A közalkalmazottak és a köztisztviselők béren kívüli juttatásait törvény szabályozza, azonban ez csak a köztisztviselők számára ír elő kötelezően adandó kompenzációs elemeket. A versenyszféra szintén szívesen alkalmazza ezt az eszközt, ám az ilyen formában adott fizetés mértékében jelentős eltérések tapasztalhatók.
A köztisztviselők jobban járnak
A közszféra dolgozói közül egyértelműen a köztisztviselők járnak jobban a béren kívüli juttatásokat tekintve: a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény ugyanis kötelezően előírja az étkezési utalvány juttatását, amelynek havi értéke az ilyen célra adómentesen adható juttatás legnagyobb mértéke, vagyis idén 4 500 forint. Szintén kötelező béren kívüli juttatás a ruházati költségtérítés, amely éves szinten illetményalapuk kétszerese, vagyis idén több mint hetvenezer forint.
Ezzel szemben a közalkalmazottak számára minden csak adható, de nem kötelező. Így a köztisztviselőknek mindenképpen járó kötelező béren kívüli juttatások is az őket alkalmazó intézmények anyagi helyzetétől függ. Az általános tapasztalatok szerint a tanárok például lemaradnak ezekről a juttatásokról, vagy csak nagyon szerény mértékben juthatnak hozzá.
Közalkalmazottak és köztisztviselők számára is adható juttatás ezen felül a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet, a munkahelyi étkezési hozzájárulás. az üdülési hozzájárulás, az albérleti hozzájárulás, szociális hozzájárulás. A kapható béren kívüli juttatások mértéke szintén intézményi mérlegelés alapján dől el, így például a Belügyminisztériumban nemrégiben aláírt bérmegállapodás szerint a belügyi dolgozóknak az étkezési utalványon felül havi 9 ezer forintos munkahelyi étkezési hozzájárulás is jár, valamint iskolakezdési támogatás is legfeljebb 18 400 forintig. A ruhapénzt pedig 72 700 forintra emelték. Így a belügyi dolgozók havi szinten körülbelül 20 ezer forintnak megfelelő béren kívüli juttatásban részesülnek.
Szűkmarkúbb versenyszféra
A béren kívüli juttatások a versenyszférában nagyon népszerűek, bár az idei évi adóváltozások jelentősen megkurtították az adómentesen adható juttatások listáját, míg a többi juttatás adóterhének mértékét jelentősen megnövelték tavaly szeptemberben. Ennek ellenére a munkáltatók szívesen alkalmazzák az úgynevezett cafeteria rendszert, ahol az alkalmazottak saját igényeik szerint válogathatnak a felkínált juttatások közül egy bizonyos keretösszegig. A Mercer Emberi Erőforrás Tanácsadó Kft. 2005-ös felmérésében résztvevő vállalatok által szétosztott éves keretösszeg középértéke 150 ezer forint volt. Ettől az értéktől lefele nem jelentősen tértek el a cégek, míg felfele már jóval nagyobb volt a szórás. Havi szinten ez hozzávetőlegesen 8 ezertől 30 ezer forintig terjed. Az utóbbi eset azonban kevesebbszer fordul elő. A cafetéria legnépszerűbb elemei között az önkéntes pénztárak és az étkezési jegyek szerepeltek 2005-ben.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
