Pénzügy

Kiszervezik a multik a feketemunkát

admin
admin

2005. 06. 27. 07:00

Sokak szerint a munkaerő-kölcsönzői piac jórészt illegálisan működik. Az irreálisan alacsony bér és a szerződési feltételek árulkodóak, így elvileg a cégeknek tudni kellene, hogy feketén dolgoztatnak. A csalással viszont minden érintett nyer.

Robban a piac

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2002 első negyedévének végén még csak 233 kölcsönző működött, 2003-ban már 305, tavaly 406, és idén március végén már 521. A piac robbanásszerű növekedése a bőséges profitvárakozásokat jelzi. Viszont egyre szaporodik azoknak a kölcsönzőknek is a száma, akik már nem aktívak, de a nyilvántartásból – a számonkérhetőség végett – nem törlik őket. 2005 első negyedévében már 144 ilyen kölcsönző létezett.


A munkaerő-kölcsönzési piac 30-40 százalékát részben törvényesen működő, 10-15 százalékát pedig teljesen illegálisan tevékenykedő cégek teszik ki – becsli a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (SZTMSZ), az az érdekvédelmi szervezet, amely a foglalkoztatáspolitikai lépések támogatására és saját érdekei képviseletére jött létre.

A kölcsönzés mindenkit érintő illegalitásáról szóló piaci pletykákat az Országos Munkaügyi és Munkabiztonsági Főfelügyelőség (OMMF) munkatársa nem erősítette meg. „Nagy multiknál nem nagyon fordult elő szabálytalanság az utóbbi időben” – mondta Papné dr. Márton Erika, az OMMF munkatársa. Ellentmondanak ennek az SZTMSZ tapasztalatai: „Nagyon sok multi a kölcsönzőkön keresztül alkalmaz fekete munkavállalókat” – olvasható hivatalos közleményükben. A FigyelőNet által megkeresett érintettek egyetértettek a szervezet megállapításával. Az OMMF munkatársa azt megerősítette, hogy hiába lépett hatályba 2001-ben a munkaerő-kölcsönzést szabályozó törvény, ez a terület továbbra is ingoványos a munkaügyi ellenőrök számára.

A FigyelőNet megpróbált utánajárni a kölcsönzői szabálytalanságoknak, de a téma nagyon kényesnek bizonyult. A megkérdezettek elzárkóztak a válaszadás elől, vagy teljesen névtelenül vállalták véleményüket és mondták el tapasztalataikat. Egy emberierőforrás-szakember szerint ez annak köszönhető, hogy szinte minden nagyvállalat füle mögött van vaj: a kölcsönzővel kötött szerződés valamilyen ponton biztosan szabálytalan és büntethető. „Öt éves működésünk során, amikor a partnercégünk figyelmét felhívtuk egyes kölcsönzési ajánlatok irreálisan alacsony díjára, partnereink elfogadták ezt az érvet, és elálltak az ilyen ajánlat komolyan vételétől” – mondta el a FigyelőNetnek Sinkó Ottó, a Videoton vállalatcsoport vezérigazgatója. A vállalatcsoport termelő cég-tagjai rendszeresen vesznek igénybe kölcsönzött munkaerőt, de saját munkaerő-kölcsönzőjük is működik öt éve Pannonjob néven.

Közös érdek a csalás

Az illegális foglalkoztatással a magyarországi magas bérterhek miatt a kölcsönzők, a cégek és a munkavállalók is nyernek. A megbízó cégek, köztük multinacionális vállalatok hiába tudják, hogy feketén foglalkoztató kölcsönzőket vesznek igénybe, hiszen az irreálisan alacsony díj nem fedezi a bérek adó- és járulékterhein felül az egyéb adminisztrációs költségeket, a költségelőnyök miatt nem fognak felszólalni.

A kölcsönzők általában szorzó segítségével állapítják meg a kölcsönzői díjat, vagyis a megállapított bruttó órabérhez megadnak egy szorzót, amelynek fedeznie kell a munkaadó által fizetendő adókat és járulékokat. Mivel a bruttó bért körülbelül 36-38 százalékos adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli, az 1,4-es szorzó már irreálisnak mondható. Ha a kölcsönző – aki a törvény szerint egyébként a munkáltatói jogokat gyakorolja – befizetné a bérterheket, alig maradna haszna. Nem beszélve arról, hogy a kölcsönzői díjnak fedeznie kellene a toborzási és egyéb állandó költségeket. A legálisan működő kölcsönzők az 1,7-1,8-as szorzókat tartják reálisnak. „Nemrégiben egy multinacionális cég által kiírt tender második fordulójába csak olyan kölcsönző cégek jutottak be, akik 1,4-es szorzóval dolgoztak. A megbízó minden bizonnyal sejtette, hogy a cégek kizárólag feketemunkások foglalkoztatásával tudnak ilyen alacsony árat kínálni” – nyilatkozta a FigyelőNetnek egy nevének elhallgatását kérő szakember. Sok kölcsönző ugyanis nem jelenti be alkalmazottját, vagyis teljesen feketén foglalkoztatják: kikölcsönzik a megbízónak, de a munkavállaló a fizetését teljes egészében zsebbe kapja. Más kölcsönzők legalább minimálbérre bejelentik dolgozóikat, és az azon felüli jövedelmüket zsebbe juttatják. A megbízók számára azonban a lényeg: minél olcsóbban jussanak munkaerőhöz.

