Pénzügy

Stresszinterjú – gyilkos megmérettetés

admin
admin

2002. 03. 20. 18:00

Ha az álláskereső olyan felvételiztetővel találkozik, aki kedveli a stresszinterjút , felkötheti a nadrágját, mert meg fog izzadni. A felvételiztető kérdéseivel és stílusával szándékosan feszült hangulatot teremt. Hogyan lehet védekezni?

Vannak cégek, amelyek kifejezetten szívesen alkalmazzák a stresszinterjú módszerét, mert ilyenkor a felvételiző biztosan igazi énjét mutatja. A kitalált, előre megfogalmazott válaszokat szeretnék ezzel elkerülni. Az eszköz gyilkos, de általában eléri célját. Kiderül, hogyan viselkedne a pályázó, ha munkájában stresszhelyzet lépne fel, hogyan reagálna, bírná-e a nyomás alatti megterhelést.

Az ilyen típusú interjúkon a legváratlanabb kérdésekkel hozzák kellemetlen helyzetbe a felvételizőt. Segítséget ne várjon a szemben ülőtől, mindent egyedül és frappánsan kell megoldania.

Fel lehet-e készüli egy ilyen interjúra, ahol a kérdések gyakran meglepőek, és a légkör is ellenséges? Nehéz, de nem teljesen lehetetlen. “Átgondolt kérdések, előre gyártott panelek, s a cégről összegyűjtött minél több információ segíthet” – mondta el a FigyelőNetnek Vadász Eszter, a Door Training Central Europe Kft. munkatársa. Rutinosan nem lehet az ilyen interjúkat kezelni, de ha már számítunk rá, hogy ilyennel is találkozhatunk, ismerjük a felvételiztető taktikáit, nagyobb eséllyel szállunk versenybe.

Stresszelő kérdések

• Bizonyítsa be nekem, hogy megérdemli a fizetését!
• Adja el nekem ezt a tollat!
• Hogyan tökéletesítene egy játékmackót?
• Hogyan reagál, ha igen erős kritika éri?
• Miért nem nyert el eddig nagyobb külső elismerést?
• Vannak anyagi problémái?
• Mi volt a legrosszabb, amit cégünkről hallott?
• Miért nem haladt eddig előre a karrierje?
• Hogyan lesz képes elviselni az új környezetet?
• Mik az Ön gyengeségei?
• Keveredett valaha ellentmondásba?
• Hány ajánlatot kapott ezen kívül?
• Mennyire fontos önnek a pénz?

A támadás eszközei

A felvételiztető gyakran letámad kérdéseivel. Célja az, hogy az interjúalanyt kibillentse lelki egyensúlyából, elbátortalanítsa, megbénítsa, megfélemlítse, tanácstalanná tegye, s hibázásra kényszerítse. Ezzel azt éri el, hogy a felvételiző nem tudja higgadtan összefoglalni gondolatait, csapongva próbál érvelni. Gyakran megesik, hogy a nyomás alatt álló negatív indulatokkal válaszol, kritizál. Ez pedig nem a legrokonszenvesebb vonás, nem ezzel fogja megnyerni az állást. Elsődleges cél a pályázó érzelmi érettségének és ítélőképességének felmérése.

A “támadó” eleve olyan hangulatot teremt, ahol a felvételiző nem tudja jól érezni magát, az első pillanattól kezdve kényelmetlen helyzetben rögtön csökken a védekezőkészsége. A felvételiztető nem barátságtalan, nem is barátságos, semleges az interjúalannyal szemben. Ha ezt a semlegességét feladja, csakis az agresszív és provokatív megjegyzések kedvéért teszi, amivel még nagyobb nyomást tud gyakorolni.

A kérdező nem beszél sokat, nincs bevezetője a beszélgetésnek, nem hagy időt a helyzet megszokására. Célja, hogy minél többet beszéljen az interjúalany. Egy kutatás szerint egy vérbeli interjúkészítő csak az interjú 12 százalékában beszél, a többi időt a felvételizőnek kell kitöltenie. Mivel kevés információhoz jut a másik féltől, a pályázó képtelen felmérni a helyzetet, s ha nem tudja kérdezőjét elhelyezni, önmagát és szerepét sem látja tisztán. Nem ébred se szimpátia, se ellenszenv az interjú során, s a felvételizőnek fogalma sincs a kérdező hozzáállásáról.

A kérdező tudatosan megszerkesztett, átgondolt kérdéseivel végig irányítani tudja a válaszadót. In medias res típusú kérdéssel szisztematikusan rombolja a pályázó önbizalmát. A legtöbb stresszinterjún szándékosan több ember felvételiztet. Röpködnek a kérdések, a pályázónak mindre válaszolnia kell, nincs menekvés. Olyan provokatív, feszültséget keltő kérdéseket tesznek fel, hogy a felvételiző gondolkodás nélkül, összeszedetlenül válaszol. Kiderülnek a munkakörhöz fontos személyes kvalitások.

A jó reakciók

Nehéz lelkileg felkészülni egy ilyen típusú interjúra. Ha elsőre mégsem sikerül, másodszorra már sokan tudják kezelni.

A legfontosabb: a felvételiző ne gondolja, hogy az egész interjú az ő megalázásáról szól. A kérdező célja csupán annyi, hogy nyomást gyakoroljon rá, nem megszégyeníteni akarja. Nem a szerencsétlen interjúalany gyengeségeit akarja feltérképezni, hiszen senki sem tökéletes. Egyetlen célja, hogy a munkakör betöltéséhez szükséges alkalmasságot kiderítse. Ha ellenségesen áll az interjúhoz, biztosan nem ér el sikereket.

“Minél több kérdésre készüljön fel az interjúalany. Vadnak tűnő kérdésekre is keressen otthon válaszokat!” – mondja Vadász Eszter. A felvételizőnek nem szabad hagynia, hogy a kérdező határozzon meg mindent az interjún. Ne veszítse el magabiztosságát, határozottan és tényszerűen válaszoljon. A meglepő, furcsán hangzó kérdéseket akár viccesen, de nem bántón kommentálhatja is, ezzel mutatva, hogy képes kezelni e helyzetet. Így időt is nyer.

A választ nehéz átgondolni hirtelen, de példák felsorolásával, hangos gondolkodással húzni lehet az időt, s ezalatt megfogalmazhatóak a legfontosabb pontok, amelyekre a válasz során ki szeretne térni. Ezeket a pontokat mindenképpen mondja el, még akkor is, ha a kérdező szándékosan el akarja terelni a témát. “Jó taktika a visszakérdezés. Ha a pályázó jól felkészült a cégből, a feltett kérdéseket visszadobhatja. A kérdező érezheti, hogy emberére akadt, két dudás van egy csárdában” – mondta tanácsként Vadász Eszter.

A felvételizőnek nem szabad visszacsatolásra, megerősítésre várnia. A kérdező végig semleges és provokatív marad, a pályázónak hinnie kell abban, hogy jó válaszokat ad, különben megtörik a lendülete.

A testbeszéd csapdája további kihívás a felvételizőnek. A kérdező testével ugyanis olyan reakciókat válthat ki, amik nem helyesek vagy a válaszadó szándékaival ellentétesek. Ha például a pályázó befejezte válaszát, mindent elmondott, amit tudott, de a felvételiztető továbbra is figyelő szemekkel mered rá, hajlamos tovább beszélni, ezzel besétálni a csapdába.

A legjobb védekezés a támadás, a pályázó tehát úgy tud leginkább helyt állni egy stresszinterjún, ha kidolgozott stratégiával vértezi fel magát. Biztos pontokat gondol ki magának előre, amikhez tartja magát. Érdemes egy-két gondolatot rögzíteni, amire gondolhat, ami megnyugtatja, ha a kérdező kihozza a sodrából vagy megingatja magabiztosságát. “A legnagyobb hiba ugyanis, ha leblokkol az illető, még akkor is, ha ez sajnos emberi dolog – mondta Vadász Eszter. – Nem szabad bepánikolni, ha a hullámok összecsapnak a fejünk felett megválaszolatlan kérdések formájában, akkor se hagyjuk magunkat!”

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.