A 19-29 év közötti fiatalok relatív többsége, 44 százaléka szerint elsősorban az anyagi körülmények és a családi háttér határozzák meg a továbbtanulási lehetőségeiket, illetve azt, hogy mire viszik az életben – derült ki a Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. (K&H) online kutatásából, amelyben 500 fiatalt kérdeztek meg.
A megfelelő képességet és szorgalmat viszont csupán a megkérdezett diákok 35 százaléka tartja elegendőnek ahhoz, hogy a felsőoktatásba bejusson.
A felsőoktatási intézményben tanuló diákok többsége, 57 százaléka nyilatkozott úgy, hogy azt tanulja, ami érdekli, és ezt szívesen is teszi. Ezzel együtt a diákok 85 százaléka érzi úgy, hogy az elmúlt egy évben nehezebbé vált a továbbtanulás.
Kacsingatnak külföldre
A felmérés szerint a külföldi tanulás az egyetemisták 21 százalékának terveiben szerepel, illetve a magyarországi oktatási rendszert csak negyedük sorolja a magas színvonalúak közé Európában. A diákok több mint fele tervezi, hogy egy időre más országban fog munkát vállalni. A 19-29 év közötti aktív dolgozóknak 35 százaléka menne külföldre dolgozni.
A felmérés adataiból arra lehet következtetni, hogy a most felvettek többsége sem csak tanulással tölti majd a következő éveket. Ugyanis az egyetemisták, főiskolások 81 százaléka legalább alkalmanként vállal munkát. Ez viszont nem megy a szórakozás rovására, mert 44 százalékuk mondta azt, hogy elegendő időt tud szánni szabadidős tevékenységekre. A tanulmányaik költségeit a diákok 19 százaléka fedezi diákhitelből – derült ki a válaszokból.
Fotó: MTI/Marjai János
A szülők tudják, hogy spórolni kellene, mégsem teszik
A szülők 86 százaléka számára fontos, hogy gyermeke diplomás legyen, és többé-kevésbé jól mérik fel a felsőoktatási tanulmányokkal kapcsolatos jövőbeni kiadásaikat. Mégsem készülnek fel rá időben. Ezt már az Aegon Befektetési Alapkezelő Diplomapersely című kutatása fedte fel.
Ebből megtudhattuk, hogy csak a szülők 16 százalékának van kifejezetten a gyerekek felsőoktatási költségeire félretett megtakarítása. Sokan még azt sem tudják, miként támogatják majd gyermekük felsőfokú tanulmányait, de mindenképpen szeretnék segíteni ebben őket.
A kormány úgy látja, be kell avatkoznia
A kormány Új Nemzedék Jövőjéért Programja (ÚNJP) keretében is végeztek nemrégiben egy kutatást a fiatalok körében, amely többek között azt állapította meg, hogy a fiatalokra egyszerre jellemző az önismeret és a tájékozottság hiánya. S mivel többségüknek nincs valós munkatapasztalata, nehezen tudnak valós információkat szerezni a számukra leginkább megfelelő végzettség és karrierpálya kiválasztásához.
Ez a felmérés azt is kimutatta, hogy a fiatalok jobban félnek az unalmas munkától, mint a munkanélküliségtől. A frusztrációt programmal kezelné a kormány, és több százmilliót szánna arra, hogy itthon tartsa, illetve haza hozza az ifjakat. Kérdés, mit érhet el egy program, ha a fiatalok fele tervezi, hogy külföldre menjen dolgozni.
