Pénzügy

Leküzdhető a stressz

Bízhatunk a stresszfehrjékben, de az életmódváltás és a relaxáció is fontos a stressz leküzdésében – derült ki a hétvégén befejeződött II. Stressz Világkongresszuson, ahol ezer tudós vett részt, és százhatvan előadást hallhattak az érdeklődők. Interjú dr. Csermely Péter molekuláris kutatóval, a kongresszus főszervezőjével.

Tudományos szempontból hogy ítéli meg a konferenciát? Sikeres volt?

A konferencia megmutatta, hogy a káros, folyamatos stressz leküzdhető. Ebben a küzdelemben szerepet kaphatnak a védekező mechanizmusok, így a sejteket védő stresszfehérjék, de nagyon fontos lehet az életmód, a viselkedés megfelelő átalakítása is. Az előadásokat járva, a hatszáz tudományos plakátot olvasva én magam is számos olyan fontos, új ismerettel gyarapodtam, amely saját további kutatásaimban is gyümölcsöző lehet.

Hány tudós jött Budapestre? Mennyi előadás hangzott el?

A világ összes kontinensének csaknem ezer tudósa jött el, akik 160 előadást tartottak és 600 tudományos plakátot (posztert) mutattak be. A hét főelőadás közül ötöt nők tartottak, amely megmutatta, hogy a világ legkiemelkedőbb tudományos eredményeit legalább olyan arányban érhetik el a nők, mint amennyire a férfiak.

Milyenek voltak a résztvevők visszajelzései? A különböző tudományterületek képviselői be tudják építeni mások kutatásait a sajátjukba?

A konferencia négy napja alatt több száz ember állított meg azzal, hogy hálálkodjon a konferencia sikeres megszervezéséért. A századik eset után már legszívesebben a ruhámra írtam volna fel, hogy ezt ne nekem köszönjék, hanem a konferenciát szervező nyolcvan kutató középiskolás diáknak.



Leküzdhető a stressz 1

Csermely professzor munka közben. (Fotó: mindentudas.hu)


Tíz évvel ezelőtt megalakult a Cell Stress Society International. Most történt hasonló kezdeményezés egy újabb stresszkutató társaság alapítására?

A Cell Stress Society International az 1997-es, szintén Budapesten megrendezett I. Stressz Világkongresszus sikerének hatására jött létre. A társaság azóta tíznél is több nagyhatású nemzetközi konferenciát rendezett, amelyek egyike volt e budapesti esemény is. Mivel a társaság befogadó jellegű (éppen a kongresszuson történt a szívbetegségek és a stressz-szekció befogadása), a terület kutatói nem kezdeményezték újabb társaság megalakítását.

A kísérőrendezvények jól sikerültek?

A résztvevők szerint a kísérőrendezvények egyértelműen életük legemlékezetesebb kongresszusai közé emelték e tudományos találkozót. Gyakori, vicces panasz volt, hogy itt a szabadidő fogalma megszűnt, mert a kutató olyan szívesen vett részt a relaxáción, a stresszoldó masszázson, a gyógyteán, a Gyurmalin-gyúráson vagy folytatott hosszú eszmecserét a kutató középiskolásokkal a Nagymező utca kávéházaiban.

Ezekbe a kávéházi beszélgetésekbe bekapcsolódtak „laikusok” is, vagy inkább csak a kutatók eszmecseréje folyt?

A beszélgetések tényét és helyszínét a Klubrádió segítségével megismerhették a nem szakmabeliek is, akik közül voltak, akik bekapcsolódtak a kongresszus legjobb előadóinak és az új tudósgeneráció húsz-, harminc-, de akár 16 éves tagjainak angol nyelvű beszélgetéseibe.

Mi volt a kongresszus résztvevőinek a véleménye a gyakorlati stresszoldási technikákról?

A relaxációs technikák, a jóga, de akár az indiai stresszoldó tánc mellett bemutatott „Ouuum” istent idéző zengzetes hangzata egyértelműen a résztvevők nagy tetszésével és helyeslésével találkozott. Bebizonyosodott, hogy a tudomány nem ellensége azoknak a bonyolult jelenségeknek, amelyek megmagyarázására nem képes, hanem a természet komplexitása előtti alázattal elfogadja azt, hogy a tudományos magyarázatok csak az élet egy bizonyos szeletének megértésére alkalmasak

Úgy tudom, hogy a tudódok is készíthettek művészeti alkotásokat a stressz témájában. Ki nyerte a versenyt?

A különböző tudományterületekből alkotott, négy interdiszciplináris tudóscsapat a konferencia harmadik napján nyolc művészeti alkotást készített el. A hulladékpapírból és festőhálóból készült, szemet gyönyörködtetően kiszínezett, nyertes munka – véleményem szerint – a stressz ellen küzdő molekuláris angyalkákat ábrázolt.

Emellett hivatásos művészek kiállítása is kísérte a kongresszust. Látható lesz ez még valahol?

A kongresszus szervezői a Belvárosi Művészek Társaságával együttműködésben, Munkácsy-díjas művészek közreműködésével harmincnál is több olyan műalkotást állítottak ki, amelyek a stressz jelenségét járták körül. A kiállítás a kongresszus előtt a Nádor Galériában, a József Nádor téren volt látható, a művekről is ott lehet érdeklődni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik