Gazdaság

Alkotmánybírósághoz fordulnak a közszférás munkavállók egy parlamenti döntés miatt

Farkas Norbert / 24.hu
Farkas Norbert / 24.hu
Tizenkét „közszférás” szakszervezet az Alkotmánybírósághoz fordult a szakszervezeti tagdíjlevonás lehetőségének megszüntetése miatt.

Idén jaunár 1-től élesítette az Országgyűlés azt a Miniszterelnöki Kabinetiroda által előterjesztett jogszabályt, mely szerint a közszféra több ágazati jogszabályából törlik a munkáltatói kötelezettséget a tagdíjak levonásával kapcsolatban. A törvény kimondja, hogy a közalkalmazottak, köztisztviselők, kormánytisztviselők, köznevelésben foglalkoztatottak, egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók és az adóhatósági dolgozók illetményéből a munkáltató szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat nem vonhat le és nem utalhat tovább.

Ennek alapján a tagdíjbeszedést maguknak az érdekképviseleteknek kell megszervezniük, amelynek hatásaként jelentős taglétszámcsökkenéssel lehet számolni.

Tizenkét közszférában aktív érdekképviselet – köztük az oktatás, az egészségügy és a szociális szféra legnagyobb szakszervezetei – a héten az Alkotmánybíróság előtt támadta meg a jogszabályt.

Álláspontjuk szerint a szakszervezet, mint az Alaptörvény által nevesített intézmény tekintetében is érvényes lehet az, amit az Alkotmánybíróság már több vonatkozásban (környezet védelme, jogállamiság elért szintje) kimondott: alkotmányellenes a már elért védelmi szintből való visszalépés. A szakszervezetek szabad működése, tevékenysége vonatkozásában a tagdíjhoz való hozzájutás módja látszólag marginális, apró tényező. Viszont valóban csak látszólag az: ez a kis részlet a szakszervezeti működés súlyos zavarához és ellehetetlenüléséhez vezethet. Ez pedig ellentétes az Alaptörvény szabályaival. A tilalomnak nincs legitim célja, önkényesen gátolja egy alaptörvényi szabály kiteljesedését, szükségtelen és aránytalan – írták közleményükben.

Véleményük szerint – mivel a szakszervezet valamennyi érintett jogállási törvény alá tartozók vonatkozásában ugyanazt a tevékenységet folytatja, ugyanazt az alkotmányos rendeltetést végzi, ugyanazon alaptörvényi szabály érvényesülésének biztosítékaként jelenik meg, önkényes, indokolatlan és ezáltal alaptörvényellenes az eltérő megoldás: indítványunk alapján a jelen indítványozók vonatkozásában. Az indítványozók és a tilalom alá nem eső szakszervezetek azonos körbe tartoznak: mindannyian ugyanazt az Alaptörvényből eredő feladatot látják el, ugyanazt a funkciót töltik be; szerepükben lényeges különbség nem áll fenn. A megkülönböztetésnek alkotmányosan indokolható objektív oka nem létezik, azaz a szabályozás – álláspontjuk szerint – alaptörvény-ellenes.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik