Gazdaság

Svájcban landolt közpénzek: már pénzmosás a vád Nobilis Kristóf ellen, akitől 1,7 milliárd forintot kobozna el az ügyészség

DUDÁS SZABOLCS / HVG
DUDÁS SZABOLCS / HVG

Áprilisban fordulat következett be abban a büntetőperben, amely évek óta zajlik az Agrárminisztériumnál történt állítólagos milliárdos visszaélés ügyében a Székesfehérvári Törvényszéken.

A Direkt36 azt írja, hogy az ügyészség vádmódosítást nyújtott be, amellyel megváltoztatja az ügy egyik kulcsfigurájával, a politikai kapcsolatokkal is rendelkező nagyvállalkozóval, Nobilis Kristóffal szembeni vádat.

Korábban költségvetési csalással vádolták a milliárdos üzletembert, de a módosítás alapján most már pénzmosás a vád Nobilis ellen. Ezzel az ügyészség visszatért a vállalkozó elleni eredeti gyanúhoz, ugyanis, mint azt a lapunk 2023 végén megírta, Nobilist a kezdetekkor még pénzmosással gyanúsította a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda.

A büntetőügy lényege az, hogy az ügyészség szerint az agrártárca egyik, megszűnés előtt álló háttérintézménye 2019-ben 2,2 milliárd forintot fizetett ki két ügyvédi irodának – a KPZ Ügyvédi Irodának és az Őszy Ügyvédi Irodának –, amelyek a vád szerint a pénzért cserébe nem végeztek érdemi munkát.

A vádirat szerint a pénzt megkapó ügyvédi irodák egy Astonish Zrt. nevű budapesti cégen keresztül egy svájci bankszámlára utaltak jelentős összegeket. Az egyik tárgyaláson ismertetett iratok alapján ez a számla egy panamai offshore cég, a Robson Holding & Finance Corp. tulajdonában volt, amely Nobilishoz köthető.

A korábbi vád Nobilis ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás volt, mert a befolyt összegek után nem fizetett adót. Az ezért kiszabható büntetési tétel a büntető törvénykönyv (Btk.) szerint öttől tíz évig terjedő szabadságvesztés. Ez megegyezik az új vád, vagyis a különösen jelentős értékre elkövetett pénzmosás büntetési tételével.

Ugyanakkor a lapnak nyilatkozó büntetőjogi ügyvéd szerint alapvető különbség van a két jogi kategória, a költségvetési csalás és a pénzmosás között. Azt mondta:

A pénzmosásnak jóval nagyobb a társadalomra gyakorolt veszélyessége, mint a költségvetési csalásnak. Pénzmosásnál az elkövető tisztában van azzal, hogy a vagyon valamilyen bűncselekményből származik. Költségvetési csalás pedig lehet az is, hogy valaki nem fizette be az adót.

A Direkt36 a birtokába került dokumentumok alapján azt írja, hogy az ügyészség részletesen kifejtette, miért vádolja Nobilis Kristófot pénzmosással.

Az irat legfontosabb állítása, hogy a vád szerint Nobilis ismerte a hozzá köthető panamai cég számlájára érkező pénzek eredetét, vagyis tudta, hogy azok a minisztérium és az ügyvédi irodák közötti több százmilliós megbízásokból, azaz az ügyészek szerint hűtlen kezelésből származnak, ezért nem szerepeltette őket az adóbevallásában.

A dokumentum alapján a hatóságok tovább követték a pénz útját, és azt is megállapították, hogy Nobilis 2019 áprilisa és 2021 áprilisa között összesen több mint 1,7 milliárd forintot utaltatott el magának a panamai Robson számlájáról a saját, Svájcban vezetett magánszámlájára. Az ügyészek szerint Nobilis célja ezzel „a pénzek bűnös eredetének az eltitkolása volt”.

Az ügyészség, amellett, hogy Nobilist különösen jelentős értékre elkövetett pénzmosással vádolja, a számláján landolt összeg, azaz a több mint 1,7 milliárd forint erejéig vagyonelkobzást is indítványoz vele szemben.

A bírósági ügy fontos szereplője Nobilis Kristóf fia, Nobilis Márton is, aki a 2019-es pénzmozgások idején az agrárminiszter kabinetfőnöke, majd 2024 végéig az agrártárca államtitkára volt. A tárgyalás során az is kiderült, hogy az ifjabb Nobilis jó viszonyt ápolt az ügyben megvádolt egyik ügyvéddel, az Őszy Ügyvédi Iroda munkatársával.

Mindezekről két évvel ezelőtt a Fidesz kormányinfóján részt vett Nagy István akkori agrárminisztert meg is kérdezte a 24.hu, mire a tárcavezető érdekes válaszokat adott.

Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik