Pénzügy

Top állások: kevés munka, sok pénzért

admin
admin

2005. 05. 20. 07:10

Kevés munkával nagyon sok pénzt hazavinni – ez minden ember álma. Néhánynak sikerül is a húsos fazék mellé kerülni. A FigyelőNet utánajárt, hol lenne érdemes dolgozni, milyen tisztséget kellene végre megcsípni.

Van, aki milliókat keres, igen kevés befektetéssel. Általánosítani azonban nem lehet, sőt nem etikus. A FigyelőNet által kiválasztott munkakörök vagy tisztségek betöltésekor mindenki előtt nyitva áll választás, hogy sokat dolgozzon, de az is, hogy kevés munkáért akasszon le hatalmas pénzt. Összeállításunkkal nem azt kívánjuk állítani, hogy minden egyes ember, aki például közjegyzőként vagy felügyelő bizottsági tagként működik, az, a magyar viszonyokat ismerve, csak a sok-sok pénzt viszi haza, miközben minimalizálja a teljesítményét.

Közjegyzők

Egy jól menő közjegyzői irodát működtető jogász akár 3-4 millió forintot is hazavihet havonta. Hivatalos adataink persze nincsenek, hiszen megkeresésünkre az összes közjegyző elzárkózott a nyilatkozatoktól, sőt a kamarát is rögtön értesítették a „veszélyről”: valaki ki akarja deríteni, mennyit is keresnek a magyar közjegyzők.

A gyors elzárkózás és a ködösítés feltehetően nem véletlen. Végül is ügyvédek megkérdezésével és a különböző közjegyzői díjak összegyűjtésével igyekeztünk megbecsülni a közjegyzők havi jövedelmét, és munkájuk mennyiségét. A közjegyzői feladatok nagy része rutin, a hitelesítés, az aláírási címpéldányok, a jelzálogszerződések nagyon gyakran csak egyszerű rutinműveletet jelentenek. Egy nyelvvizsga hitelesítése 2 percet sem vesz igénybe, mégis fizetnünk kell érte közel – idegen nyelvű esetén – 2080 forintot. A jelzálogszerződésért 25-50 ezer forint az általános tarifa. Ennek természetesen csak egy része a közjegyző munkadíja, de még így is az egyik legmagasabb órabérrel dolgoznak.

A közjegyzői állás igazi húsos fazéknak számít, és csak alig több mint 300 van belőle az egész országban. A rendszer „kihalásos” alapon működik, vagyis új közjegyző csak akkor lehet valaki, ha a meghatározott számú közjegyzői keretből valaki nyugdíjba megy, vagy önként visszavonul. A közjegyzői irodáknak kötelességük a kerületükbe tartozó ügyek ellátása. A legjobban azok az irodák járnak, ahol sok a céges ügyfél, így például Budapesten az V. kerületben lévő iroda közjegyzőjének lenni jobban megéri, mint például egy kőbányait vezetni. A FigyelőNet által megkérdezettek szerint a legbonyolultabb ügyletek közé a hagyatéki és ingatlanügyek tartoznak. Ezekben az esetekben nem mindig csak formai, okirati hitelesség betartatása a feladatuk.

„Nem véletlen, hogy új társasági forma alapítását tették lehetővé nemrég, a közjegyzői irodáét – mondta a FigyelőNetnek a gazdasági jogot jól ismerő szakember – A közjegyzői húsosfazékhoz így többen közel kerülhetnek. Az előírások szerint az irodát 50 százalékban közjegyzőknek kell birtokolniuk, míg a maradék 50 százalékba bárkik bekerülhetnek, akik így óriási osztalékokkal lehetnek gazdagabbak.”

