A hatályos Munka törvénykönyve két lehetőséget biztosít a munkabér kifizetésére: vagy készpénzben, vagy átutalással (bankszámlára). A munkaszerződések, kollektív szerződések egyébként jellemzően rögzítik, hogy a munkáltató a munkabért átutalással fizeti meg.
De ezzel a munkáltató lényegében arra kötelezi a dolgozóját, hogy saját költségére tartson fenn bankszámlát – hangzott el a PwC Magyarország csütörtöki sajtóbeszélgetésén. Vagyis hogy saját költségén teremtse meg annak lehetőségét, hogy a bérét megkaphassa.
Sokan szüntették meg a bankszámlájukat
Az elmúlt hónapokban – a megnövekedett banki költségekre hivatkozva – számos munkavállaló szüntette meg bankszámláját és tájékoztatta arról munkáltatóját, hogy a munkabérét készpénzben kéri. Amiben szerepe lehet a megemelt és a bankszámla-tulajdonosokra áthárított tranzakciós illetéknek is, amitől tavaly óta másfélszeresére drágult a bankolás.
A munkáltatók egyébként a munkabér-fizetési kötelezettséget ilyen esetben sem tagadhatják meg. Kötelesek gondoskodni róla, hogy a fizetését – a készpénzfizetésre vonatkozó szabályok szerint – megkapja a dolgozó.
A munkáltatónak többe kerül
A készpénzes bérfizetés viszont jelentős többletteherrel jár a munkáltatónak. Egyrészt a pénzt el kell hozni a pénzintézetből. Másrészt el kell juttatni a dolgozóhoz. Vagyis munkaidőben, a munkavégzés helyén kell a részére átadni. S persze közben a biztonságról is gondoskodni kell.
Nem rúghatnak ki, ha nincs bankszámlánk
A jelenlegi munkajogi szabályozás nem teszi lehetővé, hogy a munkáltató arra hivatkozva szüntesse meg a munkaviszonyt, hogy a munkavállaló nem rendelkezik bankszámlával – véli Szűcs László, a Réti, Antall és Társai PwC Legal szakértő ügyvédje.
Másrészt a bankszámla hiánya arra sem jogosítja fel a foglalkoztatót, hogy esetleg mindaddig visszatartsa a bért, ameddig a dolgozó (ismételten) nem nyit bankszámlát.
Akár családi számla is lehet
A jogszabály azt nem teszi kötelezővé egyébként, hogy a munkáltató a munkavállaló bankszámlájára teljesítse az utalást. Meg lehet jelölni például egy közös „családi” bankszámlát is a bérfizetéshez.
És ami nagyon fontos (lenne), hogy amennyiben a munkabért magyarországi bankszámlára utalják át, úgy a kifizetés nem okozhat(na) a Munka törvénykönyve szerint pluszköltséget a munkavállalónak.
Nem egyformán értelmezik a törvényt
A munkáltatók jelentősebb része ennek ellenére nem biztosít költségtérítést a készpénz felvételéhez. Vannak viszont olyan foglalkoztatók, akik átalány költségtérítést adnak, sőt, akad, aki bekéri a bankszámlakivonatot, és az azon feltüntetett banki költségeket téríti meg (részben vagy egészben).
A gond az, hogy ha a munkáltató próbál megfelelni a törvénynek, és átalányban vagy a bankszámla alapján ad térítést a dolgozónak, akkor azt nem számolhatja el költségtérítésként, hanem csak juttatásként. És ez egyben azt is jelenti, hogy adóznia kell utána. Ráadásul a juttatásokra vonatkozó legmagasabb adóterhet kell megfizetnie. Vagyis annyit, mintha bért adott volna (mintegy 100 százalékot).
Legalábbis akkor, ha a bankszámlát nem kizárólag a munkabér felvétele miatt nyitották, hanem azt rendszeresen használják más célra is (pl. átutalások, kártyás fizetések).
Ellentmondásos helyzet
A munkáltatóknak tehát nem igazán van hathatós eszközük arra, hogy visszaszorítsák a drága készpénzhasználatot. Ami egyébként nemzetgazdasági szempontból is kívánatos lenne, nem véletlen, hogy a Matolcsy vezette MNB is szorgalmazta.
Nyilván nem véletlen az sem, hogy a kormány változtatásokat tervez, például azt, hogy a kártyás vásárlásokra megszüntetnék a tranzakciós illetéket.
Viszont azt is tervezik, hogy havi 150 ezer forintot két részletben ingyenesen lehessen felvenni. Ami megint csak nem abba az irányba hat, hogy visszaszorítsák a készpénzhasználatot.
