Pénzügy

A jelentkezők 86 százaléka bekerült

admin
admin

2008. 01. 16. 06:55

A februárban induló egyetemi vagy főiskolai képzésekre csaknem 2100-an jelentkeztek. Közülük 1178-an jelöltek meg alapképzést, 401-en mesterképzést és 563-an felsőfokú szakképzést. A jelentkezők közül 1800 kezdheti meg felsőoktatási tanulmányait a jövő hónapban, közülük 328-an mesterképzésen. A ponthatárok nem voltak magasak: mindössze öt helyen volt szükség 200 pontnál többre.

Fontos infók

A felvételi döntésről a felsőoktatási intézmények írásban értesítik a jelentkezőket. A pályázó az általa kért elbírálási sorrend alapján az első olyan helyre nyer felvételt, ahol elérte a megállapított ponthatárt. Ugyanakkor nem vehető fel felsőoktatási intézménybe az, aki nem rendelkezik a képzéshez szükséges végzettséggel, nem éri el a megállapított ponthatárt vagy a jogszabályi minimumpontszámot, azaz alap-, illetve egységes, osztatlan képzésben 160 pontot, míg felsőfokú szakképzésben 140 pontot.

A felvételi döntés ellen a jelentkező jogorvoslati kérelmet nyújthat be az adott felsőoktatási intézményhez a döntés közlésétől, illetve a döntésnek a jelentkező tudomására jutásától számított 15 napon belül.

Az őszi felvételi ponthatárai az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) honlapján olvashatók. A korábban keresztfélévesnek nevezett képzésekre a jelentkezési határidő november 15. volt. A felsőfokú szakképzéseknek és a mesterképzési szakoknak több mint a fele államilag támogatott formában indult. Csaknem negyedével többen adták be a jelentkezési lapjukat tavaly, mint egy évvel korábban. A felvételi eljárás január 15-én zárult, ekkor derül ki: kit hova vettek fel.

Népszerű volt az őszi felvételi

987 fő kezdheti meg tanulmányait alapszakon. A ponthatárok alacsonyak voltak, a legtöbb pontra – 220-ra – a Tessedik Sámuel Főiskola Pedagógiai Főiskolai Karának levelező, költségtérítéses tanító képzésén. A Nyíregyházi Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakának levelező, költségtérítéses képzésén ezzel szemben 161 pont is elég volt a bejutáshoz.

A felsőfokú szakképzések között a legmagasabb ponthatárt a Szegedi Tudományegyetem három jelentkezési helyén, a kis- és középvállalkozási menedzser, az idegenforgalmi szakmenedzser és a műszaki informatikai mérnökasszisztens nappali, költségtérítéses képzésein kellett elérniük a reménybeli hallgatóknak, a lehetséges 480 pontból 435-öt megszerezve. Magas volt a Tomori Pál Főiskolán is a levelező, költségtérítéses banki ügyintéző felsőfokú szakképzés ponthatára is, a jelentkezőnek 358 pontot kellett szereznie a bekerüléshez. Érdekes, hogy ugyanennek a képzésnek az államilag támogatott formájához elég volt kevesebb, mint a fele pont, azaz 156.

Mesterszakon folytathatják

Többé már nem hirdetnek meg külön a diplomával rendelkezők számára képzéseket (amelyeket régebben D-vel jelöltek), valamint kiegészítő alapképzéseket (K), ugyanis ezek nem részei a többciklusú képzési rendszernek. A diplomával rendelkező jelentkezők ezért alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, felsőfokú szakképzésben vagy – megfelelő oklevél birtokában – mesterképzésben folytathatják tovább a tanulmányaikat.

Néhány intézmény már az idén elindította első mesterszakjait, 350 fő nyert felvételt ezekre. A legtöbb új mesterszakos hallgatót – 190-et – a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának költségtérítéses, levelező munkarendű közigazgatási mesterképzése fogadja, itt 55 pontot kellett elérni a bekerüléshez.

A Magyar Táncművészeti Főiskola néptáncművész és klasszikus balett-művész mesterszakára a maximális 100 pontot kellett gyűjteniük a jelentkezőknek, a többi mesterképzésen 40 és 84 pont között alakultak a ponthatárok. A Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karán induló kohómérnök MSc-re (az államilag támogatott és a költségtérítéses levelező képzésre egyaránt) 40 pontot kellett szereznie a jelentkezőnek.

Új pontszámítás szerint számoltak

Az új felvételi pontozási rendszer (maximum 480 pont érhető el) már érinti a februárban induló képzéseket is. A felvételi pontok kétféleképpen számíthatók: az érettségi és tanulmányi pontok összesítésével, vagy az érettségi pontok megduplázásával. A felvételi eljárás során minden esetben a jelentkező számára kedvezőbb számítást alkalmazzák. Az új rendszer nemcsak az alapszakokra vonatkozott, hanem a felsőfokú szakképzésekre jelentkezők pontjaira is.

200+200 pont kapható, többletpontot pedig rengeteg tevékenységért lehet szerezni – mint például OKJ-s oklevél, emelt szintű érettségi, tanulmányi verseny, sporteredmények, nyelvtudás –, de akár a szociális helyzete miatt is emelkedhetnek a jelentkező pontjai. Ez maximálisan 80 pont lehet.

Idén még van egy lehetőség

Azok se keseredjenek el, akik nem nyertek felvételt februárban induló képzésre, újra próbálkozhatnak a tavaszi eljárásban: a 2008. szeptemberben induló képzésekre ugyanis 2008. február 15-ig lehet jelentkezni. Azok viszont, akik kizárólag mesterképzésre jelentkeznek, még egészen március 15-ig is beadhatják a lapjukat.

Akik a középiskolai tanulmányaikat tavasszal fejezik be, természetesen nem adhatták be a lapjukat, hiszen a februári évkezdésre még nem teszik le az érettségit. A „hagyományos” Felsőoktatási felvételi tájékoztató – szeptemberben induló képzések kiadványból tájékozódhatnak, illetve az OFIK honapján is rengeteg információt, szakleírást találhatnak. A tavaszi felvételikre vonatkozó jelentkezési határidő pedig – a korábbi évekhez hasonlóan – 2008. február 15.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.