Pénzügy

Új lista az államilag elismert képesítésekről

Elkészült az új Országos Képzési Jegyzék, a kompetencialapú és moduláris szerkezetű jegyzék az eddigi 807 szakmával szemben 416 szakképesítést tartalmaz. Az új rendszer törekszik a munkaerő-piaci igényeknek való megfelelésre és a felzárkóztatásra.

Az első OKJ

Az Országos Képzési Jegyzéket (OKJ) 1993-ban jelent meg először jogszabályként, összefogva a korábbi több különálló szakmajegyzékben szereplő, állam által elismert szakképesítéseket. Külön jegyzékben szerepeltek azok a szakképesítések, amelyeket szakközépiskolában, és külön, amelyeket szakmunkásképző iskolákban lehetett megszerezni. Külön ágazati jegyzéke volt továbbá minden minisztériumnak.

Az eddigi enyhén kaotikus, államilag elismert Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) igyekeztek rendet teremteni az elmúlt egy évben. A most megújított OKJ korábban áttekinthetetlen volt, nem kapcsolódott a foglalkoztatási szerkezethez. Így fordulhatott elő, hogy eddig a benne szereplő szakképesítések száma mintegy kétszerese volt a foglalkozásoknak. Az OKJ ráadásul az évek során egyre csak bővült: a benne lévő szakképesítések száma növekedett, de nem alakult ki a jegyzékből való kivétel megbízható mechanizmusa. Az új képzési lista összeállításakor elsődleges szempont a munkaerő-piaci igényeknek való megfelelés, az átláthatóság és a rugalmas alkalmazkodás volt.

Munkaerőpiachoz idomították

Az új OKJ kidolgozásánál a fő cél a gazdaságban meglévő munkakörökhöz szükséges szakképesítések biztosítása volt. A fejlesztési folyamat első lépéseként az OKJ-vel kapcsolatba hozható 480 foglalkozás elemzését végezték el. Ennek során a Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI) olyan munkaszakértőket kért fel, akik az adott foglalkozást, munkakört magas színvonalon, gyakorlottan, sikeresen végzik. Az ő feladatuk az volt, hogy meghatározzák a foglalkozás gyakorlásához, a munkakör ellátásához szükséges feladatokat, tevékenységeket, személyiségjegyeket.

A munkakör-elemzések eredményeit több, a foglalkozást gyakorló szakemberrel véleményeztették és értékeltették. Elemezték továbbá a hatályos OKJ szakképesítéseinek követelményeiben meghatározott kompetenciák munkaerő-piaci igényének megalapozottságát is.

Rugalmasabban

Az új OKJ a szakképesítések mellett rész-szakképesítések és ráépülő szakképesítéseket is tartalmaz. Így az a fiatal például, aki az adott szakképesítés követelményeinek teljesítésére nem képes, vagy váratlan helyzete miatt ezt nem akarja, rész-szakképesítést szerezhet. Nem szakképesítés nélkül hullik ki tehát a képzésből, és erre a papírjára alapozva később folytathatja tanulmányait.

Az új rendszerben az 28 ezer magyar is esélyt kap, aki nem rendelkezik alapfokú iskolai végzettséggel. Az ő esetükben ugyanis nem papírhoz kötik a részvétel lehetőségét, hanem úgynevezett „bemeneti kompetenciákhoz”. A tanárok felkészíthetik erre a szintre a képzésből korábban kihullott embereket, akik ezeknek a kompetenciáknak a birtokában már bekapcsolódhatnak a szakképzésbe.

Átláthatóbban

A korábbi lineáris, elszigetelt szakképesítéseket tartalmazó OKJ-lista mátrixba rendeződött. Egy sorban az egymáshoz tartozó, egymással kapcsolatban álló, egymáshoz való viszonyukat is bemutató szakképesítések szerepelnek. Az új jegyzék elősegíti a szakképzések közötti átjárhatóságot, s az oktatási rendszer sokkal gyorsabb ütemben tudja követni a gazdaságban bekövetkező változásokat – mondta Magyar Bálint, oktatási miniszter az új OKJ ismertetésekor.

Az új szerkezettel az egész életen át tartó tanulás lehetőségét is biztosítva látják a szakemberek. A friss OKJ lehetővé teszi például a korábban megszerzett szakképesítések esetén ráépülő szakképesítés megszerzését is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik