Pénzügy

Brutális Orbán bérpolitikája

admin
admin

2011. 05. 20. 06:14

Extrém szigorú a kormány bérpolitikája a közszférában, ami segít visszafogni a versenyszféra béreit – véli a kormány egy dokumentuma szerint. A bérpolitika szigorát az adópolitika fokozza, persze csak az alacsony és közepes jövedelműeknél. Az szja átalakításának menetrendje.

A következő években is folytatódik a személyi jövedelemadó rendszerének átalakulása.


menetrend



A kormányzat által közölt információk, és az elfogadott adótörvények alapján a következőket tudjuk:

2012: Kivezetik a félszuperbruttó felét (a jelenlegi 1,27 helyett csak 1,135-tel kell az adóalapot felszorozni). Az adójóváírásra fordítható összeget csökkentik bő egyharmadával.

2013: Teljesen kivezetik a félszuperbruttót (nem kell felszorozni az adóalapot), lecsökkentik az adójóváírásra fordítható összeget a jelenlegi összeg jó egyharmadára.

2014: Kivezetik az adójóváírás maradékát is.

Minthogy csak a „megtakarítások” összegei, a konkrét átmeneti szabályok még nem ismertek, azt lehet egyelőre csak kiszámolni, mi történik a félszuperbruttó és az adójóváírás teljes kivezetése után. Ez az állapot – Matolcsy legutóbbi nyilatkozata szerint – 2014-re áll elő.

A félszuperbruttó kivezetése a munkavállalónak kedvező, az adójóváírás kivezetése kedvezőtlen. A kettő egyenlege azonban 2014-ben már bizonyosan negatív lesz az alacsony és közepes jövedelmi szinteken. Bruttó 150 ezer forintnál például a nettó tavaly 107 215 forint volt, idén 105 370 forint, félszuperbruttó és adójóváírás nélkül 99 750 forint lesz (családi kedvezmény nélkül).

A magas jövedelműek viszont nyilván jól fognak járni: bruttó havi egymillió forintnál a nettó tavaly 522 153 forint volt, idén 657 925 forint, az „új világban” 701 125 forint (változatlan járulékplafont feltételezve, családi kedvezmény nélkül). Az a jövedelmi szint, ahonnan már a munkavállalók a 2010-es állapothoz képest kezdenek jobban járni családi kedvezmény nélkül is, bruttó 230 ezer forint környékén lesz.

Jelentős emelésnél is még csökken a reálbér

91 ezer forintra kell megemelni majd a minimálbért, hogy ne kapjanak a minimálbéresek kevesebb nettó fizetést a félszuperbruttó és az adójóváírás kivezetése után sem.

Ha minden évben csak annyira emelik a minimálbért, hogy ne kapjanak kevesebbet a minimálbéresek, az 2010-2014 között 28,8 százalékos emelést jelent. Ha azonban csak ilyen mértékű minimálbér-emelés történik, akkor időközben a legkisebb kötelezően fizetendő bér mintegy 15 százalékot veszít a vásárlóértékéből (optimistán 3,5 százalék körüli átlagos inflációt feltételezve).

Nem kizárható persze, hogy – éppen úgy, mint Orbán első kormányzása idején – a ciklus második felében erőteljesebb minimálbér-emelések következhetnek, ami a 28,8 százalékos költségemelkedésnél lényegesen nagyobb emelkedést jelenthet a minimálbéreseket foglalkoztatóknak és az önfoglalkoztatóknak.

Extrém szigor

A kemény adópolitikával alakított bérpolitikán vélhetően szépségflastrom lesz, hogy az országos bérajánlás – Rogán szavaival – több lesz, mint ajánlott, kevesebb, mint kötelező.

Bár a Fidesz kritikusai a bérkommandók kapcsán arról beszélnek, hogy a piacgazdaságban a munkaadók és munkavállalók szabad alku keretében döntenek a bérekről, s minden más szocializmus, netán kommunizmus, ez némileg azért sántít. Ezen logika alapján ugyanis Nyugat-Európa tele lenne kommunista országokkal (amint egyes neokonzervatívok így is hiszik).

A magyar munkaadók ugyanis nemzetközi összehasonlításban szinte korlátlanul szabadon állapíthatják meg a béreket, nincs kötelező érvényű központi béralku – mint azzal a kormány maga is dicsekszik a Nemzeti Reformprogramban. A német bértarifarendszerek például sokkal inkább megkötik a munkaadók kezét a bérek megállapításában, mintha a magyar országos bérajánlást kötelezővé tennék – amiről egyébként nincs szó.

Az országos bérajánlás „ajánlottabbá”, de nem kötelezővé tétele mögött nyilvánvalóan inkább kommunikációs, mint tényleges bérpolitikai szándékok vannak (ha a kormány valóban emelkedést akarna az alacsonyabb béreknél, komolyabb eszközökhöz nyúlna: például támogatná a bértarifarendszerek hazai elterjedését).

S hogy milyen is az Orbán-kormány bérpolitikája valójában, arról némi eligazítást nyújt a Nemzeti Reformprogram, ahol biztosítják arról a befektetőket, hogy az extrém szigorú bérpolitika a közszférában segíti a versenyszféra béreinek alkalmazkodását (értsd: visszafogását) is. „The extremely strict wage policy for the public sector (wages were frozen at the nominal level of the year 2008 and the 13th month payment was abolished) also helps wage adjustment within the private sector.”


mi mennyi?



Az már kezd mindenki előtt világossá válni, hogy az adójóváírás egy nagy, sokakat érintő adókedvezmény, de még elég nagy a zavar azzal kapcsolatban, hogy az adójóváírás kivezetésével mennyit is spórol a kormány.

Még olyan cikket is lehetett olvasni, hogy mivel a konvergenciaprogramban arról van szó, hogy 2012-ben 180, 2013-ban 230 milliárd forintot spórol a kormány az adójóváírás kivezetésével (eddig igaz), ezért a kettő összegéről, 410 milliárdról van szó. Ez utóbbi már természetesen tévedés. A 230 milliárd forint megtakarításban már bennfoglaltatik a 180 milliárd forint. (Ami Matolcsy legutóbbi közlése szerint csak 140 milliárd.)

A Költségvetési Tanács tavalyi becslései alapján mintegy 364 milliárd forintba (473-109) kerül az adójóváírás az idei költségvetésnek. Ha 2013-ig ebből 230 milliárdot „megtakarítanak”, még mindig marad kb. 134 milliárd forint.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Megszólalt Havas Henrik

Miniature figures near Bitcoin physical coin. Futures on Bitcoins increased by more than 20% after their American debut on the Chicago Cboe Futures Exchange.  (Photo by Manuel Romano/NurPhoto)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.