Szempontok
A Financial Times listája nem ad teljesen korrekt képet az oktatás színvonaláról, értékelési szempontjai között tudniillik nagy súllyal esik latba az executive MBA-t végzettek fizetése, az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában a jövedelmek pedig magasan a hazai fölött vannak. Emellett a tendencia az, hogy a magas fizetéssel bíró vezetők a nagy presztízsű, drága iskolákat részesítik előnyben. Az FT listáján az első tízben szereplő intézményekben a tandíj a CEU duplája is lehet.
Az executive MBA célkitűzése szerint a legmagasabb színtű intenzív posztgraduális üzleti képzés. Az országban két egyetemen van mód executive MBA-programban való részvételre, a Budapesti Műszaki (BME) és a Közép-Európai Egyetemen (CEU). A célcsoport kissé eltér a hagyományos MBA-től, ebben a képzésben olyan, többnyire felső vezetők vesznek részt, akik komoly szakmai, vezetői tapasztalattal és kevés szabad, tanulásra fordítható idővel rendelkeznek. A rövid, intenzív kurzusokra építő tanulmányok akár egy év alatt elvégezhetőek.
Jó fizetéssel
Az MBA-sek karrierjére vonatkozó kutatást a több ezer tanár, az intézményben végzett, vagy jelenleg ott hallgató diákok által kitöltött kérdőív segítségével végezték. A legfontosabb, minden mást maga mögött hagyó szempont egyike az executive MBA-programon végzettek fizetésének alakulása az utóbbi három esztendőben, azon belül is kiemelten a 2005-ös év eredménye. A legnagyobb, évi 255 ezer dolláros fizetéssel a Hong Kong UST Business School végzettjei bírtak, a második helyen végzett a CEU executive MBA, diplomásai 126 ezer dollár fölött vihettek haza évente. A hetvenöt programot felsoroló listán csupán két iskola – a lista végéről – egykori hallgatói kerestek évi százezer dollár alatt.
Másik fontos mérőszempont volt a rangsorolásnál a fizetés százalékos emelkedése, különös tekintettel az idei esztendőre. A kutatás vizsgálta emellett a beosztás alakulását, az egy pozícióban eltöltött évek számát, összehasonlítva az MBA-program megkezdése előtti időszakkal, valamint a hallgatók kitűzött karriercéljainak teljesülését. Pontot lehetett kapni még a női hallgatókért és tanárokért, a nemzetközi oktatókért és diákokért, az oktatók tudományos, szakirányú publikációiért és a külföldön megtartott órákért.
Egy magyar végzős
Winkler János, a T-Mobile vezérigazgató-helyettese, marketing- és értékesítési igazgató 2000-ben végezte a CEU executive MBA-programját. A szakember külön megemlítette a profi, emberközpontú oktatói gárdát, a nemzetközi résztvevőket, a gyakorlati oktatást, a színvonalas tankönyveket, a program jó időbeosztását, valamint az internetes ügyintézést. A résztvevők életkorát tekintve a felső harmadba tartozó vezető hozzátette: a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem befejezése után autodidakta módon képezte magát, „az executive MBA-program rendszerbe foglalta a tudásom”.
A CEU Business School egy egyesült államokbeli, egy francia, egy holland és egy német egyetemmel közösen indítja kurzusait. A hatszor kéthetes, egész napos intenzív oktatás keretében valamennyi társintézményben eltölt két hetet a hallgató. Az egyetemek közötti együttműködésnek köszönhetően a Financial Times listáján első helyen végzett a nemzetközi színtéren megtartott órák számát illetően. A felvételi személyes angol nyelvű interjút és egy angol nyelvű esszé írását foglalja magában. A legnagyobb szűrő azonban feltehetőleg a negyvennyolcezer eurós tandíj.
Bár az executive MBA, mint a neve is mondja, a felső vezetők képzési formája, középvezetői szintről is érkeznek hallgatók, noha ez épp a képzés költségei miatt nem jellemző – tudta meg az FigyelőNet Kárpáty Andrástól, a CEU Executive MBA-programjának (IMM) magyarországi menedzserétől. A hallgatók átlagéletkora harminchét év, és átlagosan tizenöt éves szakmai múlttal rendelkeznek. A legtöbben az Egyesült Államokból, Hollandiából és Németországból érkeznek, de mindig akad egy-egy egzotikus országból hazánkba látogató hallgató is, idén nyolc magyar résztvevője van a képzésnek. Az 1991-ben indult oktatásban évente átlagosan negyven-ötven vezető vesz részt, de indult évfolyam hatvan fővel is, jóllehet túljelentkezéstől nem kell tartani, elsősorban az árak miatt.
Kárpáty úgy látja, hogy a felső vezetők nem szívesen függesztik fel munkájukat az MBA-kurzus miatt, a távoktatást viszont nem tekintik kielégítőnek, igénylik a tantervi képzési formát, emellett a kapcsolatépítésre is súlyt helyeznek: a jelentkezők megnézik, hogy kikkel tanulnak együtt.
Konkurencia?
Idén indította be executive MBA-programját a BME. „Az alapvető különbség a CEU és a BME között az oktatás nyelve, ami a Műegyetemen magyar. Emellett a BME programja minden jelentősebb businessdiszciplínát érintő tudást szeretne átadni, nem annyira specializált” – válaszolt a FigyelőNet kérdésére Andor György, a BME MBA-programjának vezetője. A képzés a nyári és téli – augusztusi, januári – szabadságok alatt tartja óráit, a vizsgák pedig szét vannak húzva egész évre. A húsz fővel elindult MBA-n a jelentősebb üzleti háttérrel rendelkezők vesznek részt, főleg vállalkozók és multinacionális cégek vezetői. Az oktatók válogatásánál viszont a hallgatóké a szó, döntő részük professzor vagy docens, akiket az intézmény egyéb területein dolgozó oktatók közül válogatnak a hallgatói vélemények alapján. – tudtuk meg Andor Györgytől.
Bár a CEU és a BMA nevében legalább hasonlót kínál, Andor György nem tekinti versenytársaknak az intézményeket, és ezzel Kárpáty András is egyet ért: „Szerintem a két intézmény nem egy pályán játszik” – vélte.
