Egymást érik a repülők késéséről, járatok törléséről, reptéren rekedt utasokról, információhiányról, törődés híjáról szóló hírek. Voltak, akik a magyar válogatott EB-meccséről maradtak le a járatkésés miatt. Olyannyira sok lett az ilyen típusú hír, hogy a fogyasztóvédelem és a kormány ingerküszöbét is átlépte az egyébként nem új keletű, ám korábban talán még nem ennyire elterjedt probléma.
Már június végén azt írta az MTI, hogy Budapest Főváros Kormányhivatala hivatalból hatósági ellenőrzést indított a Ryanair, a Wizzair, a SunExpress és a Eurowings légitársaságokkal szemben a tapasztalt jelentős járatkésesek kapcsán. Hozzátették, a hatósági ellenőrzés arra irányul, hogy a légitársaságok betartották-e a vonatkozó uniós rendelet előírásait, adtak-e megfelelő tájékoztatást és segítséget az utasoknak. Jelezték, amennyiben az ellenőrzés során jogsértés gyanúja merül fel, a szükséges eljárásokat a kormányhivatal megindítja az érintett légitársasággal szemben.
Július elején az osztrák Vida nevű szakszervezet légiközlekedési osztályának vezetője, Daniel Liebhart főként a HungaroControlt tette felelőssé az európai légiközlekedésben megszaporodott késések miatt – írta az RTL.hu. Azt mondta, magyar munkatársaik mérgező vállalati környezetben dolgoznak, ami miatt egyre többen hagyják el nemcsak a HungaroControlt, hanem akár az országot is. Az állami légiforgalmi irányítás nem képes megfelelni a munkaerő minimális elvárásainak a szociális színvonal és a fizetés terén – illette kemény kritikával a magyar céget Daniel Liebhart.
Múlt pénteken reggel a Kossuth Rádióban Orbán Viktor miniszterelnök is tűrhetetlennek nevezte repülőjáratok késését.
Itt az emberség minimuma is hiányzik. Sokan erre készülnek egész évben. A legtöbb ember komoly erőfeszítéssel hozza ezt össze.
Semmilyen emberséget nem mutatnak a reptéren. Nem mondják meg, hogy mi a helyzet. Ennek nem szabadna megtörténnie. A repülőteret most vesszük át, abban bízom, hogy amikor megtörténik az átvétel, akkor ez javulni fog.” A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében úgy fogalmazott, hogy „a 21. században megengedhetetlen, hogy az utasok hosszú órákat rostokoljanak a reptéren úgy, hogy nem kapnak megfelelő tájékoztatást és ellátást. Ez tarthatatlan, azonnali és összehangolt cselekvésre van szükség.”
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter üdvözölte, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság kiemelten vizsgálja a légitársaságok tevékenységét, és további határozott lépéseket vár el a légitársaságokkal kapcsolatos elfogadhatatlan anomáliák megszüntetése érdekében.
Hétfőn a Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is foglalkozott a témával. Kijelentette, azt várják a fogyasztóvédelemtől, hogy minden érintett járatnál a légitársaságokat jelentős, fájdalmas bírsággal sújtsa. A miniszter leszögezte, ő a bírságok elrettentő hatásában hisz a járatkésések kapcsán, minden esetben visszatartó erejű, fájdalmas, brutális bírságokat kell kiszabni, akár több tízmilliós vagy százmilliós bírságokról is szó lehet.
Még aznap a nemzetgazdasági miniszter is megszólalt – szerinte a légiközlekedés problémáinak felszámolása érdekében azonnali cselekvésre és célzott akciótervre van szükség. Nagy Márton a helyzet orvoslása érdekében hétfőn hivatalában fogadta a HungaroControl vezérigazgatóját, Tóth Lászlót. A tárcavezető leszögezte, hogy a HungaroControlnak mindent el kell követnie a zavartalan forgalom biztosítása érdekében. Értjük, intézkedni kell a kormány szerint. De vajon mit jelent ez konkrétan?
Visszatérve Gulyás Gergelyre, és a gyors, elrettentő erejű bírságok kiszabására, felmerült, vajon milyen eszközei vannak a fogyasztóvédelemnek a légitársaságok azonnali megregulázására. Hogy ezt megtudjuk, az illetékest, Budapest Főváros Kormányhivatalát (BFKH) kérdeztük.
- Milyen gyors tud lenni a fogyasztóvédelmi vizsgálat, amely a repülős késéseket vizsgálja? Milyen gyors eredményt lehet tőle várni
- Milyen lehet az elrettentő erejű fogyasztóvédelmi bírság ezeknél a vizsgálatoknál?
- Hol tartanak a június végén megkezdett vizsgálatok?
Azt írták, a kormányhivatal fogyasztóvédelmi hatósága folyamatosan figyelemmel kíséri a jelentős járatkésésekkel, illetve járattörlésekkel kapcsolatos eseteket és szükség esetén fellép az utasok (fogyasztók) védelmében. Hozzátették, általánosságban a hivatalnak 60 nap áll rendelkezésre egy eljárás lefolytatására, amely határidő – a vállalkozások együttműködése esetén – nagymértékben csökkenthető.
A 650 millió forintos bírságot olyan cégre szabhatják ki ezek szerint, amelynek legalább 13 milliárd forint az éves árbevétele.
Mint megtudtuk a BFKH-tól, jelenleg összesen 13 hatósági ellenőrzés van folyamatban náluk, 5 légitársasággal szemben. Ezek
- a Eurowings,
- a Ryanair,
- a Sun Express,
- a Tailwind Airlines
- és a Wizz Air.
Ami a maximális bírságot illeti, ha a Wizz Air számaiból indulunk ki, akkor nekik a 2024. március 31-én lezárt üzleti évükben 5 milliárd euró (mintegy 2000 milliárd forint) nettó árbevételük volt, amire a maximális bírság 100 milliárd forint lehetne, de belép a BFKH által jelzett 650 millió forintos maximum. A Ryanair ugyanebben az időszakban 13,44 milliárd eurós (5376 milliárd forint) árbevételt ért el, ami után mintegy 268 milliárd forintos büntetést kaphatna, de itt is belép a fogyasztóvédelmi hatóság által írt 650 millió forintos maximum.
Az ellenőrzés során (annak részeként), a kormányhivatal tájékoztatást és adatokat kér be a vizsgált késések és törlések kapcsán a légitársaságoktól. Ezen adatszolgáltatások jelenleg is folyamatban vannak. Vagyis még a bírságolásnál nem tartanak.
Végül a kormányhivatal ezúton is felhívja az utasok figyelmét arra, hogy jelentős (2 órát meghaladó) indulási késés vagy járattörlés esetén tájékoztatási, ellátási és segítségnyújtási kötelezettség terheli a légitársaságokat, függetlenül a jelentős késés vagy törlés okától.
