Pénzügy

Kihirdették a ponthatárokat

admin
admin

2007. 07. 25. 20:00

A felsőoktatási intézményekbe a bejutási küszöb az idén – átlagosan – 110 és 130 pont között mozog, a legdivatosabb szakokon - elsősorban az ELTE BTK-n - eléri viszont a maximális 144 pontot is. A SOTE-ra 137, az ELTE jogra 132, míg a Corvinus Egyetemre 106 és 144 között, a rendőrtisztire 127 pont kellett a sikeres felvételihez.

A diákok idén 133 alapszak és néhány tucat felsőfokú szakképzés, kiegészítő egyetemi képzés illetve mesterképzés közül választhattak. Az oktatási minisztérium közlése szerint az egyetemre, főiskolára jelentkezők 74 százaléka, összesen 81 043 felvételiző tett sikeres felvételit (tavaly ez az arány 70 százalékos volt). 2007-ben 108 849-en szerettek volna elhelyezkedni a felsőoktatásban, felvett diákok hatvan százaléka államilag támogatott képzésre került be. A nappali tagozatosok aránya 68 százalék, míg részidős – esti vagy levelező – képzésen az újdonsült egyetemisták és főiskolások 29 százaléka vehet részt. (A többiek a távoktatásban meghirdetett helyeken osztoznak).

Tavalyhoz képest átalakult a legtöbb hallgatót fogadó egyetemek és főiskolák listája, igaz, a nagy múltú egyetemek túlsúlya így is változatlan: 2007-ben az ELTE az egyetlen, amely hétezernél is több (7104) diákot felvett, a pécsi, szegedi, a debreceni egyetem 6 és 7 ezer közötti hallgatószámot fogadnak be. Az ötödik helyezett Budapesti Gazdasági Főiskola ehhez képest 4800 főiskolást vett fel.


Kevés helyet töltöttek fel a szakképzésben


Kerekes Gábor, az Országos Felsőoktatási Központ vezetője a ponthatárok kihirdetését követően elmondta: az államilag finanszírozott – a tavalyi 62 ezres után az idei – 56 ezres keretből 50 ezret töltöttek fel. Ugyanakkor a felsőfokú szakképzés 12 500-as keretszámából csak ötezret sikerült betölteni – ebben a képzési formában államilag finanszírozott keretet hirdetnek meg a pótfelvételire. Költségtérítéses képzésre 25 ezer diák juthatott be.

Hiller István szakminiszter elmondta, hogy a felvételizők közül 16 738 diák ért el 130 pont feletti eredményt. Hangsúlyozta, hogy az állami támogatásokat az idén első alkalommal osztják szét a jelentkezők száma és teljesítménye alapján az intézmények között.


A korábbi évekhez hasonlóan az idei jelentkezési statisztikák is a már régóta több különböző képzési területen oktató, klasszikus nagy tudományegyetemek dominanciájáról árulkodnak. Minden képzési formát és tagozatot figyelembe véve ezek az intézmények 2007-ben a jelentkezők több mint egyharmadát vonzották. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Pécsi Tudományegyetem (PTE), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), a Debreceni Egyetem (DE) például mindig az első öt hely valamelyikén szerepel, de a Miskolci Egyetem (ME) is rendszeresen a legnépszerűbb tíz között található.


A részletes ponthatárokat az Országos Felsőokatási Információs Központ (OFIK) honlapján lehet elolvasni.


Az ELTE BTK a legnépszerűbb


A tavalyihoz képest némi átrendeződés tapasztalható a szakok népszerűségében: idén többen jelentkeztek az informatikai és a műszaki képzésekre – a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Karán a gazdaságinformatikus szakra 107 ponttal lehetett bejutni –, csökkent viszont az érdeklődés a bölcsész és a jogi pálya iránt, mégis itt születtek magasabb ponthatárok. Ennek az lehet az oka, hogy az utóbbi két képzésre, valamint az agrár- és a pedagógusszakokra jóval kevesebb diákot vehetnek csak fel a keretszámok változása miatt.


