Pénzügy

Felsőoktatás: nincs abszolút rangsor

admin
admin

2006. 03. 09. 07:15

Az elmúlt hónapokban több kiadvány próbálta rangsorolni a felsőoktatási intézményeket. A listák többsége ad hoc-jelleggel készült, de nagy igény van rájuk.

Versenyhelyzetben

Ahol a felsőoktatás is versenynek számít, régóta készítenek ilyen rangsorokat – például Japánban vagy az Amerikai Egyesült Államokban. Európában a tradíció és az egyetemek erős kormányzati kontrollja miatt csak az utóbbi években kezdtek ezzel foglalkozni. A legnagyobb vitát azonban most már a nemzetközi rangsorok váltják ki. Sok kritika éri például a hat indikátor alapján rangsoroló „Academic Ranking of World Universities”-t, ahol számít, hány Nobel-díjas van a végzettek és az alkalmazottak között, de az is, hány publikált cikk volt a Nature folyóiratban.

Miközben itthon 2002-ben jelent meg az első felsőoktatási rangsor, külföldön ennek évtizedes hagyományai vannak. „A jelentkezők egyre nehezebben tudnak eligazodni az intézmények és a képzések között” – indokolta a FigylőNetnek Polónyi István, a Felsőoktatási Kutatóintézet (FKI) tudományos munkatársa az ilyen rangsorok szükségességét. Hrubos Ildikó felsőoktatás-kutató szerint nálunk Nyugat-Európához képest három évtizeddel később indult meg a hallgatói létszámexpanzió, ezért az erőforrásokért folyó verseny mostanában tette időszerűvé a témát. A rangsorkészítés azonban üzletnek is jó, hiszen az évi 120-150 ezer jelentkező egyúttal potenciális vásárló is.

Újságok készítik

Az első külföldi rangsorokat gazdasági lapok készítették a gazdasági felsőoktatásról. A Business Week magazin 1988 óta kétévente állít össze amerikai és nemzetközi rangsorokat az MBA-képzésekről. Magyarországon 2002-ben a Figyelő hetilap vizsgálta meg, mit érnek a közgazdász diplomák, ezt követte 2004-ben a hallgatói véleményekre épülő „Egyetemek mérlegen”. Tavaly ősztől pedig sorra jelent meg a Heti Válasz gazdasági, tursiztikai és jogi képzéseket vizsgáló melléklete, a Népszabadság „Felsőoktatás felsőfokon” című kiadványa, majd decemberben az Országos Felsőoktatási Információs Központ „Felvi rangsor 2006″-ja. Január végén pedig a HVG különszáma, a Diploma2006 bukkant fel, valószínűleg idén nem ez lesz az utolsó hasonló kiadvány.

„A folyóiratok mellett a kutatók, kutatóintézetek, és az egyetemek is fognak ilyeneket készíteni, mint ahogy a világon máshol is sok rangsor és sok rangsorkészítő van” – vázolta a jövőt Polónyi István. Hozzátette, a rangsorok szerepe és piaca is szélesedni fog, mivel ezek kétségtelenül a felsőoktatásba törekvők egyik eligazodási lehetőségét adják.

Ki a legjobb?

A listák készítői – a Népszabadság és a HVG kivételével – általában nem vállalkoztak teljes rangsor összeállítására, inkább csak részeredményeket ismertettek. „Pedig a téma iránt érdeklődők általában elvárják, hogy készüljön abszolút rangsor is” – jelentette ki Hrubos Ildikó. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint ez azért is fontos, mert a túl részletes adatközlés áttekinthetetlenné teszi a listát. „Nem mindenki hajlandó minden részleten átrágni magát, bár a karok, tudományterületek, képzési ágak vagy szakok szerinti elemzések sokkal finomabbak, jobban értelmezhetők” – tette hozzá. Egy adott intézmény szakjainak presztízse azonban hasonló, mivel a felsőoktatási piacon az intézmények jelentik az alapegységet, az egyetem neve, logója a fő hívószó.

