Az elit érdeke a szelekció
A hazai és nemzetközi tanulói teljesítménymérések (pl. a PISA) lesújtó képet festettek a magyar szakiskolások tudásáról. Kiderült például, hogy a szakiskolások jó része funkcionális analfabéta, de Szenes György meglátása szerint ez az általános iskola és a szelektáló magyar oktatási rendszer „eredménye”. Ez utóbbi 1986-ra vezethető vissza, az akkori oktatásvezetés engedélyezte a nyolcosztályos gimnáziumok létrehozását. Később megjelentek a hatosztályos gimnáziumok, és a szelekciós mechanizmus azóta is csak erősödik. Tízéves kortól kétévente „leválogatja a rendszer” a jobbakat, a maradék általános iskolásokban nincs húzóerő a két utolsó osztályban. Ezek közül még aki tud, felvételizik valamilyen középiskolába és aki marad, abból lesz a szakiskolás vagy az iskolaelhagyó. Szenes szerint elvben a megoldás az lenne, ha visszaállítanák a 8 vagy 9 évfolyamos egységes általános iskolát, de ez nem megvalósítható, hiszen pont az értelmiség ágál ez ellen. Ők azok, akik megtehetik, hogy elvigyék a rosszabb iskolákból a gyerekeiket. E mellett a parlamenti pártoknak közösen kellene lépni, amire nemigen van ma esély. Mindenesetre a közeljövőben fel fognak értékelődni a kétkezi szakmák, hiszen már ma is óriási hiány van gyakorlati szakemberekből. 1995-től egy sor szakmában nem nagyon kerülnek ki gyerekek az iskolából, munkaerőhiány lépett fel például gázszerelőből, szobafestőből.
Nem kell általános iskola a szakmunkás-bizonyítványhoz
2003. szeptemberétől tizenhat éves kor fölött általános iskolai végzettség nélkül is részt vehetnek a fiatalok egyéves előkészítő oktatásban, ahol megszerezhetik a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges tudáselemeket.
A tavaly decemberi törvénymódosítás ezt a jogszabályt változtatta meg két ponton. Egyrészt lehetővé teszi, hogy a szakképzés megkezdése előtt a felzárkóztató oktatásba azok a tanulók is bekapcsolódhassanak, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek. A másik változás, hogy a korhatárt egy évvel leengedték: az is bekapcsolódhat a felzárkóztató oktatásba, aki még nem töltötte be a tizenhatodik életévét, de tizenöt elmúlt – foglalta össze a FigyelőNetnek Fedor Mihály, az Oktatási Minisztérium (OM) szakképzésfejlesztési osztályának vezetője.
A Fidesz szerint kibúvó
A decemberi törvénymódosítással a legnagyobb ellenzéki párt oktatási tagozatának vezetője, Sió László nem ért egyet, bár az eredeti rendszert elmondása szerint alapvetően a Fidesz-kormány vezette be. Úgy látja, a mostani rendelkezés kibúvót adhat a még tanköteleskorú gyerekeknek az általános iskolai képzés alól. Abban az esetben látnák értelmét a korhatár-csökkentésnek, ha valaki több évvel van lemaradva az alapiskolában, mondjuk 15 éves korában még csak ötödikes. A Fidesz másik ellenvetése, hogy azok, akiknek megvan az általános iskolai végzettségük, a normál szakiskolai rendszerben is próbálkozhatnak: kár kiterjeszteni rájuk a rendelkezést. Nem az életkort látják problémának, hanem a jövőkép hiányát, amit ez a rendelkezés megerősít. A Fidesz szerint inkább ösztöndíjjal kellene támogatni ezeket a fiatalokat, a munkaadókat pedig arra kell motiválni, hogy nyújtsanak gyakorlati képzést a szakmunkástanoncoknak.
Az OM munkatársai nem számítanak arra, hogy a rendelkezés miatt tömegesen hagynák el befejezetlenül a tanulók az általános iskolát. Azok számára viszont, akik eddig csak kudarcélményt éltek át az iskolában, sokkal kedvezőbb, hogy évismétlések helyett előkészítő évfolyamon készülnek fel a szakmatanulásra, véli Fedor Mihály. „Nem mindig mutatható ki a különbség az általános iskolai végzettséggel rendelkező, illetve a nem rendelkező tanulók között; és az egyéves szakképzést előkészítő évfolyamon folyó oktatás nagymértékben csökkentheti a különbségeket” – tette hozzá Fedor Mihály.
Jó fizetést akarsz, menj asztalosnak!
A FigyelőNet által megkérdezett szakértők szerint jó elképzelésről van szó. Mayer József, az Országos Közoktatási Intézet Iskolafejlesztési és Integrációs Központjának igazgatója állítja, az általános iskolai végzettség nem feltétlenül szükséges ahhoz, hogy bizonyos szakmákat eredményesen űzzön valaki. „Jó élettapasztalat, megfelelő kompetencia sokszor elég ahhoz, hogy jó szobafestő vagy mezőgazdasági szakmunkás legyen valaki. Az intézkedéssel olyan iskolázatlan réteghez is eljuthatunk, akikhez eddig nem” – tette hozzá. Öt évre visszamenőleg ezek száma akár 10-20 ezer is lehet.
Mint mondta, minden kutatás azt igazolja, hogy az alapiskolát el nem végzőket később nagyon nehéz „berángatni az iskolapadba”, még tanfolyami keretben is nagyon kevés erre az esély. Ha viszont azonnali, konkrét, gyakorlati tudást kapnak, akkor talán sikerülhet. Az unióban van erre példa. Ezen az elven működnek például a dán Termelő Iskolák.
Mayer József szerint pont azok a szakmák hiányoznak a munkaerőpiacról, ahol nem kell érettségi. Mint mondta, „ha jól jövedelmező állást akar valaki, menjen ácsnak, asztalosnak.” Ezek a szakmák a nemzetközi piacon is eladhatók, még akár nyelvtudás nélkül is.
Nem kiváló, de szükséges megoldás
Szenes György, a Magyar Szakképzési Társaság főtitkára is jó ötletnek tartja az iskolarendszerből lemorzsolódók számára indított felzárkóztató évfolyamot. Az általános iskolában sikertelen gyerekeknek itt nem az addig kudarcos területet erőltetik tovább, hanem a kétkezi, gyakorlati tevékenységeket, amiben esetleg ügyesek. A sikerélmény transzformhatása pedig később az elméletre is kihat. Egy jó iparosnak szüksége van persze egyéb ismeretekre is a szakmáján kívül – például a kommunikációhoz, gazdasági ügyekhez –, de alapvetően el tudja képzelni Szenes György, hogy jó szakember lehet valaki általános iskolai bizonyítvány nélkül is. Nem kiváló megoldás, de szükséges – foglalata össze. Felülről nyitott képzési szerkezetet kell létrehozni, hogy később továbbtanulhassanak – tette hozzá.
Szenes sokkal fontosabb intézkedésnek tartja, hogy 10 év után az idei költségvetési törvénybe bekerült egy olyan normatíva, amely garantálja a szakképzés 9-10. évfolyamán a gyakorlati oktatást. A 400 millió forint egyelőre csak jelképes segítség az összesen nagyjából 70 ezer szakmát tanuló számára, de mindenképp üdvözlendő. Mint mondta, a rendszerváltás előtt a szocialista nagyipar vállalati tanműhelyrendszere biztosította a gyakorlati képzést a szakmunkásoknak. A kilencvenes évek elején ezek megszűntek, az iskolák átvállalták ugyan egy darabig, de mára már alig tudják biztosítani a szakmai-gyakorlati képzést.
