A legtöbb gazdálkodó szervezet indít tudásmenedzsment projektet napjainkban. A kezdeményezések jelentős része ugyanakkor kudarcba fullad, vagy eredményeik alulmúlják a várakozásokat. Egy részüknek komoly informatikai tartalma van, sőt nem egyszer az informatikai terület irányítása alatt állnak. A vonatkozó szakirodalom szerint viszont kevés a bevált technológia, illetve nincs olyan szoftver vagy szoftverfejlesztő cég, amely képes lenne a tudásmenedzsment teljes spektrumát átfogni.
A tudás tárolása és átadása
Az olyan cégek esetében, amelyeknél gyakran cserélődnek a munkatársak, érdemes a tudásuk javát „eltárolni” egy tudásarchívumban. Ez azt jelenti, hogy dokumentumokba foglalva, alkalmazás közbeni tanulságokkal kiegészítve elérhetővé teszik az egyes megbízatásaik során nyert tudást a frissen belépő munkatársaik számára, de ezzel a megoldással a földrajzilag távol dolgozó alkalmazottakkal is könnyebb a kapcsolattartás.
A kisebb létszámú, de stabil összetételű vállalkozások a perszonalizációs (sárga oldalak-típusú) rendszerekkel érnek el többet. Ezek az alkalmazások ugyanis nem magát a tudást rögzítik, hanem segítenek megkeresni és megtalálni azt a legprofibb szakembert. Úgy működik, mint a sárga oldalakban a legjobb vízvezeték-szerelő megkeresése, de ezt kommunikációs rendszerek (e-mail, videokonferencia) egészíthetik ki, hogy a tudás átadása minél gyorsabb legyen.
A cégek akár egy iparágon belül is eltérő modelleket használhatnak: a vezetési tanácsadás területén például az Ernst & Young, a KPMG és az Accenture inkább az előbbi, míg a Bain &Company, a McKinsey és a Boston Consulting Group inkább az utóbbi mintát követi.
Magyarországon a multinacionális vállalatok általában bekapcsolódnak a cégszinten indított tudásmenedzsment projektekbe. Más szervezeteknél azonban (beleértve a közszolgálati szektor intézményeit is) a szükséges szemlélet hiánya és az alacsonyabb bérköltségek miatt egyelőre kevesebb a technológiával támogatott tudásmenedzsment kezdeményezés.
Adatok közvetítése, rendszerezése, archiválása
Ha például a tudás közvetlen megosztása a cél – különösen több, földrajzilag egymástól távol lévő felhasználó között -, akkor alkalmazhatjuk a videokonferenciát. Emellett további szinkron és aszinkron kommunikációs eszközöket használhatunk mind szervezeten belül, mind azon kívül: ezek közé tartoznak a csevegőszobák és az elektronikus vitafórumok. A tudás szervezeti és földrajzi határokon átívelő megosztására levelezőrendszerek, intranetes és internetes portálok, CD-k és DVD-k, mobil kommunikációs eszközök, számítógépes rendszerek vagy mobiltelefon alkalmazhatók.
A szervezetekben – például ERP vagy más tranzakció-feldolgozó és irodai rendszerek révén – naponta termelődő adat- és információtömeg általában további rendszerezést, kombinálást, szűrést, értelmezést kíván. Az elektronikus és nyomtatott dokumentumok esetében ezt a funkciót elsődlegesen dokumentum-menedzsment rendszerek, illetve a kiegészítő információkat is tartalmazó tudásarchívumok látják el, míg a pénzügyi adatokat az élenjáró szervezetekben egyre inkább adattárházak veszik kezelésbe. Egyes technológiák önállóan ismernek fel összefüggéseket, mintákat egy adathalmazban (adatbányászat), illetve állapítanak meg, rögzítenek, s azután használnak szabályszerűségeket (öntanuló mesterséges intelligencia alkalmazása).
A cikk teljes terjedelmében, hivatkozásokkal a Controlling portálon olvasható.
