Mint minden természeti katasztrófánál, különbséget kell tenni gazdasági kár és biztosított kár között az árvíz esetében is. Előbbi a keletkezett vagyoni károk és a közvetlen pénzügyi veszteség összességét jelenti, utóbbi viszont csak azt, amire a biztosítók ebből biztosítási fedezetet vállalnak. Az Aon idei tanulmányának adatai szerint 42 százalékról 31 százalékra csökkent a biztosítók által fedezett gazdasági károk aránya tavaly a világon, az árvíznek kitett területen álló ingatlanok magas aránya miatt ez a magyarországi árvizek esetében egyértelműen jóval alacsonyabb – olvasható a portálon.
Az egyik hazai biztosító lakásbiztosítási ügyfél-tájékoztatója szerint, például, „nem minősül árvíz biztosítási eseménynek és ezért a biztosító nem téríti meg: – a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes Víz-ügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárokat; továbbá – a talajvíz; – a belvíz; – az árvízvédelmi töltés mentén a töltés tengelyétől számított 100 méteren kívül jelentkező fakadóvíz és átszivárgás miatt keletkező elöntési károkat, beleértve az elsődleges és következményi károsodásokat is”.
Árvíz okozta károk azonban nem csupán ilyen, a biztosítók által kizárt területeken keletkeznek. Már az első piaci vélekedések is azt mutatják, hogy
Ennél nagyobb probléma az árvíz által érintett területek biztosításának a hiánya, ami egy természetes piaci kudarc: a biztosítók nem vállalnak kockázatot olyan károkra, amelyekre aktuáriusi számításaik szerint ügyfeleiknek csak megfizethetetlen díjszabás mellett tudnának fedezetet nyújtani vagy amelyre ők maguk nem tudnak megfizethető áron viszontbiztosítást igénybe venni.
2010-es tapasztalatok: alig 3,5 százalékot fizettek a biztosítók
A 2010-es természeti katasztrófa elsősorban a Tisza vízgyűjtő területét, többek között a Bodrog, Bódva, Hernád és Sajó környékét érintette.
A biztosítók összesen 7,1 milliárd forintnyi kárt regisztráltak 15.475 esetben, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adatai szerint 2010 nyarán sorrendben a Generalinál 2,3 milliárd, az Allianznál 1,8 milliárd, az Aegonnál 1,4 milliárd forint, a Groupama-Garanciánál pedig 959 millió forint kár keletkezett.
Akkor a kárösszeg 79 százaléka lakáshoz, illetve kkv-ügyfelekhez kapcsolódó kár volt, 20 százalék ipari vagy mezőgazdasági kárként jelentkezett, a maradék pedig motoros járműben keletkezett kár.
2013-as tapasztalatok: alig 2 százalékot fizettek a biztosítók
A 2013. nyár elejei, dunai árvíz miatt 2200 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz, a becsült kár pedig nagyjából 1,3 milliárd forint volt. A kárbejelentésekből 2 ezer a lakosságtól jött, a maradék 200 pedig a vállalati vagyonbiztosításokat terhelte. A kárösszegből 600 millió a lakossági, közel 700 millió pedig a vállalati kár volt, tehát a Duna mentén jóval jelentősebbnek mutatkozott a vállalati károk aránya, mint az ország keleti felében.
