Pénzügy

Egy ghánai gyógyszerész Szegeden – afrikai gyökerekkel

admin
admin

2002. 05. 12. 17:00

Nagy utat tett meg Samuel Frimpong-Manso, a Szegeden letelepült 44 éves ghanai származású gyógyszerész-vállalkozó, aki afrikai "csodadoktor" dédszülőinek örökségét is magával hozta Európába.

Sokak szerint Samuel Frimpong-Manso jóval nagyobb profitot zsebelhetne be, ha rámenősebb lenne. “Gyógyszerészként szaktekintélynek ismerik el, s másoknak is segített gyógyszertárakat nyitni, nem a konkurenciát látta bennük. Rendkívül energikus ember, s a családjára is nagyon odafigyel” – jellemzi az üzletembert egykori tanára, Dombi György professzor, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszer-analitikai Intézetének igazgatója.

Afrikai gyökerek

Samuel Frimpong-Manso afrikai szülővárosában, Kwamangban nőtt fel, s már egészen kis korától érték olyan hatások, amelyek a szakmája irányába fordították figyelmét. Dédnagyapja ugyanis gyógynövényekkel epilepsziás gyerekeket gyógyított, dédnagymamája pedig törött végtagokat forrasztott össze: gumókat gyűjtött, előbb masszát, majd fáslit készített belőlük, s ezzel kötötte be a sérült kezet vagy lábat.

A hétköznapi higiénia is máshogyan működik arrafelé, például fogtisztításra sem fogkrémet használtak, hanem egy bizonyos fa kérgét. Samuel több mint 90 éves nagymamája viszont még ma is vadhúsokkal kereskedik, tőle az üzleti szellemet leste el. “Középiskolát úgy választottam, hogy széles körű tudást szerezhessek. A fizika, a kémia és a biológia az orvosi oldalt alapozta meg, a közgazdaságtan, a matematika és a földrajz az üzleti ismereteket, az angol nyelv pedig a nemzetközi kommunikáció lehetőségét” – meséli a vállalkozó.

A Kelet “playboy”-át, Magyarországot ajánlották

Az érettségi után gyógyszerész szakra felvételizett, s bár a szükséges pontszámot elérte, létszám fölöttiként elutasították. Mivel szülei kakaótermesztéssel foglalkoztak, egy évig mezőgazdasági egyetemre járt, ám nem tett le arról, hogy gyógyszerész diplomát szerezzen.

Így kapóra jött, amikor szocialista országok felsőfokú tanintézeteibe szóló ösztöndíjat hirdettek. A pályázatát elfogadták, ám mivel nemigen ismerte Európának ezt a fertályát, nem tudta eldönteni, melyik országot válassza. Kikérte hát az oktatási minisztérium államtitkárának véleményét, aki Magyarországot javasolta. “Az itt töltött első év után más országokba is ellátogattam a régióban, s megállapítottam, hogy ha Magyarország a szocialista országok közé tartozik, akkor a Kelet playboya” – emlékszik vissza.

Hazánkban ő az első külföldi patikatulajdonos

Egyetemi évei alatt aktívan tevékenykedett a tudományos diákkörben, s munkájával elnyerte a kémiai nívódíj ifjúsági fokozatát. Miniszteri dicsérettel végzett, s ösztöndíjjal a gyógyszerkémiai tanszéken marasztalták. A rendszerváltás után egy évvel született az a törvény, amely lehetővé tette magán-gyógyszertár nyitását. A Szegeden élő ghánai úgy látta, hogy a Tisza-parti városban nincs elegendő gyógyszertár, ezért letette az engedélyhez szükséges szakvizsgát.

Ő volt az első külföldi állampolgár, aki hazánkban jogosultságot szerzett gyógyszertár üzemeltetésére, a helyi önkormányzat pedig kiadta számára a gyógyszertár-építési engedélyt. Mivel a környéken lévő patikákat korábban lebontották, a telket 99 évre adta bérbe a hivatal, nehogy a tulajdonos megváltoztathassa az üzlet profilját. A beruházás finanszírozását a ghánai fiatalember apósa és annak családja is segítette.

