Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerdán jelentette be: a kormány felszólítja az üzemanyag-kereskedőket, hogy önkéntes alapon igazítsák az áraikat a régiós átlaghoz. A KSH április 19-én közölt kísérleti statisztikája szerint április 15-én Magyarországon
- a 95-ös oktánszámú motorbenzin átlagára 640 forint, míg a régiós országokban 620 forint volt,
- a dízelnél pedig 654 forintos magyar és 623 forintos régiós átlagárat mutattak ki.
A régiós statisztikában Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia árait rögzítették, az EU Weekly Oil Bulletin legfrissebb adatai alapján.
Nagy Márton azt mondta, a gázolajnál 10, a benzinnél 27 forint az eltérés a régiós átlaghoz képest. Ez azért érdekes, mert a KSH a gázolajnál 31 forintos, a 95-ös benzinnél 20 forintos különbséget jelzett. Hogy mi az eltérés oka, azt nem sikerült megtudnunk. Szerdától, a gázolaj nagykereskedelmi ára 8 forinttal csökkent, a benziné nem változott.
A miniszter nyomatékosan arra kérte a kereskedőket, hogy érjék el a régiós árakat a lehető legrövidebb időn belül, konkrétabban a következő két hétben. Kilátásba helyezte továbbá, hogyha két hét múlva nem teljesül a kormányzati elvárás, akkor kemény eszközökkel fognak beavatkozni. A beavatkozást egyébként már kedden is belengette.
De mennyire konkrét az elvárás, hogy a magyar üzemanyagárak igazodjanak a régiós átlaghoz? Piaci szereplőket kérdeztünk, hogyan lehet megfelelni ennek az elvárásnak, mire számítsanak az autósok.
Nem jó a kiindulási pont
A kis benzinkutak mindent megtesznek annak érdekében, hogy versenyképes áron kínálják az üzemanyagot. Az elkövetkező időszakot pedig arra szeretnénk felhasználni, hogy a KSH adatsorait ellenőrizzük és kiegészítsük – mondta megkeresésünkre a Független Benzinkutak Szövetségének (FBSZ) elnöke, Egri Gábor. Véleményük szerint a KSH adatsora nem a régiós átlagot mutatja, mert nemcsak a környező országok vannak benne, hanem például Bulgária és Lengyelország is, ahova biztosan nem járnak át a magyarok tankolni. Ha ezt a két országot kivennék, rögtön alacsonyabb lenne a „régiós” átlag, és a magyar árak rögtön megfelelnének a kormányzati elvárásnak – jegyezte meg. Ha az üzemanyagok tekintetében beszélünk régióról, akkor szerinte a szomszédos országokat érdemes figyelembe venni, kivéve persze Ukrajnát (ami most sincs benne az átlagban), és Szerbiát (ami benne van), mert náluk nem uniós szabvány az üzemanyag biotartalma (annál kevesebb), márpedig a bioüzemanyag-tartalom drágítja az üzemanyagok árát. Egri Csehországot is kihagyná a régiós átlagból, mert oda sem járnak a magyarok tankolási céllal.
Az a problémánk, hogy a KSH régiós átlaga finoman szólva fércmunka.
Kérdeztük, arra számíthatnak-e az autósok, hogy 10, illetve 27 forinttal olcsóbb lesz az üzemanyag? A szakember konkrét szám helyett elmagyarázta, hogy Magyarországon a Mol – a legnagyobb piaci szereplőként – a nemzetközi piaci árak alapján alakítja a nagykereskedelmi árat, amihez igazodnak a kiskereskedők is. Visszakérdeztünk: ez azt jelenti-e, hogy nem tesznek eleget a kormány elvárásának. Nemmel felelt, és megismételte: mindent megtesznek, hogy versenyképesek legyenek a kis kutak árai.
Megjegyezte, az üzemanyag árának fele adó, amin a kormány nem tervez változtatni. A kutak nagyjából 7 százalék körüli árréséből mintegy 60 féle tételt fizetnek, köztük adókat is, abból már nincs mit elvenni – szögezte le.
A tisztánlátás érdekében az FBSZ egy, a reálfolyamatokat tükröző mélységi analízist készít – ígérte.
Állunk az összehasonlítás elé, mert szerintünk a magyar üzemanyagárak önmagukban versenyképesek, csak ugye 50 százalék körüli az adó.
Kevesebb adó mellett így csökkenne az ár
Holoda Attila energetikai szakértő úgy véli, amit a kormány elvár, az nem fog megvalósulni. Mégpedig azért nem, mert az üzemanyagok árát a Mol a jegyzési árakhoz, a mediterrán jegyzési piachoz igazítja. Van egy különbség a nyersolaj ára és a termék ára között – a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi árrés, amiből az ellátást és a kutak fenntartásának költségeit kell fedezni, plusz valamennyi hasznot. A nagy- és kiskereskedelmi árrés együtt mintegy 14 százalék, ebből a kiskereskedelmi árrést ő is 6–7 százalékra teszi. Amikor kijelentik, hogy pár százalékkal (benzinnél 3,2, gázolajnál 4,5 százalékkal) magasabb az üzemanyagár, mint a kormányzat által elvárt, akkor gyakorlatilag azt mondják, hogy a benzinkutak mondjanak le az árrésük jó részéről.
