Hétfőn este a MOL egy hosszabb hivatalos közleményben tájékoztatott arról, hogy 250 ezer tonna kőolaj felhasználását kérte a magyar stratégiai készletből, hogy biztosítsa a Dunai Finomító ellátását. A cég a szlovák kormányt is hasonló kéréssel kereste meg. A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség hivatalos adatai szerint Magyarország stratégiai tartaléka 655 ezer tonna kőolajat, 513 ezer tonna gázolajat, 13 ezer tonna kerozint és 256 ezer tonna benzint tesz ki jelenleg,
– írja a szakember az erstemarket.hu oldalon.
A stratégiai tartalékokhoz azért kíván hozzányúlni a MOL, mert a január 27-i orosz katonai csapás következtében megsérült Barátság kőolajvezetéken nem érkezik nyersolaj Ukrajna felől. Az orosz–ukrán háború intenzív szakaszának kirobbanása óta már többször leállt a Barátság vezetékrendszer, de úgy tűnik, most komolyabb a helyzet, mint korábban. A MOL jelezte, hogy az ellátási hiány pótlására elkezdte a tengeri úton érkező kőolaj szállítását finomítóiba. A tengeri szállítás hosszabb átfutási ideje miatt ez az alternatív ellátási útvonal fokozatosan valósul meg, az első szállítmányok várhatóan március elején érkeznek meg a horvátországi Omišalj kikötőjébe. A kőolaj további 5–12 nap alatt jut el a MOL-csoport finomítóiba.
Korábban Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató jelezte, hogy a társaság belföldi finomítói 2027 elejéig 70–80%-os kapacitáskihasználtsággal tudnak működni, ha az orosz kőolaj a Barátság vezetéken keresztül nem érhető el. A MOL célja, hogy 2027 első feléig elvégezze az orosz kőolajról való leváláshoz szükséges fejlesztéseket. Ezek eredményeképpen mindkét belső, szárazföldi finomító teljes kapacitással, tengeri úton, a horvátországi Janaf rendszeren keresztül érkező kőolajjal tud majd üzemelni. A Dunai Finomító 2026 októberéig egyébként is csak 70%-os kapacitáskihasználtságot tud elérni, a 2025. október 10-i tűzesetnek betudhatóan, aminek következtében az AV3 egység jelenleg is javítás alatt van. Így tulajdonképpen a Pozsonyi Finomító az, amely közvetlenül érintett a keleti szállítások leállása miatt.
Horvátország kész segíteni Magyarországot és Szlovákiát az olajellátásban a Barátság vezetéken keresztüli orosz olajimport megszakítása után. Ezt jelentette be Ante Susnjar horvát gazdasági miniszter hétfőn. A politikus közleménye azonban igencsak sejtelmes volt, azt sugallta, hogy bár az EU nem tiltja az orosz olaj behozatalát a MOL belső finomítójához a horvát rendszeren keresztül, a horvátok mégsem támogatják, hogy az EU két tagállama kőolajvásárlásaival támogassa a Putyin-rezsimet.
Vagyis nem biztos, hogy a horvátok átengedik az orosz eredetű kőolajat az omisalji kikötőn és az Adria-vezetékrendszeren keresztül
– állapítja meg Pletser Tamás.
A szerbek esetében 2022 novemberétől nem lehetett orosz eredetű kőolajat szállítani ezeken a horvát rendszereken.
Egyelőre rendkívül nehéz tisztán látni
A hír után több nyitott kérdés maradt az Erste szakértője szerint, ezeket vette sorra:
- „Milyen nyersolajat tud majd a MOL a tengeri úton beszállítani? Tud-e orosz kőolajat vagy sem? Hogyan különbözteti meg a horvát fél az orosz kőolajat a teljesen hasonló és az orosz rendszeren belül összekeveredett kazah kőolajtól például? Véleményem szerint a horvátok szigorúak lesznek, a MOL-nak kell bizonyítani a szállítmány eredetét minden esetben. Orosz kőolaj nem biztos, hogy fog érkezni az Adria felől. Ugyanakkor a horvátoknak az EU szankciók, illetve a Magyarországnak és Szlovákiának biztosított kivételek szerint át kell engednie az orosz olajat. Ha nem teszik, azzal EU-s szabályozást sértenek. Ettől még nem 100%-os bizonyosság, hogy át is fogják engedni, de politikailag eléggé megdrágítja, megnehezíti számukra ezt a lépést.
- Milyen áron tudja a MOL használni a Janaf rendszereit? A MOL és a Janaf között éves szerződések vannak, az idei évi megállapodás 2 millió tonnáról szól. Nyilván a mennyiséget növelni kell, az ár tekintetében pedig a horvátok szándékától függ, hogy mennyit kérnek, tekintettel arra, hogy az pozíciójuk domináns. Valószínűnek tartom, hogy a mostani tarifákhoz képest lesz némi emelés, de a horvátoknak sem lenne célszerű túl magasra emelni a díjakat, mert az a nemzetközi reputációjukat súlyosan rontaná. A MOL esetleg tud érvelni amellett, hogy a 2 millió tonna helyett évi 8-10 millió tonnát szállítana a következő 12 hónapban, emiatt kaphat bizonyos mennyiségi kedvezményt a horvát vállalattól. A végkimenetel emiatt bizonytalan.
- Mikorra készül el ténylegesen a MOL a leváláshoz szükséges beruházásokkal, keverőüzemmel és tárolókkal Százhalombattán? Mennyire akadályozza az AV3-as üzem javítása ezeket a beruházásokat? A MOL 2027 elejére ígérte ezen beruházások elkészültét, a mostani változások miatt felgyorsulhatnak a folyamatok. De ezzel együtt 2027 előtt nem látom a lehetőségét, hogy a MOL elkészüljön ezzel a feladattal.
- Mekkora kapacitásokkal tud üzemelni az Adria vezetékrendszer? Tudja-e a mostani felállásban biztosítani a MOL belső finomítóihoz szükséges napi 40 ezer tonnás (évi 14 millió tonna) kapacitást a Sziszek–Virje-szakasz, ami a legszűkebb keresztmetszet? Erre a kérdésre a legnehezebb válaszolni, valószínűleg a körülményekből tudni fogjuk a választ. A MOL szerint a Janafnak egy párhuzamos vezetéket lenne célszerű építeni a kérdéses 80 kilométeres szakaszra, hogy stabilan nyújtható legyen a kért szolgáltatás.
- Milyen kapacitáskihasználtság mellett tud a MOL két belső finomítója üzemelni a köztes időszakban, ha a keleti irányból nem jön nyersolaj? Meg tudja-e oldani a nagyobb volumenű termékimportot a MOL ebben az időszakban, esetleg a most elkészült, rijekai késleltetett kokszoló beruházás segít ebben? Azt gondolom, a MOL eleget fog tenni ennek a kihívásnak, de logisztikában, szervezésben ez egy komoly feladat, és emiatt legalább 5%-kal nőni fog a magyarországi kiskereskedelmi üzemanyagár ahhoz képest, ha nem lenne ellátási zavar a Barátság kőolajvezetéken.
- Végül: használható lesz-e még valaha a Barátság kőolajvezeték-rendszer? Vajon a jelentős károk és a saját kritikus infrastruktúrájukat ért csapások miatt nem tudják kijavítani a vezetéket? Vagy vannak ennek politikai okai is? Erre a kérdésre én is kíváncsian várom a választ.
Azt hiszem, hogy a háború lezárásáig kétséges, hogy lesz ukrán kőolaj tranzit, utána viszont újraépül ez a kapcsolat
– írta.
