Októbertől a kormány tervei szerint egy rendeletmódosítással új feladatot kapnának a webkereskedők. A társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet szerint a csomagküldő kereskedelemben figyelmeztetést kellene alkalmazni az olyan gyermekeknek szóló terméknél, amelynek meghatározó eleme, hogy megjelenítik, illetve népszerűsítik a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást, vagy a szexualitás közvetlenül, naturálisan vagy öncélúan ábrázolják. Az ilyen gyermekeknek szóló árukat ősztől a neten csak úgy lehetne forgalmazni, ha a termék adatlapján jól láthatóan elhelyeznének egy
Érzékeny tartalom!
figyelmeztetést, hogy a vevő még a vételi döntés meghozatala előtt értesüljön erről.
Az indok az elektronikus kereskedelem folyamatos térhódítása és a gyermekek védelmével, illetve a fogyasztók online téri védelmével kapcsolatos célkitűzések megvalósítása, hogy e szempontok a módosítást követően a csomagküldő kereskedelemben is érvényre jussanak.
Joghézag betömése?
A módosítás ahhoz a rendelethez fűződne, amely már 2021 óta előírja többek között, hogy nem lehet a kirakatba tenni, illetve csak a többi terméktől elkülönítve, zárt csomagolásban lehet árulni minden olyan gyermekeknek szóló terméket, amelyről elmondható, hogy illenek rá a fentiek. Ami jellegéből adódóan nem értelmezhető a webes kereskedelemben, mert ott nincs kirakat, és eleve zárt csomagolásban érkezik minden termék. Ha innen nézzük, egy joghézagot igyekszik betömni a jogalkotó.
A tervezet alapján számunkra nem volt világos, mire gondoltak, mikor, milyen teendőjük van a webáruházaknak, ezért a tisztázás végett kérdéseket küldtünk az Igazságügyi Minisztériumnak és a Kormányzati Tájékoztatási Központnak. Az eddig sem volt teljesen egyértelmű, hogy milyen termékekre kellene alkalmazni a fizikai üzletekben az elkülönítés szabályát – a könyveseket például büntették rendesen, de aztán pereltek, és nyertek is, volt, hogy egy vesszőhibán múlt, kinek lehet igaza.
Erre is gondolva kérdeztük az illetékeseket többek között arról, lesz-e valamilyen termék-feketelista, hogy mégis milyen gyerekeknek szóló árucikkekhez kell kitenniük a webáruházaknak figyelmeztetést. Tudakoltuk, hogy ha mondjuk Ken babának rózsaszín a ruhája, akkor az még rendben van, vagy már figyelmeztetésre érett. Válasz nem érkezett, erre sem.
Sok a kérdőjel
A rendeletmódosítási tervezet szerint csak a termék adatlapján kell feltüntetni a figyelmeztetést, amit azért találtunk furcsának, mert az adatlap általában nem jelenik meg rögtön a terméknél, hanem azt többnyire meg kell keresni. Nem értettük továbbá, hogy ha az adatlapon ott lesz, hogy „Érzékeny tartalom!”, de más semmi, akkor ebből vajon tudni fogják-e a vevők, hogy mire céloz a jogalkotó. Honnan fogja tudni a webáruház, ha egy felnőtt vásárol fiú gyerekének lányos terméket (játékot, ruhát, cipőt), vagy fordítva? Amiben benne lehet akár az is, hogy észlelte, támogatja másságát, de lehet, hogy ilyesmi fel sem merül, egyszerűen csak más a gyerek ízlése, mint az átlagos. Persze ez a fizikai üzletben is előfordulhat. Vagy az nem is fontos, hogy ki kinek vásárol, csak az, hogy gyerekeknek szól-e a termék? És ha felnőttnek szól, akkor megveheti, megrendelheti a gyerek? És mitől szól felnőttnek valami, mitől gyereknek? Egyértelmű ez?
A webáruház dolgozójától elvárható-e, hogy tudja, mitől lehet „érzékeny” egy termék? Mitől tudná ő ezt jobban, mint a vevő, amikor esetleg mindketten hétköznapi szülők? Ez a kérdés persze feltehető a fizikai üzletek elkülönítési kötelezettsége kapcsán is.
Másrészt, a gyermekek védelméről szóló törvény azt írja, tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg. Ez elvileg a webes megrendelésekre is igaz. Feltéve, ha kiderül, hogy a megrendelő felnőtt-e, vagy gyerek. De azt nem írja, hogy figyelmeztetést kellene kitenni. Ha a webkereskedelemben figyelmeztetést kell kitenni, akkor ez nem lesz tilos?
Nekünk a szövegből úgy tűnt, hogy csak az e-kereskedelemben kell figyelmeztető tájékoztatást adni az érintett termékeknél (amik nem tudjuk, hogy mik lesznek), a fizikai üzletekben nem. Ezek szerint ha egy kereskedőnek van fizikai üzlete és webáruháza is, akkor egyazon terméknél csak az online shopban kellhet majd figyelmeztetés, míg a fizikai üzletben továbbra is az elkülönítés, zárt csomagolás, és a kirakati elhelyezés tilalma marad az előírás.
Hogy a tervezet hogyan áll, mi lesz a sorsa, azt nem tudjuk. A társadalmi egyeztetés április 4-én lezárult – a közlönyben még nem láttuk a módosítást.
A webáruházak nem értik
Székely Gergely webáruházakkal foglalkozó ügyvéd lapunknak azt írta, ő, és az egész piac is értetlenkedve fogadja ezt a tervezett szabályozást, mert szerintük nem érthető annak célja. Az online kereskedelem különféle üzleti modellekben működik, jellemzően közvetlen értékesítés mellett, melyet webshopokként ismerünk, vagy az úgynevezett online piactereken, ahol kereskedők. de akár magánszemélyek is értékesíthetnek. A termékkel kapcsolatosan ilyen egyedi értékítélet egyszerűen nem működik. Nemcsak azért, mert napi több tízezer termékből kellene kiszűrni az érzékenyként azonosítható termékeket, hanem azért is, mert egyszerűen ennyire egyedi termékszűrés szerinte nem lehetséges. Ráadásul az online térben a vásárló korát nem lehet hitelt érdemlően ellenőrizni. Vagyis nem tudni, hogy felnőttnek, vagy gyereknek adják el a terméket.
Nem beszélve arról, hogy a határon átnyúló kereskedelmi forgalomban ezt a szabályt még magyarázni is nehézkes, nemhogy alkalmazni
– tette hozzá.
Gyermekeknek szóló termékekről van szó – ez lehet a könyvtől kezdve a kerékpárdudáig bármi. Egyszerűen érthetetlen a tervezet tartalma, célja és végrehajthatósága.
A webáruházaknak március végével azt írták elő, hogy mindenkinek fel kell kínálnia a Magyar Posta kiszállítási szolgáltatását.
