Pénzügy

Nem reménytelen

admin
admin

2003. 12. 18. 14:54

A negyvenes-ötvenes korosztályból sokan úgy gondolják, nincs esélyük új munka szerzésére. A szakemberek szerint azonban a 45-54 évesek még versenyelőnyökkel is rendelkeznek.

Amikor az Amerikában frissen munkába álló Kraft Pétert szinte azonnal kidobták a Polaroid cégtől, közvetlen főnöke azzal vigasztalta, hogy ne aggódjon: jó diplomájával, fiatalon, ambícióval telve könnyen elhelyezkedhet. Bezzeg, ha őt menesztenék (mármint a főnököt), neki már alig lenne esélye, hiszen már az ötvenes éveit tapossa. Kraft valóban szerencsés volt: az Egyesült Államokban az American Express alelnöke lett, később pedig Magyarországra visszatérve gazdasági minisztériumi helyettes államtitkárként is dolgozott. Példája azonban nemcsak a fiatal menedzserek szempontjából érdekes.

 Aktivitási görbe

 Magyarországon a 40 és 54 év közötti férfiak 78,9 százaléka van jelen a munkaerőpiacon (akár munkavállalóként, akár munkát keresőként), a nőknél ez az arány 73,1 százalék. Együttesen tehát ez a korcsoport átlagosan 75,9 százalékos aktivitást mutat. A nagyobb gondok ezután kezdődnek: az 55-59 éves férfiak 55,1 százaléka aktív csupán, a nőknek pedig mindössze 29 százaléka. Együttesen, átlagosan mindössze 41 százalékos a jelenlétük a munkaerőpiacon. A 60-69 éves férfiak körében pedig már csak 10, a nőknél 4,1 százalékos az aktivitás, itt tehát még drámaibb a csökkenés, hiszen együttesen is csak 6,6 százalékos az arányuk. Mindebből látszik, hogy az 55 éves korhatárnál következnek be a drasztikus foglalkoztatási problémák, az ezek megoldását cálzó programoknak tehát elsősorban erre a rétegre célszerű koncentrálni.

Sokkal inkább jellemző az, amit a főnöke mondott: a negyvenes-ötvenes generáció tagjai ugyanis középvezetőként nem tudnak megfelelően elhelyezkedni, de – és ez a történetből már hiányzik – szakmunkásként, specialistaként, mérnök-szakértőként vagy éppen csúcsvezetőként igen.



HÁTRÁNYOK. Borbély Tibor, a Foglalkoztatási Hivatal kutatási főosztályának munkaügyi kutatója úgy véli, az idősebb korosztályok speciális helyzetben vannak a munkaerőpiacon. Ez egyrészt abból adódik, hogy a rendszerváltás előtt szocializálódott rétegről van szó, sokak esetében tehát alapvető készségek hiányoznak ahhoz, hogy elhelyezkedjenek viszonylag jobb állásokban. Ezen munkavállalók körében ugyanis a számítástechnikai ismeretek, valamint az önérvényesítő technikák (az önálló álláskeresésben, vagy a megszerzett munkahely megtartásában) nem eléggé elterjedtek, a nyelvtudásuk sem mindig megfelelő, ezért sokszor kénytelenek eredeti képzettségüknél alacsonyabb szintű pozíciókat vállalni. Az idősebb generáció tagjai általánosságban viszont megbízható munkaerőnek bizonyulnak, stabilak, élethelyzetük olyan, hogy nem indokolja a nagyobb változásokat. Mindazonáltal e réteg döntő többségének mostanában legfeljebb olyan állások kínálkoznak, amelyek szakképzettséget igen, de különösebb modern technikai ismereteket nem igényelnek.

Az ötvenes korosztály a rendszerváltás tömeges munkanélküliségének időszakában százezer számra menekült a rokkantnyugdíjazásba. Ezek a viszonylag fiatal nyugdíjasok most “olcsó” munkaerőként újra a szürkepiacon vannak, hiszen állami ellátásukból – főleg a városokban – nem tudják fenntartani magukat. A magyar átlagéletkor messze alatta marad a nyugat-európainak, az egészségi állapot pedig katasztrofális egyes korosztályokban, jellemzően a 45-50 év felettiek körében. A férfiak halandósága kifejezetten magas, így hamarabb kiesnek a munkaerőpiacról. “Svédországban nyugodtan számíthat egy cég akár a hetven éven felüli szakemberekre is” – jegyzi meg Borbély. Nálunk tovább bonyolítja a helyzetet, hogy nem a 45 év fölöttiekre vonatkozik a negatívabb megközelítés, hanem inkább az 54 év körüliekre, illetve annál idősebbekre. A nyugdíj előtt állók nagyon nehezen tudnak elhelyezkedni, és gyakran 60-62 éves korukban nyugdíjba küldik őket, általában választási lehetőséget fel sem kínálva számukra. Így aztán sok olyan ember is az inaktívak táborát szaporítja, aki még képes lenne dolgozni. Nagy-Britanniában ugyanakkor külön bónusz rendszert vezettek be a nyugdíjkorhatárt elérő, de a további munkavégzést – nyugdíjazás nélkül – vállaló dolgozók számára.

