Az október 12-én kezdett tárgyalás sok forduló és alku után vezetett erre az eredményre. Az országos bérajánlást minden évben az ágazati és helyi bértárgyalásokhoz használják fel a gazdaság szereplői.
Többfordulós volt
A pénteki tárgyalás úgy kezdődött, hogy a munkáltatói oldal még a vasárnap ajánlott 5-7 százalékból is visszalépett 4,5-7 százalékra, a munkavállalói oldal pedig a vasárnapi 6,5-8,5 százalékról 6-8 százalékra mérsékelte igényét.
A munkáltatói oldal visszakozása miatt a munkavállalói oldal kétoldalú zárt tárgyalást kezdeményezett. Ennek végén a munkáltatói oldal 4,75-7 százalékra, vagy egy értékes 6 százalékra módosította ajánlatát, a munkavállalói oldal pedig 5,5-7,5-re csökkentette igényét.
A kormányzati oldal kérte, hogy a 0,5 százalékos különbség ne akadályozza a megegyezést, ezt oldják meg valahogy. Ezért újabb zárt tárgyalást tartottak, amelynek eredménye az 5-7,5 százalékról szóló megegyezés.
A sávos javaslat győzött
A tárgyalásokat október 12-én a munkáltatói és a kormányzati oldal 4,5 százalékkal indította, a munkavállalói oldal pedig 10 százalékról, amit utóbb 9 százalékra mérsékelt. Ettől először sávos javaslattal a munkáltatói oldal tért el és 4,5-6 százalékot, majd 4,5-6,5 százalékot javasolt. Erre a szakszervezetek 7,5-9 százalékos igénnyel válaszoltak.
A múlt hét pénteken jutottak el az 5-6,5, illetve 7-8,5 százalékos ajánlatokig, majd vasárnap az 5-7, illetve 6,5-8,5 százalékos mértékig.
Pataki Péter, az MSZOSZ elnöke az FN-nek korábban azt mondta az OÉT bérajánlásáról: a gazdaság szereplői irányadónak tekintik azt. A statisztikák azt mutatják, hogy az átlagbér hozzávetőleg az OÉT ajánlásának megfelelően változott.
Nem nő a reálbér
A Központ Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, szeptemberi adatai szerint az idei reálbér-csökkenés 5,6 százalék volt. A képet tovább sötétíti, hogy egyes ágazatokban (építőipar, vendéglátás) a bérek emelkedése részben csak papíron történt meg, a kormányzat gazdaságfehérítő intézkedési hatására a sok vállalkozó a korábbinál nagyobb összegre jelentette be a munkavállalóit. Így a béremelkedések egy részét csak a költségvetés és a statisztikusok érzékelték, maguk a munkavállalók kevésbé.
A Kopint- Tárki legújabb előrejelzése szerint az infláció 5,2 százalékos lesz. Minthogy az OÉT bérajánlása a bruttó bérekre szól, mindent összevetve valószínűsíthető, hogy komoly reálbér-növekedésre akkor sem kerül sor jövőre, ha a béremelések a sáv felső szélén alakulnak.
A pénteken aláírt megállapodás kéri az ágazati bértárgyalások résztvevőit, hogy a lehetőségek szerint dolgozzanak ki garantált bértarifákat, és ezt szerepeltessék a kollektív szerződésben.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
