Gazdaság

Multiláncok kiszorítása: „A fordítottja történt annak, amit a kormány szeretett volna”

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu
A nagy magyar láncok – a CBA, a Coop és a Reál – piaci részesedése a 2011-es 40 százalékról 2024-re 25 százalékra csökkent az árbevétel alapján – mondta a 24.hu Raskó György agrárközgazdász. A külföldi láncok eközben növelték hazai piaci részesedésüket, boltszámukat, és a magyar láncokénál jelentősen nagyobb árbevétel-növekedést értek el. Raskó szerint ennek oka az, hogy a nagy kereskedelmi láncokra kivetett szabályok – mint például a kötelező akciózás és az árrésstop – nyomán a diszkontláncok árai elszakadtak a hazai bolthálózatokétól.

Orbán Viktor miniszterelnök a 2010-es kormányváltás után adta ki az ukázt, hogy a média, a bankok, az energia és a kiskereskedelmi hálózatokban a nemzeti tőkének a nemzetközi fölé kell nőnie. „Hárommal megvagyunk, a negyedikbe beletörött a fogunk” – mondta 2017 szeptemberében egy lengyelországi gazdasági fórumon. „Sajnos a kereskedelmi hálózatok furfangosabbak nálunk. Még néhány év, és ezt a célt is teljesítjük” – tette hozzá. Lázár Jánosnál szintén időről időre visszatérő téma, hogy a multikat ki kell szorítani, hadat kell üzenni nekik. De mit ért el mára a kormány ezen a téren?

Pont a fordítottja történt annak, mint amit a kormány szeretett volna

– mondta a 24.hu-nak a kiskereskedelmi változásokat 2002 óta nyomon követő Raskó György agrárközgazdász.

Varga Jennifer / 24.hu Raskó György

Emlékeztetett rá, hogy a kormánynak számos intézkedése volt, hogy elérje a célját, és kiűzze a multiláncokat.

  • 2012-ben kezdték a plázastoppal, amit háromszor is módosítottak, és most is éppen szigorítani akarnak.
  • Aztán bevezették a multikat megsarcoló, átmenetinek meghirdetett, majd állandósított, módosított, megemelt kiskereskedelmi különadót, emiatt most éppen az EU bírósága elé citálhatják a magyar kormányt.
  • 2022-ben eredetileg hat termékre hirdették ki, majd kibővítették, meghosszabbították a minden boltra, piacokra is kiterjedő élelmiszerárstopot, készlettartási kötelezettséggel, húzós bírságok alkalmazásával.
  • Az egymilliárd forint feletti bevételű cégekre kötelező akciózást írtak elő, melynek hatályát meghosszabbították, a feltételek szigorításával, bírság terhe mellett.
  • Az idén március 17-től pedig árrésstopot rendelt el a kormány egyelőre augusztus végéig, szintén az egymilliárd forint feletti forgalmú cégeknél, 30 élelmiszernél 10 százalékban maximálva az árrést.
  • A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által menedzselt árfigyelőben csak a multiknak kell rögzíteniük meghatározott termékek árait, melyek körét bővítgették is.

Csakhogy amióta a kormány különböző intézkedésekkel megpróbálja távozásra bírni a multiláncokat, azóta a magyar tulajdonú élelmiszerláncok piaci részesedése folyamatosan csökken, míg a különböző célzott intézkedésekkel, adóterhekkel sújtott nemzetközi láncoké döbbenetes módon emelkedett. Vagyis immunisak a vegzálásra a multik – kommentált Raskó György, aki számokkal is szolgált.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Olvasói sztorik