A július 26-án éjszaka nyilvánosságra hozott felvételi ponthatárokkal eldőlt, hogy a 132 ezer jelentkező közül ki tartozik a 93 ezer szerencsés közé, akik bejutottak egy felsőoktatási intézmény államilag finanszírozott vagy költségtérítéses képzésére. A többi 39 ezer diák még nekifuthat a pótfelvételinek, amelyen azonban a költségtérítéses képzések dominálnak, de továbbképezhetik magukat, és munkát is vállalhatnak. Az eddigi tapasztalatok alapján a legtöbb diák ragaszkodik a tanuláshoz, és legfeljebb csak alkalmi munkákat vállal, pedig a munkaerő-piaci szakértők szerint a leghasznosabban munkával lehet eltölteni a következő felvételiig eltelő egy évet.
Megpróbálni, amit még lehet
A fel nem vett diákok még mindig megpróbálkozhatnak a bejutással az augusztusi végi pótfelvételin. Itt csak azok a diákok jelentkezhetnek, akik a „normális” felvételin nem nyertek felvételt, illetve az idén még nem adtak be jelentkezési lapot. Az augusztusi felvételire meghirdetett szakokról és a jelentkezés feltételeiről, módjáról és határidejéről az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapján lehet tájékozódni.
A pótfelvételin csak egy intézménybe és csak egy szakra lehet jelentkezni. A felsőoktatási intézmények szinte kivétel nélkül csak költségtérítéses képzési lehetőséget kínálnak a pótfelvételin, amelyekre 78 pont alatt nem juthatnak be a diákok.
Inkább tanulnak, mint dolgoznak
Akiknek azonban a pótfelvételin sem jutnak be a felsőoktatásba, egy év áll rendelkezésükre, hogy felkészüljenek a következő megmérettetésre. „Az érettségizett diákok augusztus végétől kezdenek beáramlani az Ifjúsági Irodába, ilyenkor megugrik a munkát kereső fiatalok száma akár 700-800 fővel is” – mondta el a FigyelőNetnek Hágen Tímea, a Fővárosi Munkaügyi Központ Ifjúsági Irodájának vezetője. Tapasztalataik szerint a később továbbtanulni vágyó fiatalok jellemzően a tanfolyamok iránt érdeklődnek, a munkavállalás kevésbé vonzza őket. A tanfolyamok közül a legnépszerűbb a pénzügyi, logisztikai, az irodaszervezői és az üzleti asszisztens képzés, de sokan csak nyelvtanfolyamra szeretnének járni. „Mivel szakképzetlen fiatalokról van szó, a nyelvi képzésüket nem finanszírozza az állam, csak a szakmaszerzéshez lehet támogatást igényelni költségvetési forrásokból” – hangsúlyozta Hágen Tímea. Ha azonban a kitanulandó szakmához szükséges a nyelvtudás, akkor a kombinált képzést már finanszírozza az állam.
A középiskola és az egyetem között kieső egy évben a tanfolyamok elvégzése mellett még az alkalmi munkát is kedvelik a fiatalok. „Tavaly ezer darab alkalmi munkavállalói könyvet adtunk ki, míg idén az első félévben már a háromezret is meghaladta ez a szám” – mondta a munkaügyi központ vezetője. A népszerűség oka, hogy a fiatalok nem szeretnek elköteleződni, szívesen dolgoznak egy pár napot egy hónapban, de szabadságukat nem akarják teljesen elveszteni. Az alkalmi munkavállalás hátránya azonban, hogy gyakran olyan munkákat végezhetnek, melyeket később az önéletrajzban felesleges feltüntetni, hiszen a munkáltatók nem értékelik.
Ki kellene használni a megnőtt esélyeket
A pályakezdők elhelyezkedései esélyei pedig megnőttek az elmúlt pár hónapban. A 2005. októberében indult Start program keretén belül ugyanis jelentős járulék- és adókedvezményeket kapnak a pályakezdőket foglalkoztató cégek. Ennek köszönhetően a munkáltatók érdeklődése jelentősen megnőtt a fiatalok iránt. „Míg korábban meg kellett győzni a cégeket arról, hogy pályakezdőket alkalmazzanak, ma már ők keresik a Start kártyás fiatalokat” – mondta Hágen Tímea. A munkaerő-piaci szakember egyébként azt ajánlja a fel nem vett fiataloknak, hogy dolgozzanak a továbbtanulás előtti egy évben, mivel az a későbbi elhelyezkedései esélyeiket jelentősen növelheti.
Hasonló véleményen van Juhos Andrea, a DBM Hungary ügyvezető partnere. „Mivel paradox módon a cégek zöménél azt várják el a pályakezdőktől is, hogy már rendelkezzenek több mint egy éves munkatapasztalattal, a fel nem vett fiatalok későbbi elhelyezkedéséhez nagyon hasznos és előnyös lehet a munkával eltöltött egy év” – hangsúlyozza a karrier-tanácsadó. A szakember akár az önkéntes munkavégzést is javasolja a fiataloknak, amennyiben nincsenek rászorítva a fizető munkára. Az önkéntesség során ugyanis rengeteg olyan puha készség – mint például az emberekkel való bánásmód, kommunikációs és alkalmazkodási készség – fejlődik, ami egy kiválasztás során fontos döntési szempont. Ha valaki mégsem szeretne dolgozni, akkor a nyelvtudása fejlesztését ajánlja Juhos Andrea, mivel a munkáltatók még mindig nehezen találnak olyan munkavállalót, aki magas színvonalon beszél egy nyelvet.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