Az egyes karok jelentkezési adatai alapján elmondható, hogy hosszú évek óta a rendkívül gazdag szakkínálattal rendelkező ELTE-BTK található a népszerűségi lista élén. Ennek megfelelően a ponthatár itt néhány szakon – mint a keleti nyelvek és kultúrák, a germanisztika vagy a kommunikáció és médiatudomány alapszakok – 144 pont lett.


A jelentkezések alapján a legnépszerűbb tíz kar között négy bölcsészettudományi szerepel (a már említett ELTE, a pécsi, a szegedi és a debreceni), amiben szerepet játszik az is, hogy ezek a nagy múltú intézmények hagyományosan igen sok szakon hirdetnek felvételt. A ponthatárok is ennek megfelelően alakultak: szinte mindenhol gyakoriak a 130 fölötti pontok.


Többen mentek gazdasági szakra


Nőtt a jelentkezők száma a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán, ahol a közel háromezres első helyes jelentkezés a második legnépszerűbb intézménnyé tette a kart. A ponthatár is ennek megfelelően alakult: államilag támogatott, nappali alapképzésre 106 (angol nyelvű gazdálkodás és menedzsment) és 144 pont (nemzetközi gazdálkodás angol, illetve magyar nyelven) között kellett teljesíteni.


A gazdasági képzési területen oktató másik nagy fővárosi intézmény, a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kara két és fél ezer jelentkezője közül az örülhetett, aki például a turizmus-vendéglátás alapszakon elérte a 135 pontot. Kiemelendő továbbá a Rendőrtiszti Főiskola igen jó, a múlt évit is fölülmúló szereplése: az egy „karnak” számító intézmény bűnügyi-igazgatási szakirányára 127 ponttal lehetett bekerülni.


Jogra és orvosira azonos pontokkal lehetett bejutni


Jogász- és orvosképzésre szinte mindenütt nagyjából azonos pontszámmal lehetett bejutni. Aki a debreceni vagy a miskolci jogi karra menne jogász osztatlan képzésre, annak minimum 125 pontot (ez hárommal több, mint előző évben), az ELTE-n viszont 132 pontot kellett elérnie.


Az orvosi egyetemek közül a Semmelweis Egyetemen – ahová igen sok, 4310 elsőhelyes jelentkezés érkezett – például az általános orvosi szakra 137 pont volt a határ, a Pécsi Tudományegyetemen pedig 133 pontot kellett „felmutatnia” egy fogorvosjelöltnek, érdekes módon ugyanannyit, mint tavaly.


—-Pittyeg a mobil: felvettek vagy nem?—-


Az idei év felsőoktatási felvételi ponthatárai még este felkerülnek a felvi.hu-ra. Akik a hozzájárulásukat adták a jelentkezési lapjukon, azok sms-ben értesítést kapnak az általuk megjelölt szakok ponthatárairól. A ma éjjel, a ponthatárok megállapítása után útnak induló üzenetek várhatóan csütörtök hajnalban, reggel érkeznek meg.


Jó a “hallgatói anyag”

Miskolczi Norbert, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke egy kerekasztal-beszélgetésen elmondta, a tandíj bevezetését tekintve nem sikerült áttörést elérni, ugyanakkor az ma nem szakmai, hanem politikai kérdés. Manherz Károly felsőoktatási szakállamtitkár ugyanakkor a képzési hozzájárulás bevezetése kapcsán célként a minőségi felsőoktatás megteremtését jelölte meg. Sejtetve az idei felsőoktatási ponthatárokat azt mondta, hogy soha ilyen “jó hallgatói anyag” nem került be a felsőoktatásba, mint az idén. Kitért arra is, hogy nem enyhébbek a követelmények, mint korábban.

Az OFIK 104 181 jelentkezőnek – az összes felvételizők 95 százalékának – több mint 388 ezer üzenetet küld majd el. Jelentkezési helyenként egy üzenetre számíthatnak a címzettek. Tehát érdemes lesz kiüríteni a telefon sms-fiókját, mert több sms-t kap majd, és tanácsos kikapcsolni vagy lenémítani a készüléket, ha a jelentkező nem akar felriadni az esetleg hajnalban megérkező üzenetekre. A jelentkezők természetesen emellett a hivatalos értesítést is megkapják – levélben a felsőoktatási intézményektől.