 Újrakezdés

 A Magyar Business Leaders Fórum (MBLF) 1999 februárjában kezdte el az életkori diszkrimi-náció elleni programját, az Ötven Pluszt. Ez – mint a neve is mutatja – az 50 év feletti diplomás, nyelveket beszélő munkanélkülieknek kívánt segítséget nyújtani. Felkészítő és egyéb jellegű tanfolyamokat, kurzusokat rendeztek. Ez a tevékenység azonban az utóbbi időben elhalni látszott, miután kimerülőben voltak a pályázati források. Az MBLF azonban most ismét szeretné feléleszteni a programot.

“Magyarországon az 54 év felettiek körében rendkívül magas az inaktívak aránya, ők azok, akik munkát nem vállalnak, de a munkanélküliek nyilvántartásában sem szerepelnek” – mutat rá Borbély.


OPTIMISTA FEJVADÁSZ. “A 45 éven felüli korosztály, legalábbis e generációnak az a része, amelyik fejvadász cégekkel kapcsolatban áll, különleges helyzetben van a munkaerő-piacon” – magyarázza Fazekas Zsolt, a Hill International ügyvezető igazgatója, tanács-adó. Ez a különleges helyzet abból adódik, hogy a munkaadók egészen mást várnak el tőlük, mint a fiatalabb generációktól. A 45 évnél idősebbek fluktuációja ugyanis kisebb a helyzetük nem teszi lehetővé, illetve szükségessé a gyors váltásokat, miközben az előrehaladás kényszere sem hajtja őket. Általában tanácsadói, mérnök-szakértői szerepre veszik fel az ilyen embereket, akik megbízhatóak, tapasztaltak, rutinosak. Ugyanakkor az ötvenéves korosztály egy másik csoportját eleve elsősorban topmenedzseri posztokon, vezérigazgatóként alkalmazzák. “Mindez ahhoz a sajátos helyzethez vezet – fejtegeti Fazekas -, hogy furcsa módon a középvezetői kategóriákban jelenthet hátrányt a 45 év fölötti életkor: ezeket a posztokat ugyanis a cégek általában fiatalokkal töltik be.” Fazekas Zsolt – ellentétben Borbély Tiborral – úgy tapasztalja, hogy a 45 éven felüliek esetében ma már nincs probléma a számítástechnikai felkészültségben vagy a különböző műszaki megoldások alkalmazásában. Szerinte az ötvenévesek előnye az is, hogy a gyermekeik már felnőttek, munkaidejükkel tehát sokkal szabadabban rendelkeznek, mint a fiatalabbak.

Ez év októberében a kormányzat átfogó intézkedéseket hozott a 45 éven felüli munkanélküliek helyzetének javítására. “A Foglalkoztatási Törvény és egyéb jogszabályok ugyan már a rendszerváltás első éveiben, illetve a kilencvenes évek közepén megszülettek, ilyen kiemelt támogatásokkal azonban csak körülbelül egy hónappal ezelőtt egészültek ki” – mutat rá Fekete László, a Foglalkoztatási Hivatal módszertani irodavezetője. A szóban forgó korosztály számára a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, illetve a tárca alá tartozó intézmények több programot is kidolgoztak. Ezek egy része közvetlenül a munkát keresőknek ad segítséget, másik része pedig a tartós munkanélkülieket foglalkoztató vállalkozóknak nyújt támogatást, egyebek mellett bértámogatást.

Speciális program az úgynevezett preventív oktatás. Ennek keretében új szakmák, új technikai ismeretek elsajátítására nyílik lehetőség, s a még dolgozó munkavállalók új munkaterület, új feladat ellátásával megtarthatják állásukat. A 45 éven felüliek esetében e képzést a korábbi 70-90 százalékos támogatás helyett mostantól 100 százalékban támogatja az állam.

TÁMOGATÓ SZABÁLYOK. Amennyiben tartós munkanélkülieket foglalkoztatnak, a munkaadók bértámogatást kaphatnak a munkaügyi központokon keresztül általában egy évig, ám az a munkáltató, amelyik az idősebb korosztályból toboroz munkaerőt, két évig kérheti a 70-100 százalék között mozgó támogatást. A közhasznú foglalkoztatás Munkaerő-piaci Alapból való támogatása is magasabb idősebb munkavállalók esetén. A foglalkoztató általában 70 százalékos támogatást kaphat a kifizetett bérek után, egy éven keresztül. Aki viszont 45 év feletti tartós munkanélkülieket foglalkoztat, az 90 százalékos mértékű kiegészítésre tarthat igényt, méghozzá másfél éven keresztül, sőt, az 50 éven felülieket alkalmazók két éven át kaphatnak emelt támogatást. A legsúlyosabb helyzetben lévő tartós munkanélküliek, közöttük az idősebb korú, szakképzetlen álláskeresők számára külön célprogramokat is szerveznek a munkaügyi szervezettel. Az idén összesen több mint hatvan ilyen volt folyamatban országosan.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

AUCKLAND, NEW ZEALAND - AUGUST 29:  Phil Taylor engages with his fans during the Auckland Darts Masters at The Trusts Arena on August 29, 2015 in Auckland, New Zealand.  (Photo by Michael Bradley/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.