Pénzügy

Dolgozni Európában? – Helsinki

admin
admin

2004. 12. 03. 14:05

Helsinkiben a többi északi városhoz képest sok a kávézó- és szórakozóhely. De még ott is sokkal nyugodtabb az élet, mint Magyarországon. A finnek imádják és óvják a természetet, de a túlcsorduló érzelmek nem jellemzőek rájuk.

A skandináv viszonyokhoz képest zsúfolt és lendületes, félmillió lakosú város budapesti szemmel talán kisvárosinak tűnik. Tény, hogy a többi északi országhoz képest itt sokkal több a kávézó, étterem, és a kulturális élet is élénk. Mindezek ellenére Helsinki nem marad hűtlen az északi mentalitáshoz: az utcák tiszták és rendezettek, a közlekedési dugók szinte ismeretlenek, és rengetegen közlekednek biciklivel. Építészete kicsit zűrzavaros: a klasszicista, a bauhaus és a már-már szocreál benyomást keltő épületek mellett a tipikus északi házakat is megtalálhatjuk.




A finnekre, csakúgy mint Helsinkire, nem lehet egyértelműen ráhúzni a skandináv sztereotípiákat: bár egy magyar számára hidegek, szomszédaiknál könnyebben kötnek barátságot. S akit berátságukba fogadnak, azért önzetlenül megtesznek mindent. Annyiban azonban hasonlítanak a svédekhez és norvégokhoz, hogy az alkoholt meglehetősen jól bírják, és ezt szívesen és gyakran bizonyítják is.


Fizetés szerint

Finnországban a gyorshajtás bírsága az elkövető fizetésének nagyságától függ. A Nokia vezérigazgatója nemrégiben 60 ezer eurót fizetett büntetésként.

Közlekedés – fennakadásmentesen


Helsinki a stresszmentes életre vágyók álma: a dugók szinte ismeretlenek, a tömegközlekedési eszközök pontosan járnak, a levegő tiszta. Mindössze egy metróvonala van a városnak, mivel egy sziklára épült, ezért nehéz lenne további alagutakat fúrni. Helyettük a villamosok és részben Volvo, részben Ikarus buszok szállítják az utasokat, esetenként 2 euróért. A havi bérlet ára Helsinki területére 40 euró. További információért érdemes ellátogatni a város közlekedési társaságának honlapjára.

A bicikli szerelmesei biztonságosan közlekedhetnek a városban, a számukra kiépített úthálózat szinte mindenhova elvezet. A Vantaa nevű nemzetközi repülőtérről fél óra alatt be lehet jutni menetrendszerű busszal a belvárosba. Az autósoknak sem lehet okuk panaszra Helsinkiben, fennakadás nélkül juthatnak el az úti céljukhoz.

Legendás közbiztonság

Finnország híresen jó közbiztonsága ma már a múlté, legalábbis Helsinkiben. A legendák szerint a finnek korábban be se zárták ajtajukat, ha elmentek otthonról. A kocsit is nyitva hagyták, biciklijüket pedig csak letámasztották a fal mellé. Ma azonban Helsinkiben már minden biciklit lelakatolnak. A változások ellenére a főváros közbiztonsága ma is kiváló a többi európai országhoz képest. A finnek mentalitása egyébként gyökeresen eltér a magyarokétól, akik rögtön a szabályok kiskapuit keresik, míg egy finn-nek ez álmában sem jut eszébe. Sőt ha esetleg egy magyar ilyesmire kéri finn barátját, szinte biztos, hogy az egyébként önfeláldozó társ visszautasítja a kérést.


Inni aztán tudnak

A finnek alkoholfogyasztása erősen hasonlít a többi skandináv népéhez: 20 perc alatt filmszakadásig tudják inni magukat. Részegen üvöltő nővel gyakrabban találkozni a buszon, mint itthon. Szomszédaikhoz hasonlóan ők sem szívesen osztozkodnak az alkoholon: a bulikon mindenki azt issza, amit hozott, nem kínálgatják egymást. A többi skandinávtól eltérően azonban a finneknél elképzelhető már-már „mediterrán gesztus“ is: több magyarral is előfordult, hogy származásának felfedése után félig ismeretlen finnek meghívták egy sörre egy szórakozóhelyen. Ilyesmire egy svéd ötéves közelebbi ismeretség után se vetemedne.

