A kormány elkötelezett annak érdekében, hogy az ország védelmi kapacitásának megőrzéséhez kiemelt szolgáltatással hozzájáruló gazdasági társaságok fennmaradása és a dolgozók munkahelye az orosz–ukrán háború, valamint az orosz szankciók gazdasági hatásai ellenére se kerüljön veszélybe.
Ezt a semmitmondó választ kaptuk a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztériumtól a Magyar Vagon Dunakeszi Járműgyártó, Javító és Karbantartó Kft. és a köré épült csoport fizetésképtelenségét, illetve a kormány mentőakcióját tudakoló kérdéseinkre. Annyit írtak még, hogy a felszámolási eljárás részleteiről csak azok kaphatnak tájékoztatást, akik „félnek, érdekeltnek” minősülnek.
Az idézet egybevág a dunakeszi járműgyártás helyzetének rendezéséről szóló augusztusi kormányhatározattal, csak „elhibázott brüsszeli” helyett most „orosz” szankciókról ír a tárca. A válasz különösen tartózkodó annak tükrében, hogy az alábbiakat kérdeztük a dunakeszi járműjavító kapcsán:
- Mi okozta a fizetésképtelen helyzetet?
- Az 1 milliárd euró összértékű egyiptomi vasútikocsi-szállításból eddig mennyi teljesült, és mennyi van még hátra?
- Az Eximbank mennyi garanciát vállalt az ügyletre, illetve mekkora fizetési kötelezettsége keletkezett az egyiptomi megrendelés kapcsán?
- Mióta áll a dunakeszi járműgyártó üzemében a termelés?
- Mikortól kapják a dolgozók a fizetésüket a Bérgarancia Alapból, és ez havonta mekkora összeget jelent?
- Milyen más támogatást nyújt (tervez nyújtani) a kormány a működőképesség fenntartásához?
- A Magyar Vagontól szerzi-e be a MÁV a tervezett 285 InterCity-kocsit?
A vonatbiznisz krachjáról egyébként hivatalos bejelentés máig nem született, a cégiratok között sem bukkant fel ilyesmi, a nyilvánosság csak úgy értesülhetett a dologról, hogy a kormány egyszerre három intézkedést hozott augusztus elején:
