Az egyetemek nyílt napjai jónak mondhatók, ezt mutatja az is, hogy sokan látogatják ezeket a rendezvényeket – mondta egy székesfehérvári intézmény igazgatóhelyettese. Ugyanakkor azt is hozzátette: a legjobban annak örülnek, ha nem a diákoknak kell elmenniük egy-egy főiskolára, egyetemre, hanem onnan jönnek el a középiskolába, és tartanak bemutatót, előadást. Nem ellenőrizhető ugyanis, hogy tényleg ellátogatnak a diákok a nyílt napokra, illetve ha el is mennek, akkor sem lehet megítélni, hogy elegendő információt kaptak-e. Ezzel szemben az intézményen belül mindkettő ellenőrizhető – fejtette ki az középiskolai vezető.
„Hibának tartom azt is, hogy a legtöbb nyílt napon csak hallgatók kísérgetik a diákokat, és nem olyan kielégítően válaszolnak a kérdéseikre, mint az szükséges lenne” – részletezte a hiányosságokat. Azt azonban kiemelten támogatják, ha a volt diákok jönnek vissza, és mesélnek az egyetemekről, szakokról, a főiskolás vagy egyetemista életről.
A legtöbb tanítvány elégedetten jön vissza a nyílt napokról, különösen örülnek az ajándékoknak, szórólapoknak – mondta egy osztályfőnök. A pedagógus úgy látja, jó irányba mozdult el a felsőoktatási intézmények bemutatása: például míg régebben nagy termekbe zsúfolták be a diákokat, addig most már szakokra lebontva kapnak felvilágosítást, ami sokkal többet segít nekik.
Csizmazia Ferencné docens magyaráz a középiskolásoknak a győri Széchenyi István Egyetem laboratóriumában. Fotó: MTI
A nyílt napok problémájaként az osztályfőnök a diákok úgynevezett csordaszellemét említette: a fiatalok inkább együtt mennek el a nyílt napokra, így többen csak a barátság megtartása miatt választanak azonos főiskolát, egyetemet. „Éppen ezért én gyakran ajánlom az osztályomnak az internetről történő információgyűjtést is, nehogy elmulassza bárki is az őt érdeklő szak vagy felsőoktatási intézmény megismerését” – tette hozzá.
Harcolni kell a hallgatókért
A felsőoktatási intézmények között kialakult egy verseny, a hallgatókért való küzdelemben minden intézménynek részt kell vennie, tehát a nyílt napok az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) életében is fontos szerepet játszanak. „Hiába elismert intézmény az ELTE, nem ülhetünk a babérjainkon” – fogalmazott Zentai László oktatási rektorhelyettes.
A célcsoport elérése nagyon fontos szempont a szervezés során, a reál képzést nyújtó szakok bemutatkozásai esetében például az érdeklődő középiskolásokat kell megszólaltatni.
Zentai László itt megjegyezte, hogy az ELTE sem térhet ki a marketingeszközök alkalmazása alól. Az egyes karok más-más formában fogadják a középiskolai hallgatókat: a nagyobb karokon előadásokat tartanak, a kisebbeknek azonban lehetőségük van arra, hogy körbe is vezessék a hallgatókat. Egyesek a Kutatók Éjszakáján találkoznak a célközönséggel, mások külön napon fogadják a diákokat, megint mások viszont a felvételi jelentkezési időszak előtti utolsó héten rendezik meg az egyetemi életet bemutató eseményt.
Mindenhol rendeznek nyílt napot
Az egyetemek és a főiskolák is szívesen megismerik a középiskolásokat. Sokan a személyes kapcsolatra, beszélgetésekre esküsznek, roadshowkat szerveznek, illetve előadásokat tartanak a középiskolákban, ahol kötetlen keretek között találkozhatnak a célközönséggel.
Szinte nincs is olyan intézmény, amely ne rendezne nyílt napot. A Felvi.hu egy nyílt nap keresőt hozott létre, amelyben vagy a felsőoktatási intézmények egyes karai, vagy pedig az időpont alapján tájékozódhatnak a jelentkezni vágyó diákok. Az iskolák legtöbbje egyetemi, kari ajándéktárgyakkal – például notesszel, tollal vagy hűtőmágnessel – kedveskedik a hozzájuk látogatóknak, a diákok órákat látogathatnak, a tanulmányi ügyekért felelős intézményvezető megosztja velük a tudnivalókat, illetve a hallgatók mesélnek a tanulmányaikról, bulikról – életükről.
