Nyolc magyarországi multinacionális vállalkozásnál vizsgálta a bérek alakulását a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete, az egyenlő díjazás elvének alkalmazását figyelve. Az uniós alapelven alapuló hazai szabályok nem engedik meg, hogy a munkavégzés minőségével össze nem függő „tulajdonságaik”, helyzetük alapján megkülönböztessék a munkavállalókat.
A felmérésből azonban kitűnik, hogy a kereset szerinti csoportosításban szinte minden cégnél a legalsó harmadban Békés, Borsod, Hajdú, Szabolcs, Tolna megye szerepel, vagyis az ország egyébként is sok szempontból hátrányos területein lévő áruházak dolgozói viszik haza a legkevesebbet. A legmagasabb keresetűek között Győr, Fejér és Pest megye található, de e körbe tartozik Vas, Veszprém és Zala megye is. Budapest külön kategória. Itt valamennyi üzlethálózat beosztott dolgozójának bruttó keresete 82500-115 ezer forint között szóródik.
A legmagasabb keresetet biztosító Tescónál vannak a legnagyobb területi bérkülönbségek. A Békés, Borsod, Hajdú, Nógrád, Somogy és Tolna megyei bevásárlóközpontban dolgozók fizetése átlagosan 30 százalékkal kisebb a fővárosiakénál. A Spar és a Plus üzleteiben alacsonyabbak a keresetek, mint a többi üzletlánc boltjaiban, de kisebb eltéréseket is mutatnak: többnyire 10-20 százalékkal maradnak el a budapestiekétől. Ezek az eltérések jellemzőek a Csemege-Match, a Metro és a Praktiker dolgozóinak fizetésére is. A Penny Marketnél a legkisebbek a bérek, s a területi elhelyezkedés szinte egyáltalán nem befolyásolja a kereseteket, ugyanakkor egyes boltokban akár 20 százalék különbség is lehet az azonos munkát végzők között. Az érdekvédő szerint ennek oka vélhetően az, hogy a szülés miatti távollét után nem rendezik a nők bérét, holott ezt a munka törvénykönyve előírja.
