Pénzügy

Kísérleti szakban

A halmozottan hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatását szolgáló programokról csak egy-másfél év múlva derül ki, hogy milyen eredménnyel járnak.

Ez év nyarára fejeződött be Debrecenben annak a 33 roma munkanélkülinek a felzárkóztató oktatása, akiket az Európai Unió Equal programjának keretében vezetnek vissza a munkaerőpiacra. Júniusban valamennyien megkapták az általános iskolai végzettséget igazoló bizonyítványt, s azóta a projektben részt vevő cégeknél heti négy napot dolgoznak. Az ötödik napot elméleti képzéssel töltik, kommunikációs tréningen vesznek részt, álláskeresési technikákkal ismerkednek, életvitel-szervezésre tanítják őket. A vállalatvezetők egyöntetűen elismerően nyilatkoztak, elégedettek a romák munkájával, arra azonban nincs garancia, hogy a 2004 júniusáig futó program befejeztével végleges szerződést ajánlanak valamennyiük számára.

Az Equal egyike a munkanélküliek munkaerő-piaci esélyeit javító uniós programoknak, ami kreativitásra serkenti a pályázókat, merthogy kifejezetten új módszerek kikísérletezését, alkalmazását várják el. Magyarországon a program Phare-támogatással indult, és célja elsősorban a romák

 Javító szándékkal


Jelenleg 23 speciális munkaerő-piaci program zajlik szerte az országban.Három példa ezek közül:

NŐK A MUNKAERŐPIACON. A tavaly szeptemberben Békés megyében indult, s 2006 februárjáig tartó program célja a 40 év feletti, középfokú végzettségű munkanélküli nők munkavállalási esélyeinek javítása, munkába helyezésük elősegítése.

ROMA FOGLALKOZTATÁS-SZERVEZŐK. A program keretében 2003-tól 2005-ig Nógrád megyében 30 pályakezdő fiatalt készítenek fel saját etnikumuk segítésére foglalkoztatás-szervezőként. Tevékenységük eredményeként 450 roma etnikumhoz tartozó munkanélküli képzése és elhelyezkedése várható.

ÚJ ESÉLY. A Tolna megyei program 2002 februárjától 2005 márciusáig tart. Célja a halmo-zottan hátrányos helyzetű munkanélküliek integrációja, betanító képzés és foglalkoztatás révén.
Forrás: FMM

elhelyezkedésének segítése. Egyelőre öt hazai fejlesztési társulás vesz részt benne. Ezek egyenként 400 ezer eurót nyertek el, amelyből meghatározott ütemterv szerint a 30, 40, 50 halmozottan hátrányos munkanélkülit foglalkoztatnak egy éven át. A bér- és járulékköltségeket az uniós pénzekből fedezik. További feltétel, hogy a fejlesztési társaságok együttműködjenek olyan más tagországbéli partnerekkel, amelyek szintén részt vesznek ebben a programban, s a tapasztalatok folyamatos kicserélése révén hatékonyabban és célirányosabban használják fel a támogatást. A 2004-ben induló pályázati körben Magyarország már teljes jogú tagállamként mintegy 30 millió eurós forrást használhat fel. Az új projekt a roma népesség mellett támogatni fogja a fogyatékos és a szakképzetlen, valamint a lemorzsolódott fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését is.

KISCSOPORTBAN. A hazai munkanélküliek 336 ezres táborához képest ijesztően alacsony a projektenkénti 15-50 fős rehabilitáció. “A halmozottan hátrányos helyzetűeket azonban nem lehet tömegesen bevezetni a munkaerőpiacra. Komplex, összehangolt, a civil szervezetek szaktudására is építő, a helyi igényekhez igazodó kiscsoportos projektek lehetnek eredményesek” – hangsúlyozza Székely Judit, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) helyettes államtitkára. Éppen erre tekintettel a megyei munkaügyi központok vezénylik azokat a kezdeményezéseket, amelyek révén a munkaerőpiacról tartósan kiszorultak újra megkapaszkodhatnak. A helyettes államtitkár tájékoztatása szerint a bevett munkaerő-piaci eszközök mellett 23 ilyen speciális program zajlik szerte az országban (lásd külön), s valamennyit a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészének úgynevezett dekoncentrált keretéből finanszírozzák. A foglalkoztatási alaprész teljes büdzséje 2002-ben 59,3 milliárd forint volt, ebből 36,5 milliárdot kaptak meg a megyei munkaügyi központok, ezt hívják dekoncentrált keretnek. Az idei öszszeg 50 milliárd forint körül alakul, ám mérleget csak a jövő év elején lehet készíteni, mert akkorra lesz az alapnak végleges kimutatása a bevételeiről és a kiadásairól.

A 22-ES CSAPDÁJA. A progra-mok igen változatosak. A fogya-tékkal élők az észak-magyaror-szági régióban például számítógép-kezelői és szoftverüzemeltetői képzésen vesznek részt. Pécsett az enyhe fokú értelmi fogyatékosok gyékény-, szalma-, csuhétárgy-készítői mesterséget sajátítanak el. A mozgáskorlátozottak számára a baranyai székhelyen európai üzleti asszisztensképzést is indítottak. Az államtitkár szerint a munkaerő-piaci esélyek tekintetében hátrányban lévőket körülményeik szinte determinálják a tartós munkanélküliségre. Kitörni ebből az állapotból csak hónapok, évek tudatos, szakmai segítő munkája révén lehet. Nem véletlen, hogy a megyei munkaügyi központok menedzselik e speciális projekteket, mert az illetékességi területükön ezek rendelkeznek megfelelő információval arról, hogy éppen milyen szakmákra, képesítésekre mutatkozik igény a cégek részéről. A 2004-es költségvetési törvény bizonyos területekre az eddigieknél lényegesen nagyobb forrásokat összpontosít, ám nem ez emeli meg igazán az esélyegyenlőségi programok forrásait, hanem a már említett uniós támogatás.

A pénzt a Nemzeti Fejlesztési Terv révén a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program biztosítja, amely egyebek mellett az Állami Foglalkoztatási Szolgálat aktív munkaerő-piaci programjait támogatja. A 45 éven felüliek, a tartósan munkanélküliek és az elhelyezkedni nem tudó fiatalok számára induló, piacképes szakmát nyújtó képzésekre 2004 és 2006 között az EU 120 millió eurót biztosít, ezt a magyar állam 40 millió euróval toldja meg a hazai társfinanszírozás keretében. “Segítik a hátrányos helyzetű térségekben élők, az alacsonyan iskolázottak, a fogyatékkal élők, a romák, az idős emberek munkaerőpiacra jutását is” – magyarázza Tóth Renáta, a szaktárca osztályvezetője. Az FMM vezényletével indulnak – túlnyomórészt közösségi támogatásból – olyan alternatív fejlesztési programok is, amelyek révén az iskolából lemorzsolódott fiatalok újból bekapcsolódjanak a képzési rendszerbe. A közösség humánerőforrás politikájában prioritást élvez a nők és a 45 éven felüliek munkaerő-piaci esélyeinek növelése, ezért a helyi szervezeteket kifejezetten ösztönzik majd arra, hogy e rétegek elhelyezkedését segítő programokat indítsanak.

REFERENCIA. A hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatása közül a “legkeményebb dió” a romák integrálása. Egyelőre pontos számok sem állnak rendelkezésre arról, hogy melyik régióban mekkora a tartósan munkanélküli cigány lakosok száma, mivel tilos az etnikai alapon történő regisztráció. A szakemberek csak reménykednek, hogy a jövőre induló komplex programok elérik ezt a csoportot, s minél nagyobb arányban jelentkeznek a hátrányokat felszámoló, felzárkóztató, a foglalkoztathatóságot növelő képzésekre. Ennek keretösszege 2003-ban 60,3 millió forint, amely jövőre 170,7 millióra emelkedik. A programot az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány a megyei munkaügyi központokkal együtt menedzseli. A Figyelő úgy értesült, hogy stratégiai váltás következik be a roma munkanélküliség kezelésében, az új koncepciót azonban csak a kormány és a romaügyi tárcaközi bizottság “áldását” követően hozzák nyilvánosságra. Annyit azonban megtudtunk, hogy a megyei központokban készülő jövő évi működési tervek külön romaügyi alfejezetet is tartalmaznak, éppen e hátrányos helyzetű társadalmi réteg célzottabb elérése és munkaerő-piaci esélyeinek javítása érdekében.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik