Sokakat érint
Magyarországon több mint 600 ezerre becsülik a tartósan egészségkárosodott és fogyatékkal élő emberek számát, sorsuk alakulása azonban közvetve a lakosság egyharmadát érinti. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a 0-14 év közötti korosztály 1,7 százaléka volt fogyatékos, a roma lakosság körében a fogyatékos gyermekek aránya viszont a 17 százalékot is meghaladta. Az UNICEF jelentése szerint az elmúlt tíz évben Kelet-Európában és a volt szovjet országokban félmillióról másfél millióra emelkedett a fogyatékos gyermekek száma, ez azonban annak is köszönhető, hogy manapság jobban fel lehet ismerni a fogyatékosságokat.
Segítség nélkül nehezen megy
Több civilszervezet is segít a sérülteknek abban, hogy beilleszkedjenek a társadalomba, és ugyanúgy élhessék az életüket mint ép társaik. A pszichológus Feldmár András vezette Soteria Alapítvány elsősorban a pszichiátriai kezelésre szorulóknak segít, a Motiváció Alapítvány pedig az önálló életvitelhez teremt feltételeket. Ők például nemcsak szállítják a mozgás- és látássérülteket, hanem segítenek a bevásárlásban vagy jogi segítséget nyújtanak. A sérült emberek mellett pedig azok is fordulhatnak hozzájuk, akik megváltozott munkaképességűek, halmozottan sérültek, autisták vagy „egyszerűen” idősek.
Speciális munkaerő-közvetítéssel foglalkozik a Salva Vita Alapítvány: értelmi sérült embereknek segít abban, hogy megállják a helyüket a nyílt munkaerőpiacon. „A társadalmi beilleszekedést leginkább a munkába állással lehet elősegíteni”– mondta Palkovics Rozália, az alapítvány egyik programvezetője. A Támogatott Foglalkoztatás elnevezésű programjukkal 1996 óta másfélszáz embert helyeztek el olyan munkahelyeken, ahol ép emberekkel dolgoznak együtt, tehát nincsenek elszigetelve a többi embertől. Az álláskeresés első lépése a pályaalkalmassági vizsgálat, amikor felmérik a jelentkező képességeit, majd megismerkednek a sérült ember családjával, körülményeivel is. Csak ezek után kerülhet sor a munkapróbákra: az alapítvány egy-egy embere nemcsak az állásinterjúkon vesz részt, hanem az első néhány hétben a munkahelyen is ott van. „A beilleszkedés az ügyfeleinknek nagyobb gondot okoz, mint az ép embereknek, ezért jó, hogy nekik is és az új munkatársaknak is van kihez fordulniuk” – mondta Vasvári Andrea foglalkozási tanácsadó.
„Lehet ezekhez beszélni?”
Támogatott foglalkoztatás
Rehabilitációs foglalkoztatást bővítő bértámogatásban részesülhet – egyéb feltételek fennállása esetén – az a munkaadó, aki olyan munkavállalót alkalmaz, akinek munkaképessége legalább 40 százalékban csökkent. A támogatás időtartama teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén 18 hónap, amely részmunkaidős foglalkoztatás esetén arányosan meghosszabbított időtartamra járhat. A folyósítás első harmadában a támogatás a munkavállaló részére kifizetett munkabér, valamint az azt terhelő egészség- és nyugdíjbiztosítási, valamint munkaadói járulék, továbbá a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulás. A második harmadban a munkabér, a harmadik harmadban a járulékok és a a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulás összege jár támogatásként.
Kézbesít és mosolyog
„A hozzánk érkezett fiatalember hamar belopta magát a kollégák szívébe, konfliktusmentesen simult be a munkafolyamatokba és a közösségbe” – mondta a FigyelőNetnek Hambuch Gerda. A XII. kerületi Hegyvidék Önkormányzata Művelődési Központ igazgatója év elején alkalmazott egy értelmi sérültet hat hónapra, amit szeretne meghosszabbítani. A feladata sokrétű: levelek postázása, csekkek feladása, önkormányzati levelek kézbesítése, fénymásolás, borítékolás, apró kerti munkák. „Könnyen beletanult, és a hetek folyamán körvonalazódott, milyen munkák bízhatóak rá. Amivel megbízzuk, azt nagyon lelkiismeretesen, pontosan végzi, miközben sokat mosolyog, ez nagyon jó” – jegyezte meg az igazgatónő. Hozzátette, hogy személyisége az első perctől feloldotta mindnyájukban az esetleges gátlásokat, kételyeket.
Tűrik a monotóniát
A speciális szakiskolákban végzetteknek azért is elkél a segítség, mert ha tanulnak is szakmát, azok nem piacképesek. Egyre kevesebb cég keres segédkönyvkötőt, agyagozót vagy éppen gyógynövénytermesztőt. Van azonban számos más munka, amit a gyengébb értelmi képességűek is ugyanúgy, vagy akár jobban el tudnak végezni, mint ép társaik. Ilyenek például az egyszerű betanított munkák az árufeltöltéstől a konyhai kisegítésig, de sok sérült ember végez kerti munkákat, címkézést vagy dolgozik szalag mellett. Az általános tapasztalat ugyanis az, hogy az értelmi sérültek hosszú távon is szívesen végzik a monoton munkákat. Amellett szívesen dolgoznak, leginkább azért, mert közösségben vannak, és hasznosan töltik az idejüket, mondják az alapítvány munkatársai.
