Elképesztő ütemben nő a különféle internetes csalások száma és értéke Magyarországon. Hiába a folyamatos ügyféltájékoztatás, figyelemfelhívás, egyre többen dőlnek be a szélhámosoknak. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint
- az idei első negyedévben a sikeres bankkártyás visszaélések száma megközelítette az 57 ezret,
- ezzel több mint 2,7 milliárd forintnyi kárt okoztak a csalók.
- Ez 65 százalékos növekedés 2023 első negyedévéhez képest.
- Az is beszédes adat, hogy a bankok egyre jobban szűrik a csalók akcióit, több mint 235 ezer sikertelen visszaélési kísérlet volt, ez a 2,2-szeres az egy évvel korábbinak.
A csalási esetek nagy része továbbra is adathalászathoz és pszichológiai manipulációhoz kapcsolódik. Nagyon gyakori eset például, hogy a telefonos csalók banki ügyfélszolgálatnak adják ki magukat, így próbálják megszerezni az ügyfelek bankkártyaadatait. Ha valakit lépre csalnak, az egyre nagyobb kárt könyvelhet el. Az első negyedévben a bankok által leírt mintegy 1,8 milliárd forintnyi bankkártyás kárból 1,3 milliárdot az ügyfeleknek kellett viselniük, ez a 2,4-szeres az egy évvel korábbinak.
Négyszeresére nőtt egy év alatt a kár
Az első negyedévben több mint 4600 ezer sikeres visszaélés történt, az ilyen csalások összértéke 13,37 milliárd forint, az ezekhez kapcsolódó leírt kár pedig 11,6 milliárd forint volt, ez a négyszerese az egy évvel korábbinak. Jó hír, hogy a megakadályozott visszaélések száma 2023 közepétől folyamatosan meghaladja a sikeres visszaélésekét, tehát a bankok csalásokat szűrő rendszere egyre hatékonyabb.
Ez persze azokat, akiknek végül viselni kell a kárt, aligha vigasztalja. A károk pedig milliós nagyságrendűek, az idei első negyedévben egy sikeres akcióval átlagosan 2,9 millió forintot zsákmányoltak a csalók. Az MNB ugyanakkor az összesített adatokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy volt egy nagy vállalati visszaélés is, amely torzítja a statisztikát.
A háztartásokat 4277 esetben verték át valamivel több mint 5,4 milliárd forint értékben, utóbbi összeg majdnem a duplája a 2023 első negyedévinek. Egy átlagos lakossági ügyfél 1,26 millió forintos kárt szenvedett el. A vállalatok sokkal rosszabbul jártak, 241 esetben váltak csalás áldozataivá, a káruk pedig meghaladta a 7,5 milliárd forintot, ez a 18-szorosa az egy évvel korábbinak, és több mint 31 millió forint káronként.
Már nem a bankot rabolják ki, hanem az ügyfelet
A csalók, kiberbűnözők módszerei változatosak, de a végük mindig az, hogy valamilyen megtévesztéssel, pszichológiai manipulációval hozzáférést szereznek az ügyfelek bankszámlájához, és azt egy pillanat alatt kiürítik. Kedvelt módszerük, hogy az apróhirdetési platformokon vadásznak a gyanútlan áldozatokra. Csomagküldő cégek áloldalain keresztül hamisított banki oldalra terelik a használt gyerekruhát vagy téli gumit hirdető eladót. Azt hazudják neki, hogy megveszik az árut, már utalják is az árát, csak fogadja el a tőlük jövő megbízást. A bűnözők a valódi banki oldalon próbálnak belépni az ügyfél fiókjába, akinek a bank folyamatosan küldi a kódokat. Ezeket a kódokat az ügyfél az áloldalon megadja a csalóknak, akik lenullázzák a számláját. Jó esetben, mert előfordult már az is, hogy több millió forintnyi személyi kölcsönt is felvettek az áldozat nevében, és azt is elutalták maguknak.
Gyakran előfordul az is, hogy banki ügyintézőnek adják ki magukat a csalók, és arra kérik az ügyfelet, telepítsen „vírusirtót” a gépére, mert csalás áldozata lett. A „vírusirtó” viszont valójában egy olyan program, amelynek segítségével átveszik az irányítást az áldozat készüléke fölött, így jutnak be az internetbankba. Olyan csalók is vannak, akik azt mondják az áldozatnak, hogy „biztonsági számlára” utaltatják át az áldozat, hogy ne férjenek hozzá a csalók. Persze az ügyfél éppen azzal veszíti el a pénzét, hogy átutalja erre a „biztonsági számlára” – hívja fel a figyelmet a portál.
