Farkas András nyugdíjszakértő hírlevelében azt a témát frissítette fel, hogy mi az, ami beszámít a Nők40 nyugdíjnál, és mi az, ami nem. Nők40 nyugdíj akkor igényelhető, ha egy nőnek úgy van legalább 40 év jogosító ideje, hogy abból fő szabályként minimum 32 év a munkával szerzett szolgálati idő, és maximum 8 év a gyermekneveléssel (gyermeknevelési ellátások időszaka) töltött idő. Ha ezeknek a feltételeknek megfelel egy nő, akkor kérheti a Nők40-et, vagyis hogy már a 65 éves nyugdíjkorhatár előtt megállapítsák neki az öregségi nyugdíját. A lehetőség kizárólag a nőknek él, férfiaknak nem.
Ami fontos, hogy
- nem minden szolgálati időtartam számítható be a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe, annak ellenére sem, hogy
- a be nem számítható időtartamokat is figyelembe kell venni a nyugdíj összegének kiszámítása során.
Azt is tudni kell, hogy a kedvezményes nyugdíj összegét ugyanúgy állapítják meg, mint a korbetöltött öregségi nyugdíj összegét, vagyis nem csak a 40 évi jogosultsági idő, hanem az érintett hölgy egész élete során szerzett összes szolgálati idő és az 1988 óta szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező kereseteiből számított nettó havi életpálya-átlagkeresete figyelembe vételével számítják ki a kedvezményes nyugdíj összegét.
Hét pontban foglalta össze, melyek azok az időtartamok, amelyek ugyan a nyugdíj összegének kiszámítása során szolgálati időnek minősülnek, ám
és a kivételekre is kitért.
Nem számít be a Nők40 jogosító időbe a tanulmányi idő
Sem a szakmunkásképzésben, sem a felsőoktatásban eltöltött, egyébként szolgálati időként elismerhető évek nem vehetők számításba a Nők40-re való jogosultság meghatározásakor.
A nyugdíjszakértő kitért arra is, hogy a Kúria határozata alapján a volt szakiskolai tanulók e minőségben eltöltött ideje nem minősül szakmunkástanuló-viszonynak, vagy tanulószerződés alapján szakképző iskolában tanulói viszonynak, ezért szolgálati időnek nem tekinthető, vagyis nem számítható be a nők kedvezményes nyugdíjra jogosító időbe sem.
Az az időszak, amely alatt egy hölgy fizetés nélküli szabadságon volt és egyidejűleg ösztöndíjasként felsőfokú nappali tanulmányokat folytatott, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító időként szintén nem ismerhető el. Természetesen az érintett időszak az öregségi nyugdíj összegének megállapításához a szolgálati időbe felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi időként beszámítást nyerhet, csak a nők kedvezményes nyugdíja szempontjából nem minősül jogosító időnek.
A tanulmányi időszakok közül kizárólag a szakmunkástanuló kötelező nyári gyakorlatát, valamint a szakközépiskolai tanuló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött nyári gyakorlatát lehet beszámítani (jellemzően az adott év július 15. és augusztus 31. közötti időszakára vonatkozóan), amennyiben arra a társadalombiztosítás nyilvántartásaiban bejelentési adat található, ideértve az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is.
Miután a szakmunkástanulók esetében jellemzően a tanulói jogviszony teljes tartamára található bejelentési adat, a jogosultság elbírálásánál a nyári szünet idejére naptári évenként a július 15-től augusztus 31-ig terjedő időtartamot keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyként kell figyelembe venni. Ha ennek ellentmondó adat áll a rendelkezésre, a jogosultsági idő beszámításánál arra is figyelemmel kell lenni. (Ha például az egyik ipari tanuló hölgy munkakönyvi adatai szerint július 20-án, egy másik ipari tanuló hölgy augusztus 25-én pótvizsgát tett, akkor jogosultsági időként az első hölgy esetében a július 21-től augusztus 31-ig terjedő időtartamot, míg a második hölgy esetében csak az augusztus 26-tól augusztus 31-ig terjedő időtartamot lehet beszámítani.)
Bejelentési adat hiányában a szakmunkástanuló, illetőleg a szakközépiskolai tanuló nyári gyakorlatának időtartama egyéb hitelt érdemlő bizonyíték, esetleg tanú bizonyítási eljárás lefolytatása alapján is elismerhető.
És hogy miért nem számítják be a tanévek alatti rengeteg gyakorlati napot, amikor tényleges munkát végeztek? Azért, mert az év közbeni szakmai gyakorlat a képzés része volt, ami nem minősül keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonynak, tehát jogosultsági időként nem lehet figyelembe venni. Ezért annak sincs jelentősége, hogy az érintett évente/hetente hány napot töltött gyakorlaton. Sok érintett hölgy méltatlankodik emiatt.