Feleségével 1992 augusztusában nyitották meg első gyógyszertárukat, Fekete Mamba néven. A világ leggyorsabb kígyóját nevezik így, amely 28 kilométer/órás sebességgel képes haladni. A tulajdonos szerint ez szimbolizálja a kiszolgálás és az üzletmenet gyorsaságát. A tulajdonos a később létesített gyógyszertárainak is szimbolikus neveket adott: Békéscsabán a Dei az isten iránti tiszteletét, Sarkadon pedig a Mimóza a szociális érzékenységét fejezi ki.

Elismert adományozó, sőt képes másokat is adakozásra sarkallni

Szociális érzékenysége hamar kifejlődött, hiszen szülőhazájában is azt látta, hogy az emberek segítik a helyi közösségben élő tehetséges gyerekeket, a betegeket és az egyéb rászorulókat. Előfordult, hogy édesanyja az utolsó szem krumpliját is odaadta valakinek. Mivel a bátyja drága középiskolába járt, az általános iskola után a fiatalabb fiút a szülei nem akarták továbbtaníttatni, mert nem tudták fizetni a kollégiumi elhelyezését. Az egyik tanára azonban meggyőzte őket, hogy gyermekük tehetségesebb annál, semhogy mezőgazdasági munkásként dolgozzon, s a nagymamája, az édesanyja öccse és a nagynénje “összedobta” a szükséges összeget.

Magyarországon is sokan segítették, így természetes számára, hogy lehetőségei szerint támogasson jó ügyeket. Az egyik létrehozója volt a szegedi Vakok Intézete alapítványnak, ám mivel ez a szervezet az otthon élő világtalanok helyzetén igyekszik javítani, közvetlenül az intézetnek is juttatott egy nagyobb összeget, amelyből átalakították és berendezték az orvosi rendelőt, s új számítógépes rendszert építettek ki. “Hitelbe is szállít nekünk gyógyszereket, amikor például év végén már kifutunk a pénzből” – meséli Lázár Sándorné, a Vakok Intézetének vezetője.

Felújíttatta annak az óvodának a lépcsőházát és udvari homlokzatát, ahová két nagyobbik gyermeke után most az egyik kislánya jár. “Mindig kérdezi, hogy mire van szükségünk, de maga is meglátja, ha segíteni kell. Nem adta oda a pénzt, hanem megszervezte a munkálatokat, ő hozta és fizette ki például a kőműveseket” – mondja Beznóczky Ilona, a Boross József utcai óvoda vezetője.

A Szegedi Orvostudományi Egyetem spektroszkópiai laboratóriumának létrehozásában is jelentős részt vállalt. Nem véletlenül ítélte neki 2001-re “Az év adományozója” címet a Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány. Önzetlensége ráadásul másokat is cselekvésre késztet: példáján felbuzdulva az óvoda felújítását követően a szülők 60 ezer forintot adtak össze különböző eszközök beszerzésére, az említett laboratóriumot pedig a kialakítása után számos cég támogatta.

Tervek és elképzelések

A magyar egészségügy állapota állandó vitatéma, s az üzletember nem kívánja továbbfejleszteni gyógyszer-kereskedelmi vállalkozásukat. A több lábon állás jegyében az idők során ingatlanokba fektette a pénzüket, s ezek bérbeadása is gyarapítja a jövedelmüket. A menedzser most egy kollégium építésébe szeretne belefogni, hiszen Szeged diákváros, egy ilyen szállás pedig olcsóbb az albérletnél vagy panzióban kivett szobánál. Ráadásul mindig is előnyösnek tartotta, hogy egyetemistaként kollégista volt, s így több időt tölthetett együtt a társaival.

Szülőhazájában legutóbb 1988-ban járt, de most azt tervezi, hogy magyar társakkal összefogva hulladékszállítással foglalkozó leányvállalatot alapít az afrikai országban. Hite szerint a megelőzés jobb, mint a gyógyítás, ennek egyik formája pedig a környezetvédelem.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Pregnant woman sitting in childbearing center
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.