Több olvasónktól is kaptunk levelet azzal kapcsolatban, hogy torz áramszámlák érkeznek – nehezményezték, hogy az áram díjához képest többszörös a rendszerhasználati díj. Mi ennek az oka, és hogyan jutottunk idáig? A 2013–2014-ben végrehajtott rezsicsökkentéskor a kormány csak a kilowattórára számított végárat betonozta be: az áramnál 2014 szeptemberétől (szolgáltatótól függően) bruttó 36 forint körül mozog a rezsicsökkentett ár – egy meghatározott mennyiségig. A lakosság addig nemigen foglalkozott azzal, milyen a rezsicsökkentett ár összetétele, amíg nagyjából egálban volt az áramdíjon belül az áram ára és az úgynevezett rendszerhasználati díj (vagyis az elosztói forgalmi díj és az átviteli díj).
2022. június 30-áig az áram díja jellemzően nettó 12–14 forint között mozgott, a rendszerhasználati díjé pedig 14–16 forint között, így jött ki a bruttó 36 forint körüli rezsicsökkentett ár. A rendszerhasználati díj országosan egységes, az áramdíjnál viszont szolgáltatónként van egy kis különbség, így összességében a szolgáltatóknál van némi áreltérés, de a 36 forint körüli ár stimmel.
2022 júliusától viszont az áramdíj 7 forinttal csökkent, kevesebb mint felére (nettó 5 forint körülire), a rendszerhasználati díj pedig 7 forinttal nőtt, majdnem másfélszeresére hízva (nettó 23,4 forintra). Így aki azóta rápillantott az áramszámlája összetételére, rendre azt láthatja, hogy a rendszerhasználati díj mintegy ötszöröse az áramdíjnak.
- 305 kilowattórás fogyasztásnál az áramdíj 1914 forint (nettó 4,94 forint/kilowattóra), a rendszerhasználati díj 9877 forint,
- míg 399 kilowattórás fogyasztásnál 2590 forint az áramdíj (nettó 5,11 forint/kilowattóra), és 13 694 forint a rendszerhasználati díj.
Mint az ábrán is látható, az arány a magasabb – piaci áras – áramfogyasztást is tartalmazó számlánál is hasonló.
- 2714 kilowattórás fogyasztásnál 18 324 forint az áramdíj (2544 kilowattóráig nettó 5,11, felette nettó 31,8 forint/kilowattóra), és 82 493 forint a rendszerhasználati díj.
Mi mozgathatja az áramdíjat és a rendszerhasználati díjat?
Holoda Attila energetikai szakértő szerint részben az, hogy Mészáros Lőrinc éppen mit vásárolt. Amikor a felcsúti üzletember 2018-ban megvette a Mátrai Erőművet, és az áramtermelésben volt érdekelt, utána kicsivel emelkedett az áram árán belül az áramdíj, és ugyanannyival csökkent a rendszerhasználati díj. Ám amikor Mészáros cégének nem sikerült uniós pénzt szerezni a korszerűsítésre és széndioxid-mentesítésre, 2020-ban eladta – a beszerzéshez képest jóval magasabb áron – az MVM-nek az erőművet, és ezek után csökkenni kezdett az áramáron belül az áramdíj összege.
Később – a szakértő szerint már a lakossági piaci árak augusztusi bevezetésére készülve – 2022 júliusától 7 forintot levettek az áram árából, és áttettek a rendszerhasználati díjba. Érdekes egybeesés, hogy ekkoriban Mészáros már éppen a rendszerhasználati díjaknál volt érdekelt, miután 2021-ben megvásárolta az E.On Tiszántúli Áramhálózati Zrt. szolgáltató céget, amit átnevezett Opus Titász Áramhálózati Zrt.-re.
Muszáj volt emelni a rendszerhasználati díjakat
A szakértő szerint a rendszerhasználati díjak emelése 2022-re már bőven indokolt volt, mivel ez fedezi az energia eljuttatásának teljes költségét a termelőtől a fogyasztóig, ráadásul egy jogszabályi előírás 4,5 százalékos befektetésarányos nyereséget garantál a szolgáltatóknak. Márpedig a költségek (karbantartás, bérek, eszközök, energia, közlekedés, jármű, üzemanyag, iroda és a többi) nagyon megemelkedtek 2014-hez képest. A rendszer fenntartásának költségét fedezni hivatott rendszerhasználati díj országosan egységes, abból kap az átvitelirendszer-irányító (az MVM tulajdonában lévő Mavir) és az áramot a fogyasztókhoz eljuttató szolgáltatók (MVM Émász, Démász Áramhálózati Kft.-k, Elmű Hálózati Kft., E.On Dél-dunántúli, Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt, Opus Titász Zrt.) is. Utóbbiak végzik a bekötéseket, és üzemzavar esetén az elhárítást is. A szolgáltatóknak igazolniuk kell az energiahivatal felé a költségnövekedést – csak ez alapján lehet indokolt a rendszerhasználati díj emelése.
Ennek az lett a végeredménye, hogy az áramszámla alapján egyre kisebb lett az áramár, miközben ötszörösére emelkedett a rendszerhasználati díj. De a kilowattóránkénti nettó 23 forintba sem fér bele minden költség, ami a szolgáltatóknál jelentkezik – hívta fel a figyelmet Holoda. A többi között azért is kényszerült a kormány leállítani a háztartási naperőművek rendszercsatlakozását, mert a Mavir nem volt képes finanszírozni a rendszerhasználati díjakból a szükséges fejlesztéseket.
