A jelenleg hatályos közoktatási törvény szerint az első szakképzettség megszerzése ingyenes – akár szakiskolában, akár valamilyen magán felnőttképzési intézményben tanul. Azonban nem mindenkinek, kizárólag azoknak, akik nappali tagozaton tanulnak, még nem töltötték be a 23. életévüket, és még nincs olyan szakmájuk, amely szerepel az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ).
Az iskolai rendszerű nappali képzésben részt vevők tanulói jogviszonyban vannak. Jár utánuk családi pótlék, és az arra jogosultaknak árvaellátás is. Több felnőttképzési intézmény is indít iskolarendszerű, akkreditált oktatásokat, ezek általában érettségihez között tanfolyamok. A legtöbb helyen beiratkozási vagy regisztrációs díjat – néhány tízezer forintot – szednek be minden év elején, tehát azt nem mondhatjuk, hogy teljesen díjtalanok ezek a képzések. Ám aki nem esik a kedvezményezettek körébe, mélyen belenyúlhat a pénztárcájába, akár több százezer forint tandíjat is fizethet. Az iskolarendszerű képzésekhez a munkaügyi központok nem adhatnak képzési támogatást.
A második szakma csak néha ingyenes
Régebben nemcsak az első szakmát tanulhatták díjmentesen azok, akik megfeleltek a fenti feltételeknek, hanem a másodikat is. A második szakképesítés ingyenességének bevezetése időszakában a munkanélküliségi ráta növekedett, és nőtt a pályakezdő munkanélküliek száma is. Ezen a helyzeten kívánt javítani a munkaügyi tárca intézkedése, amely késleltette a fiatalok kilépését a munkaerőpiacra. A második szakképesítés megszerzésével a munkába állási esélyeiket is megpróbálták növelni. 2005-ben szűnt meg ez a lehetőség, akkor minisztérium azzal indokolta a szigorítást, hogy változott a helyzet, és a képzett szakmunkásokból hiány van, ezért a mielőbbi munkába állást elősegítendő a második szakképesítés ingyenes megszerzésének lehetősége megszűnt. Tehát a második szakképesítés megszerzését az állam a 2005/2006. tanévtől nem finanszírozza.
Vannak azonban olyanok, akiknek a második szakma megszerzéséért sem kell fizetniük. Minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, a testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos és az autista diákoknak az oktatásban való részvétel és a kollégiumi ellátás, beleértve az első alapfokú művészetoktatásban való részvételt is. Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló részére ingyenes egy alapfokú művészetoktatásban való részvétel és a második szakképesítés megszerzése.
Azok, akiknek elavult a szakmájuk, a munkaügyi központok által szervezett képzéseket vehetik igénybe ingyenesen. Például ha valaki kohász végzettséget szerzett korábban, ám nem tud elhelyezkedni, akkor van esélye arra, hogy kitanuljon egy másik mesterséget.
Rengeteg a szakképzetlen álláskereső
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) legfrissebb, 2010. decemberi adatai szerint az álláskeresők száma 591 ezer, ezeknek az embereknek a fele nem rendelkezik szakképzettséggel. Az ÁFSZ meghatározása szerint a legfeljebb 8 általánost, illetve a gimnáziumot végzett álláskeresők tartoznak ebbe a csoportba. Az előző hónaphoz képest csaknem 7, 2009. azonos időszakához viszonyítva pedig másfél százalékkal lettek többen.
A munkaügyi központok szerveznek szakképzéseket, amelyekre azok jelentkezhetnek, akik regisztrált álláskeresők – mondta az fn.hu-nak Szilárd Imre, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal képzési főosztályának vezetője. Csak azoknak tudnak ilyen lehetőséget biztosítani, akik szakképzetlenek, vagy épp nem piacképes a szakmájuk. A főosztályvezető hozzátette: a nyilvántartott álláskeresők képzése életkortól független.
Nem kizárólag hiányszakmákat hirdetnek meg, vannak elfogadott és ajánlott képzések, ezek listáiból választhat a tanulni vágyó. Így például a munkaügyi központok által szervezett kéz- és lábápoló, műkörömépítő végzettséget is megszerezhetik. Arra is lehetőség van, hogy valaki egy általa kiválasztott tanfolyamra támogatást kérjen a munkaügyi központtól, ám ez nem sűrűn fordul elő.
Mennyi pénz van erre?
Annak, aki a munkaügyi központok tanfolyamán vesz részt keresetpótló támogatás adható. Ez általában a minimálbérrel megegyező összeg, de 2009 óta egyre inkább bevett gyakorlat, hogy a mindenkori legkisebb munkabér 60-100 százaléka közti pénzt kap az oktatásban résztvevő regisztrált munkanélküli. Az összeg például attól is függ, hogy az adott munkaügyi központnak mennyi pénze van – tette hozzá a főosztályvezető.
Szilárd Imre nem tudta pontosan megmondani, hogy mekkora forrás áll a munkaügyi központok rendelkezésére 2011-ben képzésekre. Annyit közölt az fn.hu-val, hogy a Munkaerő-piaci Alapból 40 milliárd forintot kaphatnak összesen foglalkoztatási és képzési programokra. Emellett uniós pénzekre is pályáztak egyes munkaügyi központok.