Európai Parlament képviselők

Egyelőre az Európai Parlament képviselői is sokat kereshetnek, kevés munkával. Persze a lehetőség nyitva áll, hogy sokat dolgozzanak, de a képviselők körüli, évek óta tartó botrányok azt jelzik, hogy sokuk visszaél a jelenlegi rendszerrel, ami a fizetésen túl rengeteg egyéb juttatást biztosít számukra. Fizetésüket jelenleg nem az uniótól, hanem a tagállamoktól kapják, így az olaszok 11 ezer eurót, a magyarok közel 4 ezer eurót, míg a lettek csak havi 800 eurót keresnek. Fizetésük egységesítéseként a 9 ezer eurót ajánló javaslat egyszer már elbukott, most újra remény látszik a 7 ezer eurós egységilletmény megállapítására. Az új javaslat azonban az egyéb juttatásokat is igyekszik jobban átláthatóvá tenni, és a képviselőket jobban ellenőrizni. A képviselők ugyanis nem a fizetésükkel akasztanak nagyot, hanem a juttatások zsebre tételével, amiért gyakran meg sem dolgoznak. Fizetésükön felül havi 4-5 ezer eurót (1 millió Ft) kasszíroznak.

Költségtérítéseik között például 262 (65 ezer Ft) eurós napidíj jár a plenáris, bizottsági, felkészítő és elnökségi üléseken részt vevő honatyáknak. Hogy megkapják, elég egy regisztrációs ívet aláírniuk. A jelenléti íveket ráadásul reggel 7 és este 10 óra között lehet szignálni, míg az üléseket 9 és 18.30 között tartják. A képviselők jövedelmi helyzetének tisztázásáért harcoló osztrák független EP képviselő szerint 2001 óta több mint hétezer esetben fordult elő, hogy a képviselők csak aláírták a jelenléti ívet, majd nem vettek részt az üléseken, de azért végül felvették az érte járó pénzt. Sok képviselő késő este érkezik Brüsszelbe, regisztráltatja magát az adott napra, másnap valóban ott tartózkodik, majd a harmadik nap reggel aláírja az ívet és hazarepül. Három ülésért vesz fel napidíjat, de csak egy napot dolgozik, vagy valaki még annyit sem. Más képviselők aláírását már tökéletesen utánozzák asszisztenseik, így a honatyának Brüsszelben sem kell tartózkodnia ahhoz, hogy kifizessék neki a napidíjat.

A Brüsszel és anyaországuk között havonta többször ide-oda repkedő képviselők utazási költségük megtérítésére egyelőre átalányt kapnak, amelyhez elég egy beszállókártyát felmutatni, vagyis egy fapados útért is jár a turistaosztályra szóló jegy ára. Nem beszélve a távolsági térítésről, amely az EP munkahelyeitől több mint 1000 kilométerre lakó képviselőknek jár, köztük a magyaroknak is. Az ilyen messze lakók utanként 268 + 40 eurót (75 ezer Ft) kapnak minden esetben csak azért, mert hazautaznak, és mert ezer kilométernél távolabb laknak.

Monetáris Tanács tagok

A Monetáris Tanács kéthetente ülésezik. Egy 5-6 órán át elhúzódó ülés már maratoninak számít, van, hogy a tizenegy tag egy óránál rövidebb idő alatt végez. A tizenegy tag díjazásáról a jegybanktörvény rendelkezik, mely szerint keresetük a jegybank elnöke keresetének 35 százaléka. Járai Zsigmond vagyonnyilatkozata szerint 2004-ben nettó 45,9 millió forint volt a fizetése, vagyis a tagok évente nettó 16 milliót kapnak, ami havonta 1,34 millió forint tiszta keresetet jelent. Mindezt pár óráért; persze a felelősségük nagy, hiszen döntéseik az egész gazdaságot befolyásolják. (Az ülésekről készített rövidített jegyzőkönyv egyébként mindenki számára elérhető három héttel az ülés után.)

A februárban kinevezett négy új Monetáris Tanács tag bizottsági meghallgatása során azonban többen felkaphatták a fejüket, hiszen Csáki Csaba nyíltan felvállalta: nem tartja magát makropénzügyi szakembernek, sokkal inkább egy olyannak, aki mélyen ismeri a mikrogazdasági, illetve regionális gazdasági folyamatokat. A hatályos jegybanktörvény ugyanakkor a Monetáris Tanács tagjaitól azt várja el, hogy a monetáris politikában magas fokon jártasak legyenek. Csáki Csaba egyelőre tehát nettó 1,34 millió forintért tanul bele a monetáris politikába.