Arról nem is beszélve, hogy a környező országok zömében 20 százalék körüli az áfa (Ausztria 20, Bulgária 20, Csehország 21, Horvátország 25, Lengyelország 23, Románia 19, Szerbia 18 , Szlovákia 20, Szlovénia 22), míg Magyarországon 27 százalék. No meg a jövedéki adót is jobban (41 forinttal, azaz 16–18 forinttal többel) emelte a kormány idén, mint a minimális EU-s elvárás lett volna. Plusz az EKR-t egyedül Magyarországon teszik rá az üzemanyag árára, mintha a benzinkúton múlna, hogy mennyire energiahatékony autóval megy valaki tankolni. És ne felejtsük el azt sem, hogy a kiskutaknál 20-szorosára emelkedett a kiskereskedelmi különadó (0,15 százalékról 3 százalékra). Mivel ez utóbbi bevételarányos adó, így a forgalmi adó nálunk nem is 27 százalékos, hanem 30 százalék – sorolta. Ha csak a jövedéki adónál kevesebbet emeltek volna, illetve visszavennék 20 százalékra az áfát, akkor azonnal 600 forint alá csökkenne az üzemanyagár – jegyezte meg. Nem a kiskereskedelmi árrés a sok, hanem az 50 százalék körüli adótartalom – csatlakozott a véleményével Egri Gáborhoz.
Holoda Attila annak érzékeltetésére, milyen összetételű most az üzemanyagár, és mennyit jelentene az adócsökkentés, ábrákat is készített. Mint az első ábrán látható, jelenleg az üzemanyag árából a benzinnél 49,6 százalékot tesz ki az adó, a gázolajnál pedig 48,4 százalékot.
Ha eljátszunk a gondolattal, hogy az áfa csak 20 százalék, mint a régiós országok zömében, a jövedéki adó pedig csak a minimálisan kötelező uniós szinten van, és a kiskereskedelmi adó ismét csak 0,15 százalék lenne, mint 2023-ban, akkor 590 forint lenne a benzin és 575 forint a gázolaj.
De az adóhoz nem akarnak hozzányúlni, mert a költségvetés bajban van. Pedig, ha csökkentenék az adót, akkor a csökkenő árak miatt nőne a forgalom, és feltehetően befolyna legalább annyi a többlet forgalomból adóban, mint amennyit elengedtek adócsökkentés címén – borítékolta. Fenyegetés helyett sokkal célravezetőbbnek látná, ha ebbe az irányba lépnének.
Csak ársapka ne legyen újra
Nem azt mondták, hogy minden üzemanyag-kiskereskedő csökkentse 10 forinttal a gázolaj és 27 forinttal a 95-ös benzin árát, hanem azt, hogy ennyivel magasabb átlagban a magyar ár a KSH által kimutatott régiós átlaghoz képest, és ezt kéne korrigálni átlagban két hét alatt. Vajon magukra veszik ezt a benzinkutak? „Azt gondolom, hogy nem az egyes kis benzinkutaknak kell itt lépni, hanem a meghatározó piaci szereplőknek” – reagált a 24.hu-nak a Holtankoljak.hu ügyvezető igazgatója, Bujdos Eszter. Szerinte is leginkább azon fog múlni, teljesül-e az elvárás, hogy a Mol miként határozza meg a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi árait a következő két hétben. A Mol-nagykerár mozgatja a kiskerárat, ahhoz igazodnak a piaci szereplők, a kiskerárnál nagy különbségek nem reálisak, mert az komoly vevővesztéssel járhat. A KSH régiós árösszehasonlítása szerinte sem egzakt, mégis ez alapján kell döntést hozni. – hívta fel a figyelmet. Miközben tudjuk, hogy az adóterhek jóval magasabbak, mint máshol. Mégis a 15 százalék körüli kisker-nagyker árrésből akarnak lecsípni.
Péntektől a benzin nagykereskedelmi árát 3, a gázolajét 6 forinttal csökkenti a Mol. Ez jó első lépésnek tűnik a két héten belül. Két szerda és két péntek alatt akár össze is jöhet az elvárt csökkentés – vetettük fel. Bujdos Eszter egyetértett, hozzátéve, szerinte a Mol is szeretné elkerülni, hogy esetleg újra ársapkát vezessenek be. Már jelezték, a nyáron karbantartásaik lesznek Százhalombattán, ami miatt csökkenhet a finomítási kapacitás, ergó több importra lehet szükség. Viszont, ha ársapkát vezetnek be, akkor az importőrök várhatóan megint kifarolnak, és üzemanyaghiány alakulhat ki.
Hogy teljesül-e a kormány elvárása, az attól is függ, hogyan mozog majd a forint a dollárhoz képest, illetve hogyan változik az olajár. Ha a beszerzés megdrágul, akkor nehezen képzelhető el árcsökkentés. Bujdos Eszter úgy véli, a piaci szereplők azon lesznek, hogy teljesítsék az elvárást, amit Nagy Márton megfogalmazott (vagyis az autósok lehet, hogy tényleg 10, illetve 27 forinttal kevesebbért fognak tankolni két héten belül). Ugyanakkor nem egzakt a 10, illetve 27 forintos árcsökkentési elvárás, hiszen nem tudni, hogy a következő hetek milyen regionális átlagot hoznak.
Más kérdés, hogy az esetleges 10–27 forintos árcsökkentés mennyire váltja meg a világot, mennyire elégíti ki az autósok ármérséklés iránti vágyát. A 70–80 forintos árcsökkentés nagy durranás lehetett volna, a 10–27 forintost nem tartja annak. Szerinte azért csak ennyit kértek, mert a kormány is látja, hogy nincs mozgástér nagyobb árcsökkentésre.
Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón megismételte, ha a korábbi megállapodást (régiós középmezőnyben legyen a magyar üzemanyagár) nem tartják be a kereskedők, a kormány beavatkozik, és elképzelhető, hogy ez esetben dinamikus ársapkát vezetnek be.
