás napjától, illetve az üzembe-helyezéstől – amennyiben azt az eladó vagy képviselője végezte el – kell számítani.