Az SZTMSZ tagjainak meggyőződése szerint a magas illegális kölcsönzési arány hátterében az áll, hogy a kölcsönbe vevő cégek így próbálnak kibújni a magas járulékfizetési kötelezettség alól. Ráadásul az OMMF azért nem bírságolhatja meg a kölcsönbe vevőket, mert irreálisan alacsony áron vették igénybe a kölcsönzött munkaerőt. Ezzel az illegális foglalkoztatás kockázatát a kölcsönzőkhöz szervezik ki. Sinkó Ottó a helyzet megoldását a munkaerő-kölcsönzőkről szóló, most készülő új szabályozásban látja. A Videoton vezérigazgatója úgy véli, az új szabályozásnak ajánlat árszínvonala és struktúrája alapján a kölcsönbe vevő felelősségét is fel kellene vetnie, nem csak a kölcsönbe adóét. Így az elvárható gondosság mértékéig a kölcsönbe vevők is felelősek volnának azért, hogy a vonatkozó járulékokra legyen az árban fedezet, miáltal azok, akik „feketén” kölcsönöznek, kiszorulnának a piacról.

Az illegális kikölcsönzés burjánzását azonban a munkavállalók hozzáállása is csak tovább táplálja. A FigyelőNetnek nyilatkozó, korábban egy kölcsönző cégnél dolgozó hölgy arról számolt be, több munkavállaló azért jelentkezett direkt az ő kölcsönzőjüknél és nem a jobb nevű nagyoknál, mert tudták, itt feketén fognak dolgozni. Így munkájuk mellett tovább kaphatták a munkanélküli-járulékot, a szociális segélyt, vagy éppen másik munkahelyük is lehetett.

Vidéken van nagyobb gond

Az Országos Munkaügyi és Munkabiztonsági Főfelügyelőség utoljára két évvel ezelőtt tartott célellenőrzést a kölcsönzők körében, amikor az összes ilyen regisztrált cégnél jártak. Tavaly 96, kölcsönzőket érintő határozatot hoztak szabálytalanság megszüntetésére. Összesen 3554 főt foglalkoztattak szabálytalanul, és 34 millió forint bírságot osztottak ki. „Bár a kölcsönzők többsége Budapesten működik, a vidéki székhelyű cégekre ebből 27 milliónyi bírság jutott” – mondta el a FigyelőNetnek Papné dr. Márton Erika, az OMMF munkatársa. A jelenség oka, hogy vidéken jellemző inkább a tömeges munkaerő-kölcsönzés. Előfordul az is, hogy a munkaügyi ellenőrök kivonulnak, de nem találnak senkit a kölcsönző bejelentett céghelyén.

Megsértik a Munka Törvénykönyvét

De nem csak az alacsony díjszabással vannak problémák: a szerződésekben rögzített feltételek gyakran ellentmondanak a Munka Törvénykönyvének (Mt.), és erősen sértik a munkavállalói érdekeket. Gyakran a megbízók kényszerítik a kölcsönzőkre a rugalmas feltételeket, hiszen egyre nagyobb a verseny a kölcsönzői piacon.

A kölcsönbe vevő például gyakran rögzíti, hogy a kölcsönzőnek két órán belül új embert kell rendelkezésére bocsátania, amennyiben egy kikölcsönzött munkavállaló megbetegszik. Ez csak akkor lehetséges, ha az állományában lévő emberek munkanélküliek, különben készenléti díjat kellene nekik fizetni, amit még a korrekt kölcsönzői díj sem nagyon fedezhet. Nem beszélve arról, hogy a készenlét elrendelését legalább a megkezdés előtt egy héttel jelezni kell a munkavállalónak.

A munkaidő meghatározásakor is sor kerülhet törvényi problémákra. Az Mt. szerint, ha a munkaidőt egyenlőtlenül osztják be – ami a kölcsönzött munkaerő esetén gyakran előfordul –, a napi munkaidő nem lehet rövidebb négy óránál. Ennek ellenére a megkötött szerződésben már napi háromórás munkavégzés áll. Szintén gyakori, hogy a fiatal munkavállalóra vonatkozó eltérő rendelkezéseket sem tartják be a kölcsönbe vevők.

„Ha munkaidőre, pihenőidőre vagy fiatal munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseket vagy a nyilvántartási kötelezettségeket nem tartja be a kölcsönbe vevő, akkor már ő büntethető, és rá szabható ki bírság” – világosított fel Papné dr. Martin Erika. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a kölcsönzést igénybe vevők csak olyan kölcsönző cégekkel kössenek együttműködési szerződést, amelyek rendelkeznek azzal a regisztrációs számmal, amelyet az Állami Foglalkoztatási Szolgálattól kapnak. Amunkaerő-kölcsönzőknek ugyanis regisztráltatniuk kell magukat. Ellenkező esetben jogellenesen működnek.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.