„Év közben, szeptember 1-től emelik több mint 14%-kal a folyamatosan romló állapotú magyar vasúti pálya használatáért fizetendő díjat, ahelyett, hogy a nemzetgazdaság egésze szempontjából kiemelt fontossággal bíró vasúti árufuvarozási ágazat versenyképességét kiszámítható és fenntartható módon növelnék, a pályahasználati díjstruktúra vasúti teherfuvarozás ösztönzését célzó átalakításával” – írja szerdai közleményében a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület.
Mint fogalmaznak, a hirtelen emelés az eddig alkalmazott gyakorlattól eltér, hiszen a vasúti pályahálózat-működtetőknek (MÁV Zrt., GYSEV Zrt.) 2 évre előre kell meghirdetni díjaikat, éppen azért, hogy kiszámítható feltételeket és szolgáltatásokat kínáljanak a hazai vasúthálózaton közlekedő több mint 56 vállalkozó vasúti társaság részére. Hozzáteszik: ez felborítja a fuvarozó cégek éves költségvetésének tervezését, miközben megrendelői oldalról, tendereknél, egyértelmű elvárás a stabil, éves szinten előre rögzített árazás. Mindezt tetézi az egyre romló pályaállapotok menetrendre gyakorolt negatív hatása, tovább csökkentve a vasút megbízhatóságát, fenntarthatóságát.
Az emelés nagy valószínűséggel nagyobb károkat fog okozni az állami költségvetés számára, mint amekkora bevételre számítanak tőle, írják.
Fel fog gyorsulni a honos vállalkozó vasúti társaságok piacvesztése a hazánkat elkerülő útirányokon fuvarfeladatot teljesítő vasúti társaságokkal szemben, valamint további forgalmak helyeződnek át a túlterhelt közútra, ahelyett, hogy a kamionok kerülnének vasútra, intermodális fuvarozási megoldásokkal
– közölték.
A HUNGRAIL által megkérdezett fuvarozók több mint fele a romló pályaállapotok miatt fennálló lassújelek és kerülő útirányok okozta többletköltségeket eddig sem tudta érvényesíteni díjaiban. Az elmúlt két évben a magas vontatási villamosenergia árak, az inflációs környezetben fellépő általános költségnövekedés mind olyan költségemelkedést okoztak, amelyeket nem, vagy csak kis részben tudtak áthárítani az ügyfelekre, áll a közleményben.
Az előre nem tervezett költségnövekedés miatt a cégek kénytelenek lesznek szerződéseiket felülvizsgálni, ami a szállítási díjak emelkedéséhez vezet és az eddig nem tovább hárított költségnövekedést is beépíthetik a díjakba, jelezték.
„Ráadásul ennek a kiegyensúlyozatlan helyzetnek az eredményeként az elmúlt években sok cég elhalasztotta azokat a fejlesztéseket, amelynek eredményeként ma például korszerűbb mozdonyokkal, járműparkkal vagy digitalizációs fejlesztésekkel tudta volna megvalósítani a hatékonyabb, takarékosabb működést, amelyre óriási szükség lenne. A HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület leszögezi: a vállalkozó vasúti társaságok nem az extraprofit reményében fogják emelni évközben díjaikat a döntés hatására, hanem a megnövekedett valós költségeket igyekeznek fedezni” – fogalmaztak.
A HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület kezdeményezi, hogy a versenyképesség ellen ható év közbeni díjnövelés helyett folytatódjanak a már megkezdett versenyképesség javító intézkedések és készüljön egy a vasúti árufuvarozást helyzetbe hozó versenyképességi csomag.
Amennyiben nem kerül kompenzálásra a díjemelés, akkor fordított modális váltás valósulhat meg, kiemelten 700 olyan kis- és középvállalkozás vasúti kiszolgálása esetén, ahol csak 1-2 vagonnyi mennyiség képződik rendszeresen (vasúti egyes kocsi teherfuvarozás). A vasúton szállított export termékek szállítási költségeinek növekedésére, a kereskedők azonnal reagálni fognak és át fogják helyezni beszerzéseiket olyan országokba, ahol alacsonyabbak a fuvarozás költségei, az alacsonyabb pályahasználati díjak és vasúti támogatások miatt. Az import termékek ára pedig növekedni fog, amely fűteni fogja az inflációt
– figyelmeztettek.
A közleményt azzal tárták: „a tranzit fuvarozás már most is elkerüli nagy mértékben hazánkat, amely csökkenti kulcsállam szerepünket a régióban. Középtávon a kapacitások leállításával járhat, ami pedig azt jelenti, hogy a hazánkban megjelenő beruházások, mint az akkumulátor- és háttérkiszolgáló ipar valamint a járműgyártók folyamatosan növekvő logisztikai igényeit nem fogják tudni majd teljesíteni a vállalatok. Jelenleg ugyanis a kapacitások évi 50 millió tonna áru szállításához vannak igazítva, ha ezt 4-5 éven belül + 25 millió tonnával akarjuk növelni, akkor ahhoz először helyzetbe kell hozni a vasutat.”
