Az egyik legtöbb fejtörést okozó probléma, kérdés a kedvezményes nyugdíjra (nők40) jogosultságot szerzett hölgyek számára, hogy mikor érdemes igényelniük ezt a kedvezményes nyugellátást – írja Farkas András nyugdíjszakértő a nyugdíjguru.hu-n. És természetesen válaszokkal is szolgál.
Vannak, akiknek célszerű lehet azonnal igénybe venni a nők40-et
Amint teljesülnek a nők kedvezményes nyugdíja feltételei, vagyis
- nincs munkája, vagy
- nem megfelelő a munkahelye, vagy
- a munkáltatója nem kívánja tovább alkalmazni, esetleg
- törékeny az egészségi állapota, vagy
- a munka helyett inkább a családjával, az unokáival vagy a saját kiteljesedésével foglalkozna inkább.
De ugyanilyen erős indok lehet az azonnali igénylés mellett,
- ha az érintett hölgynek jó a munkahelye, és a nyugdíj azonnali igénylését követően tovább kívánja folytatni a munkáját, ám már nyugdíjasként, mivel így mind neki, mind a munkáltatójának nagyon kedvezővé válnak az alkalmazás feltételei.
Neki ugyanis járulékmentessé válik a nyugdíj melletti keresete, amit korlátozás nélkül fölvehet a versenyszférában és a nyugdíj szünetelése alól mentesített öt közszférás ágazatban a nyugdíja mellett. (Viszont a gyermekvédelmi, gyermekellátási, köznevelési, szakképzési és szociális ágazaton kívül a közszférában sajnos még idén is szüneteltetik a nyugdíjat, ha valaki közalkalmazotti vagy hasonló jogviszonyban dolgozik nyugdíjasként, ha pedig egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozik a nyugdíjas, akkor a szünetelő nyugdíjával megegyező nettó összegű jövedelemkiegészítést igényelhet.) A munkáltatója pedig mentesül a 13 százalékos szocho megfizetése alól a nyugdíjas munkavállaló keresete után. A járulék- és szocho-mentesség akkor is jár, ha a nyugdíj szünetel.
A nyugdíjguru szerint Úgy véli, a feltételek szigorításától való félelem nem alaptalan, hiszen a nyugdíjkorhatár folytonos emelkedésével lassan szinte minden hölgy elmehet a korhatára betöltése előtt nyugdíjba – 2022-től 65 év a nyugdíjkorhatár. Gyakorlatilag az egyetemet végzett összes hölgy is jogosulttá válik a korhatár betöltése előtti nyugdíj igénylésére, annak ellenére, hogy a kedvezményes nyugdíjra jogosító időbe a tanulmányi időtartamok nem számíthatók be. Így szerinte feltehetően jogosan tartanak attól az érintett hölgyek, hogy ha várnak az igényléssel, akkor már nem lesz elég a kedvezményes nyugdíj bevezetésekor hatályos 62 éves nyugdíjkorhatárhoz igazított 40 évi jogosító idő, hanem a három évvel növekvő korhatárhoz igazítandó 43 évre is emelkedhet a a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges minimális időkövetelmény. Erre 2026-os választási év előtt valószínűleg nem kerül sor, de 2026 után bármi lehetséges – jegyezte meg.
Azon hölgyek számára, akik a közszférában dolgoznak, és szeretnének nyugdíjba vonulni, szintén logikus döntés lehet a kedvezményes nyugdíj késlekedés nélküli igénylése, mert a munkáltatójukat kötelezi az adott jogviszonyt szabályozó törvény a közszolgálati jellegű jogviszonyuk számukra legelőnyösebb, munkáltatói felmentéssel történő megszüntetésére (ha a legkésőbb a felmentési idejük utolsó napján, vagy persze bármikor azt megelőzően, teljesítik a 40 éves jogosítóidő-feltételt).
Ami a halasztás mellett szólhat
A nyugdíjszakértő úgy véli, erős érvek szólhatnak a nők kedvezményes nyugdíja igénylésének halasztása mellett is. Mindenekelőtt az, hogy akkor ő hosszabb szolgálati időt szerezhet, amelynek megfelelően a nyugdíjszámításhoz szükséges nyugdíjszorzóját feljebb tornászhatja.
Emellett az érintett hölgynek célszerű figyelnie a szolgálati ideje napokban kifejezett számára, és tudnia arról, hogy ha a szolgálati ideje teljes években mért tartama egy újabb évvel nő, akkor 40 évi szolgálati időt meghaladóan évente 2 százalékkal nő a nyugdíja összege. Ehhez fontos azt is tudni, hogy a nők kedvezményes nyugdíja összegét nem a jogosító idő alapján számítják, hanem figyelembe vesznek minden szolgálati időtartamot, azokat is, amelyek a jogosító időbe egyébként nem számíthatók be.
Nyomós érv lehet a nyugdíjigénylés halasztása mellett, hogy a nyugdíjszámításhoz minden évben új valorizációs szorzókat kell alkalmazni, amelyek nagysága a tárgyévet megelőző évben elért nemzetgazdasági nettó átlagkereset nominális növekedéséhez igazodik. Vagyis Idén például 14,2 százalékkal nőttek a valorizációs szorzók az előző évben alkalmazott szorzókhoz képest.
Kiemelte, hogy ha egy hölgy teljesíti a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit, akkor ezt a nyugellátást Nagyon sok esetben a halasztás a helyes döntés, mert így magasabb összegű nyugdíjat állapíthatnak meg, és ez egyáltalán nem mindegy a nyugdíjmegállapítást követően átlagosan több, mint húsz évig nyugdíjas magyar nők számára.
