Pénzügy

Meghódíthatják Európát a magyarok

admin
admin

2011. 05. 01. 17:00

Ha itthon magasabb bért, illetve a végzettségüknek megfelelő munkahelyet találnának az emberek, akkor eszükbe sem jutna külföldi munkát keresni. A jó fizetés és a karrierlehetőség, valamint a munkanélküliség miatt próbálnak szerencsét más országokban a magyarok. A legvonzóbb célpont Ausztria, ám a nyelvtudás hiánya sokakat visszarettent – áll egy friss felmérésben.

A 2004-ben csatlakozott kelet-közép-európai országok állampolgárai, így a magyarok is 2011. május 1-jétől szabadon vállalhatnak munkát Ausztriában és Németországban. Ez azt jelenti, hogy „egyenrangúak lesznek” a helyi munkavállalókkal, ugyanolyan feltételek mellett vállalhatnak munkát. A Trenkwalder idén márciusban közel 400 osztrák vállalat részvételével kutatást végzett (az fn.hu erről szóló cikkét itt olvashatja). A személyzeti szolgáltató most megkérdezte másik érintett felet, azaz a munkavállalókat is, hogy miként vélekednek az új lehetőségekről.

A magasabb bér miatt mennének

A válaszadók csaknem 88 százaléka a magasabb bérek miatt dolgozna külföldön, de emellett 47,6 százalékuk jelölte meg a jobb karrier lehetőségét, illetve tízből négyen a szakmai fejlődést is. A munkanélküliség miatt a válaszadók harmada kívánna másik országban érvényesülni.

Ha itthon magasabb fizetést kapnának, a megkérdezettek közel kétharmadának eszébe sem jutna, hogy elmenjen Magyarországról, és az ötödük már akkor is itthon maradna, ha el tudna helyezkedni a végzettségének megfelelő pozícióban. A többség a határozatlan idejű foglalkoztatást és a teljes munkaidős munkavégzést preferálná. A válaszadók közel harmada a havi nettó 1000-1400 eurót (azaz a jelenlegi árfolyamon 264 ezer és 369 600 forint) jelölte meg elvárt fizetésként, 20 százalékuk viszont 2000 eurónál, vagyis 528 ezer forintnál többet szeretne keresni.

Ausztria a legvonzóbb

A munkavállalók egyidejűleg több forrásból tájékozódnak a külföldi munkavállalásról. Háromnegyedük az internetet említette, míg második helyen a tévé, rádió végzett, a válaszadók harmada hagyatkozik ezekre a forrásokra. Sokan pedig barátoktól, illetve családtagtól hallottak a munkaerőpiaci-nyitásról. A megkérdezettek ötöde dolgozott már korábban valamely másik uniós országban, ezeknek az embereknek a fele csupán néhány hónapot. Ennek okait a válaszadók 38 százaléka a magasabb fizetésben, 32,4 százalékuk pedig a szükséges szakmai fejlődésben jelölte meg.

Tíz válaszadóból négy válaszolt úgy, hogy szeretne munkára jelentkezni az érintett négy ország egyikébe, ám csak 2,2 százalékuk tett konkrét lépéseket az ügyben. Másfél százalék nyilatkozott úgy, hogy szóba sem jöhet külföldi munkavállalás. Nagyon sokan még bizonytalanok, kivárnak. A külföldi munkát tervezők csaknem kétharmada egyedülálló vagy tartós kapcsolatban élő, de gyermektelen.

A legnépszerűbb ország Ausztria lett, ahova a felmérésben részt vevők csaknem 82 százaléka jelentkezne munkára. Fej-fej mellett végzett Németország és Svájc (mindkettő 57,4 százalékkal). A válaszadók közel harmada legtöbben több mint egy évet, de kevesebb, mint hármat szeretne külföldön dolgozni. A megkérdezettek csaknem negyede viszont nem is kíván visszajönni Magyarországra. Arra a kérdésre, hogy miért nem az adott négy országba jelentkeznek, a leggyakoribb válasz a nyelvtudás hiánya volt.

A kérdőívet kitöltők 59,7 százaléka úgy gondolja, hogy nehéz lesz munkát találnia ezekben az országokban, de ennek ellenére is meg szeretné próbálni. 5,5 százalékuknak pedig már most is jó kilátásai vannak egy külföldi munkára. A külföldi munkát tervezők ötöde folyékonyan beszél és ír az adott nyelven, ám csaknem ugyanennyien vannak azok, akiknek egyáltalán nincs a 4 országba szükséges nyelvismerete.

A netről informálódnak

A megkérdezett munkavállalók 58,5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hallott a május 1-jével hatályba lépő munkaerő-piaci változásokról. Azonban azoknak az aránya, akik kellő ismerettel rendelkeznek a munkavállalás feltételeiről már csupán 28,7 százalék. Ezt alátámasztani látszik az is, hogy a válaszadók háromnegyede a munkaadó költségelőnyét jelölte meg válaszként arra a kérdésre, hogy miért részesíti előnyben az osztrák, német, liechtensteini és svájci munkaadó a magyar állampolgárt a sajátjaival szemben. Köves Balázs, a Trenkwalder magyarországi értékesítési és marketing vezetője ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy „mivel a nyitással egy időben szigorítják az egyenlő fizetésre vonatkozó szabályokat – függetlenül attól, hogy magyar állampolgár tölti-e be az adott munkakört – a munkakörének megfelelő minimálbérben kell részesülnie a munkavállalónak. Ezt a szigorodó ellenőrzésekkel kívánják elérni.”

Hasonló arányokat figyelhetünk meg az osztrák cégek körében végzett felmérés eredményeiben is: osztrák munkáltatóknak kicsivel több mint a harmada érzi úgy, hogy kellő ismerettel rendelkezik a törvényi és piaci változásokról. A munkavállalói elképzelésekkel szemben azonban csupán 14 százalékuk vár költségelőnyöket az új munkavállalók foglalkoztatásától.

A kereslet és a kínálat közötti különbségekre utal, hogy míg a válaszadók 70 százaléka várna valamilyen anyagi, vagy szervezési támogatást a kinti munkáltatóktól, addig az osztrák cégeknek csak a 30 százaléka lenne hajlandó erre: 10 százalékuk nyújtana pénzbeli és ötödük szervezési támogatást.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

2871252 06/13/2016 US soldiers during a stop of the US armed forces in Riga in the course of the Dragoon Ride II of the Saber Strike-2016 international exercise. Taisija Voroncova/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.