Egyelőre a gyorsaság volt az adatgyűjtés szempontja

„A Magyarországon eddig megjelent rangsorok mindegyikén az ad hoc jelleget látom – jelentette ki Polónyi István – Egy rangsorhoz végiggondolt koncepcióra van szükség, hogy milyen indikátorok alapján történik az összehasonlítás, és miért pont azok alapján” Az indikátorok azonban rendkívül sokfélék lehetnek, a jelentkezők és az oktatók jellemzőitől az infrastrukturális ellátottságig vagy a végzettek elhelyezkedéséig.

„Egyes egyetemek a kutatást tartják fő feladatuknak, mások az oktatást, de lehet elsődleges a regionális társadalmi és gazdasági felelősségvállalás is. Ezekhez az értékekhez kell konkrét szempontokat, majd jól mérhető mutatókat keresni” – mondta Hrubos Ildikó A másik fontos kérdés szerinte az, hogy mennyire támaszkodjon a lista objektív, ellenőrzött adatokra és mennyire szakértők – hallgatók, munkaadók vagy fejvadászok – véleményére.

Az FKI munkatársa szerint láthatóan nem volt idő, energia és pénz az adatok összeszedésére, ezért a gyorsan elérhető adatok döntötték el a koncepciót. Hozzátette, a rangsorok nagy része mögül hiányzik a kiépített adatbázis, bár ez egy induló üzlet esetében természetes. „Néhány év alatt szelektálódnak azok a kiadványok, amelyek mögött nem áll végiggondolt koncepció és szisztematikus adatgyűjtés” – fogalmazott Polónyi István.

Befolyásolja a jelentkezőket

Sokakat meglepett a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem első helye a HVG rangsorában, amely megelőzte a hagyományosan elitegyetemnek tartott ELTE-t és a Műegyetemet is. De előkelő helyre került a Tomori Pál Főiskola is, amelynek még csak első évfolyama van. „Egy most induló felsőoktatási intézménynek még nincsenek felsőbb évesei, de a tanári kar létszáma magas, felkészülve a két-három évvel később érkezőkre. Ha a rangsor készítésében helyet kap a szakértői, szöveges vélemény is, kevésbé fordulhatnak elő hasonló meglepő esetek ” – mondta Hrubos Ildikó. A kalocsai magánfőiskola azért is végzett előkelő helyen, mert csak a hallgatók tizede nappali tagozatos, a kutatás során pedig azt vizsgálták, hány nappali tagozatos hallgató jut egy főállású oktatóra. Hrubos Ildikó szerint azok a rangsorok szoktak meglepő elemeket tartalmazni, amelyek kizárólag objektív adatokra támaszkodnak.

A katonai egyetem első helye is elsősorban a kis hallgatói létszámnak köszönhető – és az ebből következő jó számítógép-ellátottságnak és oktató-hallgató aránynak, valamint annak, hogy az oktatók 85 százaléka legalább két nyelven beszél. De a speciális képzés is a lista elejére segítette a ZMNE-t: azért itt a legnagyobb a doktorandusz hallgatók aránya, mert csak innen kerülhetnek ki az egyetem (katonai) oktatói.

A külföldi példák azt mutatják, a jelentkezés előtt álló hallgatókat befolyásolják a listák. „Ahol már egy-két évtizedes múltja van a rangsorkészítésnek, hozzászokott a társadalom az eredmények értelmezéséhez, azok kezeléséhez” – mondta Hrubos Ildikó. Polónyi István szerint azonban itthon mindenképpen szükség van egy közvélemény-kutatásra a hallgatók között, hogy mennyire támaszkodtak ezekre a továbbtanulási döntéseik során. „De jó lenne egy véleménykutatás a munkaadók körében is, hogy mennyire befolyásolják őket a rangsorok. Nem hiszem, hogy a most elkészült – alapvetően az akadémiai kiválóságra épülő – rangsorok befolyásolják a véleményüket” – tette hozzá. Ugyanígy vélekedik a BCE oktatója is: „A nagyobb cégek elsősorban saját tapasztalataikra támaszkodnak, és legtöbbjüknél létezik egy nem hivatalos „házi ranking” – mondta Hrubos Ildikó.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

2871252 06/13/2016 US soldiers during a stop of the US armed forces in Riga in the course of the Dragoon Ride II of the Saber Strike-2016 international exercise. Taisija Voroncova/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.