Amikor az áram ára kilőtt a világpiacon, nálunk akkor csökkentették
Az áram árát egyébként éppen akkor (2022 nyarán) vitték le 5 forintra, amikor az ötszörösére emelkedett világpiaci ár az egekben volt – vagyis a piaci mozgásokkal ellentéteset lépett a kormány. A változatlanul hagyott rezsicsökkentett árban pedig el tudták dugni, hogy többet adtak a szolgáltatóknak a rendszerhasználati díjban – köztük Mészáros cégének és az MVM-nek is. Utóbbi nyilván sokat vesztett az áramár leszállításán, hiszen jóval többért vásárolta az áramot, mint amennyiért a lakosságnak eladhatta.
Bár Holoda Attila ezt nem tartja reálisnak, azért teljesen nem zárja ki. Akkor aztán még jobban mérgelődhetnek azok a háztartási napelemesek, akik több áramot termelnek, mint amennyit felhasználnak, hiszen ők a nettó árat (jelenleg 5 forint) igényelhetik vissza a túltermelésük után. Az igazsághoz tartozik, hogy a napelemesek tulajdonképpen tárolónak használják a rendszert, mert nem tudják akkor felhasználni az összes termelésüket, amikor keletkezik. De ezért a „tárolásért” és a rendszer fizikai használatáért nem fizetnek, ami egyfajta igazságtalanság. Ugyanakkor az is igaz, hogy amikor beruháztak, azt ígérték nekik, hogy ez mindig így lesz. Ezzel ösztönözték, hogy minél többen tegyenek napelemet a házuk tetejére.
Időközben új szabályt írtak, így tavaly szeptember 8-ától már csak az ennél korábbi telepítéstől számított 10 évig lehetséges az éves szaldó elszámolás, utána havi bruttó elszámolás lép életbe. Ez azzal jár, hogy télen a napelemesek bruttó 36 vagy 70 forintért – rendszerhasználati díjjal növelt áron – vásárolhatják az áramot, nyáron viszont nyomott áron – jelenleg nettó 5 forintért – vehetik át tőlük.
Lakossági és vállalkozói rendszerhasználati díj
A rendszerhasználati díj esetében egy másik szegmensben, a nem lakossági felhasználóknál jelentősen megemelték a fizetendőt. Vagyis az ipari felhasználókkal, a vállalkozásokkal fizettetik meg a rendszer fenntartásához hiányzó összeget. Az érintettek nehezményezték, hogy miért nekik kell fizetniük a napelemesek helyett is a rendszer használatáért. Így aztán némileg korrigáltak náluk: januárban a nem lakossági fogyasztóknál lenyestek a rendszerhasználati díjból. De a nem lakossági fogyasztóknál továbbra is magasabb a rendszerhasználati díj, mint a lakosságnál.
A szakértő szerint a rezsicsökkentés miatt átláthatatlan, hogy ténylegesen mennyi az áram ára, illetve a rendszerhasználati díj milyen valós költségeken alapul. Holoda Attila úgy véli, nem szabadna 36 forintért adni az áramot, ezzel azt sugallva, hogy „olcsó az energia, csak bízzuk a kormányra”. Ám ha kevesebbért adják az áramot, mint amennyiért veszik, és kevesebb a rendszerhasználati díj, mint amennyibe kerül a rendszer fenntartása, akkor valahonnan ki kell pótolni a hiányt. Az állami cégeknél ez megoldható a költségvetésből, csakhogy emiatt nő a hiány, amit a rezsivédelmi alapból – vagyis az extra adókból finanszíroznak. Nem véletlen, hogy amióta létezik a rezsivédelmi alap, az MVM már nem veszteséges – jegyezte meg Holoda. Azt nem tudni pontosan, hogy a hatósági ár miatti kompenzáció mennyibe is kerül – mintegy 1500 milliárd forintra becsülik piaci körökben.
Miért kapnak a napelemparkok jóval többet az áramért?
Ha már a napelemesek kerültek szóba, kíváncsiak voltunk arra is, hogy a napelemparkok miért kaphatnak 40–46 forintot is az általuk megtermelt áramért (holott ők sem tudják szabályozni a termelésüket), amíg a háztartásoknak be kell érniük 5 forinttal. Holoda kifejtette: az EU által is szorgalmazott állami szubvenció jól tervezhető megtérülést biztosít a napelemparkoknak, ami megalapozza a hosszú távú működésüket. Ezzel ösztönzi az unió a napelemparkok létesítését, ami egyébként kívánatos a zöld energiára való áttérés miatt. Az ártámogatás nélkül nem terjedtek volna el a napelemparkok sem nálunk, sem máshol, mert a beruházás költségei miatt nem tudtak volna versenyezni a nagy mennyiségben előállított fosszilis energiával, nem lett volna biztosított a megtérülés. Az új rendszerek felfuttatásánál bevett gyakorlat az állami támogatás, igaz, nem automatikusan: a napelemparkoknak pályázniuk kell. Az Energiaügyi Minisztérium friss közleménye szerint áprilisban is csúcsot döntött az ipari napelemparkok termelése.
Időközben ráadásul olcsóbbak lettek a napelem-beruházások, így a napelemparkok létesítése is. Arra lehet számítani, hogy fokozatosan kivezetik az állami támogatást (egyre kevesebben pályázhatnak), ahogy ez történt Nyugat-Európában is,
A napelemeseknek azért fizethet 5 forintot az MVM, mert ő is 5 forintért adja a lakosságnak az áramot. Ha ugyanannyit ígértek volna a háztartási napelemeseknek, mint a napelemparkoknak, azzal nyilván mindenki megbékélt volna – tette hozzá Holoda Attila. De ha azt nézzük, hogy a napenergia előállításának olcsóbbnak kell lennie, mint például a nukleáris energiának (ez 10 forint/kilowattóra), akkor irreális lenne, ha a háztartásoknak 40–50 forintot fizetnének.