Ne felejtsük el azonban azt sem, hogy a felsőfokú oktatásban részt vett hölgyek még több évet veszítenek a jogosultsági idejükből, hiszen az egyetemi, főiskolai évek egyáltalán nem számíthatók be a jogosultsági időbe még akkor sem, ha egyébként szolgálati időnek minősülnek (a felsőfokú tanulmányi időtartam akkor szolgálati idő, ha 1998. január 1. előtt nappali tagozaton járt főiskolára, egyetemre a hallgató).
Miután a Nők40 bevezetése idején (2011-ben) a nyugdíjkorhatár 62 év volt, a felsőfokú végzettségű hölgyek jellemzően nem tudták teljesíteni a korhatár betöltése előtt a 40 évi jogosító idő követelményét. Azóta azonban a korhatár három évvel megemelkedett, és a 65 éves nyugdíjkorhatár betöltése előtt már a legtöbb felsőfokú végzettségű hölgy is teljesítheti a kedvezményes nyugdíj feltételeit (az orvosok kivételével, mert az orvosi egyetemeken hat év a tanulmányi idő).
Segély, járadék és Nők40
Nem számít be a jogosító időbe a munkanélküli segély, álláskeresési járadék folyósításának tartama, ideértve a nyugdíj előtti álláskeresési segély (nyes) folyósítási tartamát is.
Emiatt nem lehet a 40 évből hiányzó időtartamot a nyugdíj előtti álláskeresési segély révén megszerezni, ami 60 éves életkortól a 65 éves nyugdíjkorhatár betöltéséig igényelhető, és egyébként szolgálati időnek minősül.
Ellátások és Nők40
Szintén nem számít be a Nők40 jogosító idejébe a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás folyósításának tartama.
A rokkantsági ellátás folyósítási tartama egyébként szolgálati időnek sem minősül, mert nem vonnak az ellátás összegéből nyugdíjjárulékot.
A rehabilitációs ellátás összegéből vonnak nyugdíjjárulékot, így a folyósítási tartama szolgálati idő, de nem számítható be a jogosító időbe.
Viszont akár a rokkantsági, akár a rehabilitációs ellátás mellett bármely biztosítási jogviszonyban (például munkaviszonyban vagy vállalkozási jogviszonyban) végzett munkával olyan szolgálati idő szerezhető, amely a jogosító időbe is beszámít.
Ápolás, és Nők40
Tipikusan a nőkre háruló feladat a magyar családokban, hogy gondoskodjanak az egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt támogatásra és ápolásra szoruló közeli hozzátartozóikról – az erre tekintettel kapott ápolási díj folyósítási tartama azonban nem számítható be a Nők40-re jogosító időbe.
Az ápolási díj folyósítási tartama csak akkor számítható be a Nők40-re jogosító időbe, ha azt az érintett hölgy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel állapították meg. Ha a gyermek súlyosan fogyatékos, akkor az ő ápolásával az édesanya vagy örökbefogadó anya nem csak 8 évet, hanem 10 évet szerezhet a gyermeknevelési és ápolási ellátások folyósítási idejével a szükséges 40 évi jogosító időből.
Megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékkal szerzett idő és Nők40
Ez az időszak sem lehet jogosító idő a Nők40-re. Emiatt nem lehet a 40 évből hiányzó időtartamot társadalombiztosítási megállapodással megszerezni.
(Biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező személy folyamatos járulékfizetéssel megállapodást köthet szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából. Megállapodás esetén a járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege. A járulék mértéke 22%. Ez a megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megszerzésére külön-külön nem köthető meg. Ezzel a megállapodással tehát olyan szolgálati idő szerezhető, ami nem számítható be a Nők40-re jogosító időbe.)
Táppénzes időszakok és Nők40
Nem veszik figyelembe jogosító időként a passzív (a társadalombiztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított) táppénzen töltött időt sem a Nők40-nél. (A nyugdíjszakértő megjegyzi, hogy a 2011. június 30-áig hatályos rendelkezések még tették lehetővé ilyen táppénz folyósítását.)
A biztosítási jogviszony fennállása alatt folyósított „rendes” táppénz időtartama a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe is beszámít, akárcsak a táppénz folyósítását megelőző 15 nap betegszabadság időtartama.
Fizetés nélküli szabadság és Nők40
A fizetés nélküli szabadság tartama főszabályként nem számítható be a jogosító időbe.
A gyermekneveléssel szerezhető jogosító időbe viszont beszámít a fizetés nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama, ha e szabadság az édesanyát a háromévesnél – tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél – fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg.
Maguk az érintettek egyébként azt szeretnék, ha nem lenne ilyen (jogosító idő / szolgálati idő) különbségtétel. Hogy mikor lehet érdemes a Nők40-et kérni, arról is írtunk. Elengedhetetlen lehet a Nők40 igénylése előtt az adategyeztetés is.
