Októberben negyedszer tartott állásbörzét a megváltozott munkaképességűek számára a Fővárosi Munkaügyi Központ; a rendezvényt hozzávetőlegesen ötszázan keresték fel. A munkaadók részéről azonban nem volt ilyen tömeges az érdeklődés: a megkeresett 202 munkaadóból csupán 28 jelent meg állásajánlataival a börzén. Képviseltette magát továbbá 8 képzést nyújtó intézmény, valamint 27 egyéb jellegű szervezet. Végeredményben mégsem volt sikertelen a rendezvény: 164 jelentkezőnek van esélye arra, hogy munkát kapjon, míg 84-en vesznek részt a börzén kínált képzések valamelyikén.
“Európai összehasonlításban nem állunk jól a megváltozott munkaképességűek munkához jutása terén” – tudtuk meg Iszkra Ferencnétől, a Megváltozott Munkaképességűek Szakszervezetének vezetőjétől. Míg Európában 55 százalék e csoport foglalkoztatási aránya, ez hazánkban 15 és 20 százalék közé tehető. Pedig nem lebecsülendő problémáról van szó: a 880 ezer megváltozott munkaképességű emberből ugyanis közel félmillió szeretne dolgozni.
TÁRSADALMI ÉRDEK. E kör foglalkoztatása gazdaságilag is hasznot hoz. “Tegyük fel, hogy egy középfokban értelmi fogyatékos ember munkáját ki lehet váltani gépekkel, de ebben az esetben az ő eltartása az adófizetőknek többe fog kerülni, mintha egy ennél a költségnél kisebb összegű támogatást igénybe véve munkába áll, értéket termel és adót fizet, arról nem is beszélve, hogy az életminősége is javul” – mutat rá Balogh Zoltán, a Start Rehabilitációs Vállalat vezérigazgatója (Figyelő, 2003/45. szám). Az elsősorban megváltozott munkaképességűeket alkalmazó cég Szabolcs-Szatmár-Bereg legnagyobb foglalkoztatója, több mint háromezer embernek ad munkát például nyomdai kiadványok, bőrdíszművek és varrodai termékek gyártásával, s nyereségesen gazdálkodik.
A Motiváció Alapítvány eredetileg mozgássérültek támogatására jött létre 1989-ben, jelenleg azonban minden megváltozott munkaképességű személynek segítséget nyújtanak. Támogató szolgálatuk, valamint reintegrációs és akadálymentesítési programjuk mellett sokan érdeklődnek munkaerő-piaci szolgáltatásaik iránt is: évi 2500 ügyfelükből 900-1000 ezeket veszi igénybe. Pályaorientációs, pszichológiai és munkatanácsadást is nyújt az alapítvány, valamint munkaközvetítés révén a közvetlen elhelyezkedésben is segít. “Az államilag támogatott, túlnyomórészt megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató célszervezetek mellett a nyílt munkaerőpiac, az úgynevezett integrált foglalkoztatás lehet a megoldás” – állítja Szűcs Katalin irodavezető, hozzátéve, hogy ilyenkor problémát okozhat az akadálymentes környezet megteremtése, illetve az integrációt elősegítő felkészült szakemberek alkalmazása. Ez a vélemény azonban nem mondható általánosnak, hiszen például Iszkra Ferencné szerint a rehabilitációs foglalkoztatási igények nyújthatnak megoldást az érintettek számára: itt ugyanis több sikerélményhez jutnak az alkalmazottak, illetve elkerülhetik a jobb egészségi állapotú dolgozókkal való konfliktusokat.
AKIKNEK SIKERÜLT. Az integrált foglalkoztatásban látják a teljes értékű élethez vezető utat az 1993-ban megalakult Salva Vita alapítvány munkatársai is. Az intézmény célja az értelmi sérültek integrálása a társadalomba, méghozzá azáltal, hogy normál munkahelyeken, nem fogyatékos dolgozók között szereznek számukra állást. Az alapítvány 80 céggel áll kapcsolatban, s eddig több mint 100 embert sikerült elhelyezniük.
Az alapítványon keresztül kapcsolódott be 2000-től az értelmi sérültek foglalkoztatásába a Stollwerck Budapest Kft. is. Laposa Laura humánpolitikai menedzser lapunknak elmondta: jelenleg 4 főt foglalkoztatnak, akik 8 órás műszakban betanított, futószalag melletti munkát végeznek. A rendes munkarendben dolgozók mellett az alapítvány pártfogoltjai közül jó néhányan munkahelyi gyakorlaton vesznek részt a gyárban. Laposa Laura beszámolt arról is, hogy az értelmi sérültek beilleszkedése terén pozitívak voltak a tapasztalataik.
A Szerencsejáték Rt. a nyár elején indított programot megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására. “Ők a társaság kaparós sorsjegyeit árusítják” – számolt be lapunknak Somorai László, a cég kommunikációs igazgatója. Az ötletet részben a spanyolországi példa inspirálta: ott ugyanis a sorsjegyeket a vakok és gyengénlátók szövetsége árulja, s a szervezeté a játék bevétele is. Négy áruházlánccal (Praktiker, Kika, Match, Plus) van megállapodásuk arról, hogy ezek az üzletek ingyen biztosítanak helyet a sorsjegyárusoknak. Jelenleg a Szerencsejáték Rt. 120 megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztat, másfél éven belül ez a szám a tervek szerint ezerre nő.
Az 1949-ben alapított Főkefe Kft. (eredeti nevén: Vakokat Foglalkoztató Állami Vállalat) célja megalakulásától kezdve a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása. A vállalat jelenleg az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány kezelésében működik. A cég kefe- és seprűgyártási tevékenysége később finommechanikai, illetve papíripari tevékenységgel egészült ki. “Jelenleg 1400 dolgozónk van, 83 százalékuk megváltozott munkaképességű” – tudtuk meg Rácz Béláné munkaügyi előadótól. Az alkalmazottak munkarendje egészségi állapotuk függvénye. A napi munkaidő négytől nyolc óráig terjedhet, a heti munkaidő azonban – jogszabályi előírások miatt – nem haladhatja meg a 36 órát.
Szintén közel 55 éves múltra tekint vissza a szombathelyi székhelyű Savaria Net-Pack Kft. is. Az 1166 dolgozót foglalkoztató vállalkozás fő profilja kezdetben szintén a kefe- és seprűgyártás volt, jelenleg azonban a papíripari tevékenység a meghatározó. Az alkalmazottak 85 százaléka megváltozott munkaképességű. A vállalkozás 17 telephellyel rendelkezik: Vas megye szinte minden városában jelen vannak, de van budapesti üzemük is. Fekete Árpád, a cég munkaügyi előadója felhívta figyelmünket: bizonytalan, hogy az EU-csatlakozás hogyan érinti a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató célszervezeteket, az uniós gyakorlatban ugyanis nem létezik a hazaihoz hasonló támogatási rendszer.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
