A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításával átszabták a béren kívüli juttatások rendszerét: néhány adómentes juttatás értékhatárát megemelték, de az adómentesen adható juttatások éves együttes értékét, keretösszegben, 400 ezer forintban maximálták.
Kitolt értékhatárok
Jövőre a hidegétkezési utalvány adómentesen adható havi értékhatára négyezerről 4500 forintra, míg a melegétkezési utalványé nyolcezerről 9000 forintra emelkedik. Szintén magasabb összegig lesz adómentes az iskolakezdési támogatás, 17 ezer forint helyett 19 ezer forint lesz az éves limit. E három juttatás igénybevételének további feltételei jelentősen nem változnak.
A kormány tervei szerint a helyi bérlet jövőre is csupán kétezer forintig lett volna adómentes, az Országos Érdekegyeztető Tanácsban folytatott tárgyalások eredményeként azonban a helyi közlekedési bérlet 2006-ban teljes egészében köztehermentessé válik. Az ötévente egy alkalommal adható, vissza nem térintendő lakásvásárlási célú, munkáltatói támogatás adómentes értékhatára szintén feljebb tolódik, 750 ezerről 1 millió forintra.
Éves limit
A kormány maximálta a munkáltató által adómentesen adható béren kívüli juttatások együttes éves értékhatárát, amely bértől függetlenül 400 ezer forint lesz 2006-ban. A korlátos körbe tartozik többek között az egyébként az szja-törvény más szabályai alapján adóalapba nem tartozó tételként vagy adómentes természetbeni juttatásként értelmezett önkéntes kölcsönös önsegélyező és egészségpénztári befizetés (munkáltatói hozzájárulás), az iskolarendszerű képzés, az adómentes üdülési csekk vagy üdülési szolgáltatás, az iskolakezdési támogatás, az internethasználatra adott támogatás, a helyi bérlet valamint a művelődési intézmények szolgáltatásai, mint például a színház- vagy operajegy. A munkáltatóknak nyilvántartást kell majd vezetniük az adómentes juttatásokról, hiszen a 400 ezer forintos éves limit felett természetbeni juttatások módjára adóznak ezek a juttatások is: vagyis 44 százalék személyi jövedelemadót, 3 százalék munkaadói járulékot, illetve a 2005. szeptemberétől alkalmazandó új járulékszabály szerint a személyi jövedelemadóval növelt rész után megfizetendő 29 százalék társadalombiztosítási járulékot kell utánuk is befizetni az államkasszába.
A 400 ezer forintos keretösszeg alá kerültek volna eredetileg az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári befizetések (munkáltatói hozzájárulás), a szakképesítést nyújtó és idegen nyelvi képzések is, azonban a tárgyalások során sikerült kimenekíteni ezeket a juttatási formákat a korlátos körből.
Jelentős többletteher
A munkáltatókra jelentős többletterhet ró az éves limit miatt „kötelezővé tett” nyilvántartási rendszer, hiszen sok cégnél nem foglalták eddig rendszerbe a béren kívüli juttatásokat, 2006-tól azonban rákényszerülnek erre – mondta el a FigyelőNetnek Gyuricsku Eszter, a Deloitte munkatársa. A szakember szerint további problémát jelenthet, hogy sok cégnél a korlátos körbe tartozó juttatások egy részét – választható juttatási rendszer működtetése esetén is – más kompenzációs vagy HR-alrendszerben tartják számon, így például a képzéseket. A vállalatoknak jövőre tehát az egyes nyilvántartási rendszereiket is harmonizálniuk kell.
Az adómentes juttatásokra épülő juttatási rendszer működtetését tovább nehezíti az a szabály, hogy a munkavállaló részére adómentesen biztosítható juttatások éves együttes értékét az adott munkáltatónál munkaviszonyban töltött munkanapok számának megfelelően arányosítani szükséges, azaz az év közben munkahelyet változtatók, az új belépők esetének kezelésére is fel kell készíteni a nyilvántartási rendszert.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