Az átverések és a félreértések elkerülése végett az OFIK több üzenetet is küld majd: az elsőben értesítik a felvételizőt, hogy melyik intézménybe és szakra jutott be, vagy a legrosszabb esetben arról, hogy nem vették fel sehová. Ezt követően elküldik annak a jelentkezési helynek, ahová a jelentkező felvételt nyert, valamint a rangsorban előtte lévőknek a részletes információit (mi volt a ponthatár, illetve az adott delikvens pontszáma).


Ha esetleg valamelyik jelentkezési helyről kizárták a jelentkezőt – például mert nem sikerült teljesítenie az adott szakon előírt alkalmassági vizsga követelményeit –, erről is kap értesítést, de akkor is számíthat sms-re, ha az általa vágyott szak nem indul idén.


Az utolsó szalmaszál a pótfelvételi


A felsőoktatási törvény értelmében ugyanolyan jogokkal rendelkeznek a felsőoktatásba felvételizők, mint a hallgatók, tehát a felvételi eljárásban hozott döntés ellen ugyanaz a jogorvoslat áll a jelentkezők rendelkezésére, mint a felsőoktatási hallgatóknak. A fellebbezési eljárás kérelmét az adott intézménybe kell benyújtani, a döntés közlésétől számított nyolc napon belül.


Azoknak, akik nem nyertek felvételt, az OFIK elküldi a Mentőöv című kiadványt, benne a különböző akkreditált felsőoktatási és felnőttképzési intézmények képzési információival. Ebben az „újrakezdésről” szóló karriertanácsok mellett a pótfelvételi legfontosabb tudnivalóiról, illetve akkreditált képzési lehetőségekről olvashatnak.


Ha a felvételizőnek sehova sem sikerül bejutnia, a pótfelvételin próbálkozhat újra. A jelentkezési lapot a kiszemelt iskolában lehet beszerezni, és ott is kell leadni augusztus 13-ig. Azokra is a pótfelvételik vonatkoznak, akik tavasszal nem nyújtottak be jelentkezést, ám mégis úgy döntöttek, hogy ősztől egyetemisták vagy főiskolások szeretnének lenni.


Hogyan készült a sorrend?


A ponthatárok megállapítása egy számítógépes algoritmus többszöri futtatásával és ellenőrzésével történik, amelynek során a jelentkezőket teljesítményük alapján rangsorolják, figyelembe véve többek közt az általuk meghatározott intézményi rangsort. Minden egyes szak esetében az oda jelentkezők pontszámaiból alakul ki egy országos sorrend, amelynek csúcsán a legtöbb pontot elért jelentkező áll, majd sorra következnek a többiek.


A felvehető hallgatók számát még számos más tényező – a keretszámok vagy egy-egy intézmény kapacitása – is befolyásolja. A kvótákat nem szakonként, hanem képzési területenként határozzák meg: közös rangsort állítanak fel egy adott szakra, és a diákok jelentkezési sorrendje alapján töltik fel a helyeket. Maguk a jelentkezők is hatással vannak a ponthatárok alakulására, hiszen minél többen szeretnének bejutni egy adott szakra, a ponthatár annál inkább emelkedik. Magasabb a mérce akkor is, ha felkészültebbek a jelentkezők. Ha egy szak népszerűsége nő, rendszerint a ponthatár is emelkedik.


A felvételizőt a jelentkezési sorrend szerinti első olyan helyre veszik fel, ahol elegendő pontszáma van a bejutáshoz. Ilyenkor a további helyeken még akkor sem vehetik figyelembe a teljesítményét, ha történetesen ott is elérte a ponthatárt. Azt viszont jogszabály tiltja, hogy a ponthatár alatt teljesítő pályázókat az adott jelentkezési helyre felvegyék. Nem vehető fel az a jelentkező sem, aki nem éri el a jogszabályban meghatározott minimum pontszámot (az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított 78 pontot; felsőfokú szakképzés esetén pedig a 72 pontot).

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.