Farkas András nyugdíjszakértő foglalta össze a Portfolio.hu-n a költségvetési tervezet alapján, hogy milyen nyugdíj-finanszírozást tervez 2025-re a kormány.
- Nyugdíjra és nyugdíjszerű ellátásokra 7200 milliárd forintot szánnak, ami a legnagyobb tétel a költségvetésben,
- a 13. havi nyugdíj biztosítására 500 milliárd forint feletti összeg kellhet,
- a Nők40 nyugdíj finanszírozási igénye pedig 490 milliárd forintra emelkedhet.
A nyugdíjszakértő ezek mellé tette azt is, hogy európai összehasonlításban mit jelentenek ezek a számok.
- Az Európai Unióban átlagban a GDP 10,9 százalékát költik a kormányok öregségi nyugdíjra, míg
- Magyarországon az arány mindössze 7,45 százalékos a bruttó nemzeti össztermékhez képest.
Mint ismert, a nyugdíjaknál inflációkövető nyugdíjemelés van – ez jövőre (szintén a költségvetési tervezet alapján) 3,2 százaléknyi pluszt jelenthet. A nyugdíjasok jobban örültek volna, ha inkább az inflációkövető adóemelés mintájára emelkedtek volna a nyugdíjak, mert az 4,1 százalékot jelentett volna. Ha teljesül a Pénzügyminisztérium tervezetben foglalt 3,4 százalékos növekedési előrejelzése, akkor 2025-ben sem lesz nyugdíjprémium, ahogy az idén sem volt.
A Népszava az utóbbi 15 évet megvizsgálva arra jutott, hogy nyugdíjra, egészségügyre és oktatásra is kevesebbet költ a kabinet GDP-arányosan, mint a baloldali Bajnai-kormány 2010-ben.