Biztonságos város – drágán


Bár a közbiztonság már nem a régi, veszélyes negyedek nincsenek Helsinkiben. Kellemes az Eira, Ullenlina, Punavuori, és Tölöö városrész, ahol családok is lakhatnak. A lakásbérlés azonban nagyon drága, a belvárosban egy egész kicsi garzonlakás akár 700 euróba is kerülhet, de egy kétszobás lakásért minden negyedben leaglább 500 eurót kell kifizetnünk. A szauna használata azonban már benne foglaltatik az árban: az új építésű házakban minden lakáshoz saját szauna jár, míg a régi típusú bérházakban közös szaunát használnak a lakosok.

Az árak egyébként Norvégiához és Svédországhoz képest jóval alacsonyabbak. Általában két- háromszorosai a hazaiaknak. Egy kiló kenyér 3-5 euróba, egy liter tej 1 euróba kerül. Érdemes olcsóbb élelmiszerüzletekben vásárolni, ilyen az Alepa, a Lidl és a Prisma. Az éttermek és szórakozóhelyek sem olcsók. Egy vacsorára legalább 20 eurót kell szánni, míg egy korsó sörre 4 eurót.


Munkaerőpiac- itt sem rózsás


Jelenleg ugyan kisebb a munkanélküliség Finnországban, mint a kilencvenes évek közepén, de még így is viszonylag magas, 9 százalékos. A kormánynak a részmunkaidős foglalkoztatás elterjesztésével sikerült leszorítania a korábban 15 fölé is felkúszott arányszámot. Helsinkiben ugyan több az álláslehetőség, de inkább a szakképzett munkásokra van kereslet, s csak sokkal kevésbé az értelmiségiekre. 

Érdemes felkeresni a munkaügyi központokat, amelyek a munkaerőpiac aktuális mozgásait is figyelemmel követik, és segítenek az elhelyezkedésben. Internetes honlapjukon is lehet keresgélni. Álláshirdetési melléklet a Helsingin Sanomat hétvégi számában olvasható, az interneten pedig a www.job.fi összefoglaló oldalt vagy a www.jobline.fi oldalt érdemes böngészni.

A bérek nem magasak a megélhetés költségeihez viszonyítva, az átlagbér havi 1700 euró. Ezért az összegért a finnek azonban nem dolgozzák halálra magukat. Általában 8-17 óráig tart a munkaidő, és nagyon ritka a túlóra. Igaz, a finnek nem is nyújtják el túlságosan az ebédszünetet, 20-30 percre ugranak el valahova. Nyelvrokonaink egyébként egyenesek és őszinték, ezért kollégaként általában lehet számítani rájuk.


Megélhetés

A megélhetéshez legalább havi 1100 euró szükséges.

Pezseg az élet


Helsinkiben igazi pezsgést is találni. A nemzetközi kikötő piaca mindennap várja az ottlakókat. A nézelődés fáradalmait a sok kávézó egyikében pihenhetjük ki, és a tengeri herkenytűket, valamint halakat kínáló standok mellet kötelező megállni és megkostólni a friss ételeket.

A művészetekre vágyók sem fognak csalódni. A sok múzeumban érdekes időszakos kiállításokat is rendeznek. A Design, valamint az Alavro Alto és a kortárs képzőművészeti múzeum mindenképp megér egy látogatást. A múzeumi belépők ára változó, általában 3-15 euróba kerülnek. A mozikkal és színházakkal ugyanaz a helyzet: sok van, de az előbbire legalább 10, az utóbbira 15 eurót kell áldozni. Sőt egy színházjegy akár 100 euróba is kerülhet.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

JERUSALEM, ISRAEL - DECEMBER 11:  Protesters burn a poster of U.S. President Donald Trump in front of the Damascus Gate at the entrance to the Old City on December 11, 2017 in Jerusalem, Israel. In an already divided city, U.S. President Donald Trump pushed relations in the city to breaking point after making the announcement to recognize Jerusalem as Israel's capital.  (Photo by Chris McGrath/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.