Értelmi sérült munkát keres

Testi fogyatékossággal elvileg a legtöbb munkakör betölthető: számos példa van arra, hogy a menedzser kerekesszékben ül vagy egyéb fogyatékkal él. Az értelmi sérülteknek szűkebbek a lehetőségeik, leginkább egyszerű betanított munkákat kaphatnak az adatrögzítéstől az árufeltöltésig.

Segítség nélkül nehezen megy

Több civilszervezet is segít a sérülteknek abban, hogy beilleszkedjenek a társadalomba, és ugyanúgy élhessék az életüket mint ép társaik. A pszichológus Feldmár András vezette Soteria Alapítvány elsősorban a pszichiátriai kezelésre szorulóknak segít, a Motiváció Alapítvány pedig az önálló életvitelhez teremt feltételeket. Ők például nemcsak szállítják a mozgás- és látássérülteket, hanem segítenek a bevásárlásban vagy jogi segítséget nyújtanak. A sérült emberek mellett pedig azok is fordulhatnak hozzájuk, akik megváltozott munkaképességűek, halmozottan sérültek, autisták vagy „egyszerűen” idősek.

Speciális munkaerő-közvetítéssel foglalkozik a Salva Vita Alapítvány: értelmi sérült embereknek segít abban, hogy megállják a helyüket a nyílt munkaerőpiacon. „A társadalmi beilleszekedést leginkább a munkába állással lehet elősegíteni”– mondta Palkovics Rozália, az alapítvány egyik programvezetője. A Támogatott Foglalkoztatás elnevezésű programjukkal 1996 óta másfélszáz embert helyeztek el olyan munkahelyeken, ahol ép emberekkel dolgoznak együtt, tehát nincsenek elszigetelve a többi embertől. Az álláskeresés első lépése a pályaalkalmassági vizsgálat, amikor felmérik a jelentkező képességeit, majd megismerkednek a sérült ember családjával, körülményeivel is. Csak ezek után kerülhet sor a munkapróbákra: az alapítvány egy-egy embere nemcsak az állásinterjúkon vesz részt, hanem az első néhány hétben a munkahelyen is ott van. „A beilleszkedés az ügyfeleinknek nagyobb gondot okoz, mint az ép embereknek, ezért jó, hogy nekik is és az új munkatársaknak is van kihez fordulniuk” – mondta Vasvári Andrea foglalkozási tanácsadó.

„Lehet ezekhez beszélni?”

Nemcsak a felvételi beszélgetéseken, hanem minden más módon igyekeznek a sérültekkel foglalkozó szervezetek megismertetni az ügyfeleiket és közelebb vinni őket a nyílt munkaerőpiachoz. Szerintük a munkáltatók leginkább az ismeretlentől félnek, de még mindig rengeteg a negatív sztereotípia is. „Mindig vannak olyanok, akik megkérdik, lehet-e ezekhez beszélni, vagy aggódnak, nem fogja-e hátba szúrni a kollégáit” – mondta Vasvári Andrea. De hozzátette: amint jobban megismerkednek a sérült dolgozóval, más lesz a véleményük. Ehhez azonban nem csupán időre van szükség, hanem az első hetekben tanácsadó jelenlétére is, aki elmondja, megmutatja, hogyan kell az értelmi sérült emberekkel foglalkozni és kommunikálni. Fontos például az egyszerű, pontos megfogalmazás, a rugalmasság és a türelem. Lehet például, hogy egy sérült embernél több időt vesz igénybe a munka betanítása, de később ugyanolyan jól teljesít, mint a többi kollégája. Általában a munkatársak is gyorsan megkedvelik a sérült dolgozót, legtöbbjük ugyanis igyekszik minél kedvesebb, közvetlenebb lenni. „Néha túlságosan is, volt olyan, aki – követve a látott mintát – leszidta a főnököt télen, mert az nem volt elég melegen felöltözve” – meséli Vasvári Andrea. De van olyan ügyfelük, akinek meggyőződése, hogy a cég HR-igazgatóját is az alapítvány közvetítette ki.

Kézbesít és mosolyog

„A hozzánk érkezett fiatalember hamar belopta magát a kollégák szívébe, konfliktusmentesen simult be a munkafolyamatokba és a közösségbe” – mondta a FigyelőNetnek Hambuch Gerda. A XII. kerületi Hegyvidék Önkormányzata Művelődési Központ igazgatója év elején alkalmazott egy értelmi sérültet hat hónapra, amit szeretne meghosszabbítani. A feladata sokrétű: levelek postázása, csekkek feladása, önkormányzati levelek kézbesítése, fénymásolás, borítékolás, apró kerti munkák. „Könnyen beletanult, és a hetek folyamán körvonalazódott, milyen munkák bízhatóak rá. Amivel megbízzuk, azt nagyon lelkiismeretesen, pontosan végzi, miközben sokat mosolyog, ez nagyon jó” – jegyezte meg az igazgatónő. Hozzátette, hogy személyisége az első perctől feloldotta mindnyájukban az esetleges gátlásokat, kételyeket.

Tűrik a monotóniát

A speciális szakiskolákban végzetteknek azért is elkél a segítség, mert ha tanulnak is szakmát, azok nem piacképesek. Egyre kevesebb cég keres segédkönyvkötőt, agyagozót vagy éppen gyógynövénytermesztőt. Van azonban számos más munka, amit a gyengébb értelmi képességűek is ugyanúgy, vagy akár jobban el tudnak végezni, mint ép társaik. Ilyenek például az egyszerű betanított munkák az árufeltöltéstől a konyhai kisegítésig, de sok sérült ember végez kerti munkákat, címkézést vagy dolgozik szalag mellett. Az általános tapasztalat ugyanis az, hogy az értelmi sérültek hosszú távon is szívesen végzik a monoton munkákat. Amellett szívesen dolgoznak, leginkább azért, mert közösségben vannak, és hasznosan töltik az idejüket, mondják az alapítvány munkatársai.