Pénzügy

Brutális leépítések jöhetnek

Jelentős leépítésekhez vezethet a közszférában a bértömegcsökkentés, az elküldöttek ráadásul csak maximum kéthavi végkielégítést kaphatnak majd - nemcsak a vezetők, hanem az akár több évtizedet lehúzott, kis fizetésű beosztott alkalmazottak is.

Elhamarkodott és átgondolatlan célkitűzés a kormány 15 százalékos bértömeg-csökkentési terve – jelentette ki Gaskó István az fn.hu-nak.

A Liga Szakszervezetek elnöke úgy vélte, hogy a kormányzati szándék szerint az igazgatósági és a felügyelő bizottsági tagok fizetésének kurtításáról lehet szó, bár azt nemigen látja, hogy ezt hogyan lehetne a gyakorlatba átültetni. Akinek határozatlan idejű szerződése van, nem fog belemenni, hogy negyven százalékkal csökkentsék a fizetését, miközben más munkavállalóké változatlan marad – fűzte hozzá.

Drasztikus leépítések

Gaskó szerint lehetetlen helyzetet okozna a 15 százalékos csökkentés. Ezt csak drasztikus leépítésekkel lehetne „átvinni”, hiszen a fizetések csökkentése munkaügyi szabályokba ütközne.

A közszolgálati szakszervezetek szintén elhibázottnak tartják azokat a kormányzati döntéseket, amelyek következtében további megszorítások sújthatják a közszolgálati munkavállalókat – írja a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) az fn.hu-nak eljuttatott közleményében.

„A költségvetési forrásokból működő közintézményeknél és hivataloknál tervezett anyagi forráscsökkentés és az elhangzottak alapján nehezen értelmezhető 15 százalékos bértömegcsökkentés hátrányosan érintheti az intézményeket – köztük bölcsődéket, óvodákat, kórházakat, iskolákat stb. –, valamint akár több tízezres létszámcsökkenést és a bérek csökkenését okozhatják” – hívta fel a figyelmet a szövetség.

Megszűnik 260 igazgatósági hely

Hétfőn a Parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök többek között bejelentette azt is, hogy bértömeg-gazdálkodásra tér át az állam a tulajdonában álló vállalatoknál. „Elrendelem a bértömegcsökkentést legalább 15 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy 48,2 milliárd forintot takarítunk itt meg” – mondta Orbán, aki 260 igazgatósági hely és 180 felügyelőbizottsági hely megszüntetését is bejelentette az állami cégeknél. A csomag egy másik pontjában (a 15. pontban) viszont azt is közölte a miniszterelnök, hogy átalakítják a közszféra bérgazdálkodását is.

Olcsó és könnyű lesz elküldeni az embereket

pontatlan fogalmazás?

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke szerint elképzelhető, hogy Orbán Viktor pusztán a vezetőkre gondolt. Az előző kormány is belefutott abba, hogy az állami vezetőkre gondolt, de a törvényjavaslat szövege mégis kiterjedt a közszféra minden dolgozójára, ezt a kormány a szakszervezetek javaslatára módosította. Pataky szerint azért is érdemes lenne tárgyalni a szakszervezetekkel, hogy az ilyen és hasonló pontatlanságok elkerülhetők legyenek.

Orbán Viktor 18-as pontja szerint a 60 napon túli végkielégítések, titoktartási pénz, szabadságmegváltás megadóztatása a közszférában 98 százalékos adókulccsal történik majd (az erről szóló cikket itt olvashatja). Ha a bértömeg-gazdálkodás miatt tömeges elbocsátások lesznek, akkor ez minden állami cégnél dolgozó emberre érvényes lehet – a tanárokra, adminisztrátorokra vagy épp a vasutasokra – munkaviszonytól, keresettől függetlenül. Tehát nem csak a vezetőkre.

A közszféra érdekvédői fontosnak tartanák, hogy elinduljon az Országos Érdekegyeztető Tanácsban és az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban az elképzelések, a tervezett jogszabályok részletes érdemi vitája, mert az abban foglalt pozitív elképzelések így válnak széles körűen támogathatóvá, a negatívak pedig világossá és átalakíthatóvá. A SZEF a nyílt levelében felszólítja a kormányt „a szociális párbeszéd intézményeinek működtetésére, valóságos nemzeti együttműködés rendszerének kialakítására, és ennek keretében a közszolgáltatásokat veszélyeztető tervezett intézkedések átgondolására”.

A SZEF arra panaszkodik, hogy a kormány eddig semmilyen párbeszédet nem folytatott a szociális partnerekkel. Előzetes egyeztetés nélkül, tiltakozásaik ellenére fogadtatta el a parlamenttel a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt is. A Munkástanácsok Országos Szövetsége és tagszervezetei is felemelték a szavukat amiatt, hogy a kormány nem egyeztetett velük a köztisztviselői törvény módosítása előtt. Palkovics Imre, a most húszéves megalakulását ünneplő szervezet elnöke az MTI-nek elmondta: a munkavállalók kiszolgáltatottak, bérükben anyagilag kifosztottak, egészségükben pedig lepusztítottak. A munkavállalókat nem lehet tovább kifosztani – hangoztatta.

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége szintén nyílt levélben fordult a miniszterelnökhöz: nehezményezték, hogy csak a sajtóból értesültek arról, hogy a nemzeti konzultáció keretében a gazdasági rendszer kialakításáról a kormány csak a vállalkozói szféra résztvevőivel tanácskozott, a munkavállalók képviselőit nem kérdezte meg. A kormány elképzeléseiről, intézkedési terveiről is a lapokból értesültek – írták.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik