A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nemrégen nehezményezte, hogy a nagy üzletláncok egyszerre emeltek árat július elején a korábban ársapkás, majd kötelező akciózás alá eső termékeknél. A közlemény kiemelte többek között a korábban ársapkás gyártói márkás tejet, mint olyan terméket, aminek az ára nagyot emelkedett. Az NGM a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) kérte, hogy vizsgálja ki az ügyet versenyjogi szempontból.
A G7 azt nézte meg, valóban szemérmetlen áremelés történt-e, illetve hogy hogyan alakult a boltok árrése a korábban árstopos tejeken.
Az NGM közleménye szerint a gyártói márkás 2,8 százalékos (közepes) zsírtartalmú UHT tej árát 45 százalékkal növelték a kiskereskedelmi láncok július 1-jét követően. Ez az emelkedés az AKI PÁIR adataiból is kiolvasható. Viszont az is egyértelmű, hogy
- a gyártói márkás, korábban ársapkás, 2,8 százalékos UHT tejet a kereskedelmi vállalatok július-augusztusban, azaz a kötelező akciózás vége utáni két hónapban átlagosan 71 százalékkal a kiskereskedelmi beszerzési ár felett értékesítették (augusztus utolsó hetében ez az érték 70%, azelőtt 75%). Ezzel szemben
- a gyártói márkás, korábban sem ársapkás 1,5 százalékos UHT tejet ugyanebben az időszakban átlagosan 89 százalékkal a kiskereskedelmi beszerzési ár felett értékesítették (augusztus utolsó hetében ez az érték 88%, azelőtt 85%).
Ez azt jelenti, hogy
(Az árrés nem egyenlő a haszonnal. Az árrésből kell a boltoknak finanszírozniuk a fenntartást, a költségeiket, a béreket, stb.)
De hasonló irányú és mértékű eltérések voltak láthatók az alacsony és közepes zsírszázalékú tejek árazásában korábban is, tehát a július 1. után végbemenő áremelés nem jelzi, hogy változott volna a kereskedelmi árazási gyakorlat az ársapkák előtti időkhöz képest – írták.