A FigyelőNet információi szerint Bánfi Tamás, a Corvinus Egyetem Pénzügy Tanszékének professzora nem viszi túlzásba az ülésre járást. Először kijelentette, ő csak azokra fog eljárni, ahol szavazás is lesz, vagyis konkrét döntés születik.

Ig és fb tagok

Igaz, hogy a gazdasági társaságok igazgatótanácsait (ig) és felügyelő bizottsági (fb) tagjait fokozott felelősség terheli, hiszen az ig tagoknak fokozott gondossággal kell eljárniuk, az fb tagok pedig egyetemleges és korlátlan felelősséggel tartoznak döntéseikért. Mindezek ellenére sokszor csak látszólag viselnek felelősséget és vesznek részt valóban a vállalatok munkájában.

Még a versenyszférában is gyakori, hogy az ig tagjai a vezérigazgató Bólogató Jánosai, hiszen az erős befolyással bíró vezérigazgató tudatosan gyűjthet maga köré olyan embereket, akik támogatják döntésében és nem sok vizet zavarnak a stratégiai irányvonalak kijelölésében. Az állami tulajdonban lévő cégeknél ez csak fokozottabban igaz, mivel a gyakorlat szerint a mindenkori kormány azzal jutalmazza és juttatja több pénzhez megbízható embereit, hogy ig és fb tagságot ajánl fel nekik. Így például Draskovics Tibor a Magyar Villamos Művek Rt. elnöke lett menesztése után. Az SZDSZ is vigaszdíjul szolgált Csillag Istvánnak, korábbi gazdasági és közlekedési miniszternek, aki cserébe jelenleg az EXIM Bank és Mehib elnöke. A FigyelőNet információi szerint az SZDSZ igen magas fizetést szorgalmazott a leváltott miniszter számára, amit végül sikerült 1,5-1,5 millió forintra letornászni, mégiscsak adófizetői pénzről van szó.

A politikusok által, az ÁPV Rt.-n keresztül delegált ig és fb tagoknak gyakran talált pénz a pár tízezer forintos tiszteletdíj. A kisebb társaságok igazgatósága és felügyelő bizottsága ugyanis ritkán ülésezik, akár félévente, tiszteletdíj azonban minden hónapban jár. A „legpénzesebb”, és ezért leggyakrabban ülésező fb tagságért havi nettó 100 ezer forint jár, ig tagságért pedig nettó 250 ezer forint. Egy nemrég megjelent tanulmány szerint az ÁPV Rt. által „gondozott” állami vállalatoknál az állami érdekérvényesítés gyakorlatilag megszűnt, a delegált tagok mentesülnek minden felelősség alól és nem ritka, hogy évekig egy szót sem szólnak az üléseken.

Politikai tanácsadók

A különböző minisztériumok hemzsegnek a tanácsadóktól, akik közül – rossz nyelvek szerint – sokan semmit sem csinálnak a pénzükért. A Miniszterelnöki Hivatal által kiadott 2004-es információk szerint a politikai tanácsadók száma akkor 86 volt, akik átlagosan havi bruttó 400 ezer forintért adtak politikai tanácsokat a politikusoknak. Munkakörük gyakran nehezen meghatározható, fizetésük szórása pedig igen jelentős lehet. A FigyelőNet nem hivatalos információi szerint egyes kabinetfőnökök például, akik elméletileg a miniszter mögött álló politikai apparátust koordinálják, gyakran azonban jelentős politikai hatalommal bírnak, akár bruttó 3-4 millió forintot kaptak. A kabinetfőnökök munkáját azonban gyakran 3-4 titkárnő, egyéb asszisztens segíti. Ennek köszönhetően nekik kevés tennivalójuk marad.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kállósemjén, 2018. január 17.
Rendőrök helyszínelnek egy ukrán lajstromjelű AN-2 típusú repülőgép mellett Kállósemjén határában 2018. január 17-én. A repülőgépen 11 bevándorló jutott be Magyarország területére január 15-én este. A rendőrök jelentős erőkkel, nyomkövető kutyák és hőkamerák segítségével terepkutatást végeztek, majd rövid időn belül elfogtak három afgán és nyolc vietnami állampolgárt, akiket őrizetbe vettek.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Megannyi rejtély övezi a migránsszállító repülőt

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.