Ismert, hogy a Napenergia Plusz Program napelemek és tárolók létesítését célozza a háztartások körében, és ehhez 66 százalékos vissza nem térítendő támogatást nyújt a kormány uniós forrásokból. A támogatás mértéke tehát az elszámolható költségek maximum kétharmada, a teljes megítélhető támogatás pedig legfeljebb 5 millió forint lehet háztartásonként. Ha nagyobb teljesítmény szükséges, akkor 7,75 millió forintos beruházás mellett lehet kiaknázni a maximálisan 5 millió forintos támogatást, cirka 2,75 millió forint önrész mellett. A tájékoztatás szerint mintegy 15 ezer pályázó kaphat támogatást, ez a szakértői becslések szerint 100–120 megawatt új napelem-kapacitást eredményezhet, és mintegy 150 megawattóra tároló kapacitást hoz majd létre országos szinten – 75,8 milliárd forintból.
Ámon Ada energia- és klímapolitikai szakértő, a Fővárosi Önkormányzat klíma- és környezetügyi főosztályának vezetője egyfelől üdvözli a napelemes beruházások terjedését segítő törekvéseket és a családok támogatását, ugyanakkor szerinte a mostani programban kifogásolható, hogy
- jelentős EU-s forrás lekötésével,
- koncepció és hosszú távú stratégiai elképzelés nélkül,
- drágán teremt
- nagyon kicsi új napelem-kapacitást.
És bár a pályázat napelemre és tárolóra szól, Ámon szerint a 66 százalékos támogatás nagyjából a tárolólétesítés költségét fedezi. Ha emellé odatesszük az Energiaügyi Minisztérium (EM) friss adatait, látható, hogy országosan már 2300 megawatt a napos háztartási méretű kiserőművek (HMKE) kapacitása jelenleg, az országos tároló kapacitás pedig mindössze 20 megawattóra. A Napelem Plusz Programmal létrehozott új napenergia-kapacitás tehát a mostanihoz képest elhanyagolható lesz, miközben a tároló kapacitás jelentősen növekedhet az országban a pályázat hatására.
Keveseknek jelent részmegoldást a háztartási tároló
Ámon Ada – aki 30 éve figyeli a magyar energiapolitikát – úgy véli, hogy a pályázat hatására potenciálisan megnövekvő tároló kapacitást be kellene vonni „a közösbe” az energiaellátás rugalmasabbá tétele és az ellátásbiztonság növelése érdekében.
Most azt támogatja a kormány, hogy a pályázatnyertes napelemes háztartások néhány napig el tudják tárolni, amit nem fogyasztottak el. Aztán ezalatt a pár nap alatt vagy fel tudják használni, amit eltároltak, vagy nem. A szakember szerint inkább arra lenne szükség, hogy egy közösség fel tudja használni helyben a napelemmel megtermelt áramot. Egy nagyobb napelemes beruházás akár elláthatná helyben megtermelt napenergiával a környezetében működő óvodát, iskolát, kisboltot is – vagy akár a szomszédját. Így mindenki jól járna. Illetve ha a mostani program fókuszában a tároló kapacitás létesítése szerepel, akkor gazdaságilag hatékonyabb lenne minden szereplő számára, ha a napelem túltermelését, valamint a tárolóból fel nem használt áramot be lehetne vonni a villamosenergia-hálózatba.
Vagyis a helyben fel nem használt áramot a mai tudás szerint továbbra is 5 forinton tudja csak értékesíteni a szolgáltatónak a pályázó. Ha pedig télen áramot szeretne venni, az legalább 37 forintjába kerül majd ezután is. De ha már a program a tárolók létesítését támogatja, akkor Ámon szerint kérdés az is, hogy miért hagyják figyelmen kívül a tíz éve telepített napelemes rendszerek tulajdonosait, akik át fognak kerülni hamarosan a kedvezőtlenebb bruttó elszámolásra. Őket miért nem vonták be a támogatásba, hogy a meglévő napelemes rendszereik mellé tároló kapacitásokat telepíthessenek?
A helybeni felhasználásé és az okoshálózaté a jövő
Ámon Ada szerint fontos lenne, hogy az energiapolitikát irányítók az okoshálózatokat fejlesszék, amelyek sokkal gördülékenyebbé tudnák tenni a napelemek által termelt áram rugalmas, környékbeli felhasználását. Nem szabadna tovább halogatni a jogalkotóknak a tiszta helyzetet teremtő, átlátható jogszabályi környezet megteremtését az energiaközösségek megalakításának segítésére. Ezzel például egy utca vagy egy társasház számára lehetővé válhatna a napelemekkel megtermelt áram közös felhasználása és az egymás közötti pénzügyi elszámolás. Ez külföldön jól működik, nálunk azonban még nincs meg a jogszabályi háttere.
Az okosmérőkkel rendelkező háztartásokban pedig – a napelemmel rendelkezők szinte mind ilyenek – dinamikus áramtarifa bevezetésével lehetne ösztönözni a termelőket, illetve a fogyasztókat a hálózati érdekeknek megfelelő fogyasztás, termelés, valamint tárolási magatartás kialakítására. Ez magában foglalja annak a lehetőségét is, hogy úgynevezett időszakos kiszabályozással egyéni vállalás mellett, optimálisan lehetne szabályozni a nagyfogyasztó háztartási készülékek áramfelhasználását.
A kiszabályozás azt jelenti, hogy amíg valaki egész nap nincs otthon, és alacsony a napközbeni áramfogyasztása, addig máshol használják fel a napelemes termelését, mindezzel valamennyire tehermentesítve, optimalizálva egy napközbeni (üzemi, intézményi) csúcsidőszaki áramfelhasználást. Ez szintén működik külföldön (Nyugaton, sőt Szlovákiában is), és működhetne nálunk is, persze megfelelő anyagi érdekeltség mellett. A dinamikus árszabás tehát nagyon kellene ahhoz, hogy a fogyasztók számára vonzó legyen a lehetőség, persze nem 5 forintos átvételi áron – tette hozzá a szakember.
A főváros törekvései
Ahogy ő látja, Budapesten rengeteg a társasház, amelyeknél kívánatos lenne napelemek telepítése. Másrészt ebben az óriási városban sokkal jobb az elektromos hálózat felvevő képessége, mint máshol. Ez azt jelenti, hogy a fővárosban megtermelt napenergiából „nem jut ki” a városból semennyi, mert azonnal helyben felhasználják. És fel tudnának használni még ennél több, napelemmel helyben megtermelt áramot is. A főváros éppen ezért indította el a Budapest Nappal hajtva programját, hogy lendületet kapjanak a napelemes fejlesztések a fővárosban, és a felhasznált áram minél nagyobb részét lehessen általuk klímasemleges módon megtermelni, ezáltal egyben erősíteni a hálózatot, illetve javítani Budapest és az ország áramellátás-biztonságát.
A program keretében megnézték azt is, hogy mennyi napelemmel megtermelt áramot tudna még helyben felhasználni Budapest. Most 100–150 megawatt lehet az intézményi és a háztartási a napelemtermelés együtt (a kapacitás egyébként az utóbbi években megduplázódott). A HMKE-k döntő része ma a külső kerületek családi házain található.
Ennyi áramot biztosan el is tudnának használni helyben, és a hálózat alkalmas is erre. Különösen a belvárosban tenne jót a hálózatnak – ahol a legerősebb az áramfogyasztás –, ha létesülnének napelemek, tette hozzá.
A jelenlegi napelempályázat a családi házak mellett csak a maximum hatlakásos társasházak számára elérhető, ez a korlátozás azonban nem segíti a főváros klímasemlegességi céljainak megvalósítását. Jelenleg a főváros vizsgálja, hogy többlakásos lakóépületek napelem-telepítése esetén jogilag hogyan adhatja el a ház (helyben vagy például a földszinten működő kifőzdének, esteleg más üzleteknek) a megtermelt áram egy részét vagy egészét. Ez minden bizonnyal megnövelné a társasházak napelem-telepítési kedvét, amire nagy szükség lenne a fővárosban, mert társasházakban egyelőre alig van napelem, miközben a potenciál óriási.
Nemrég egyébként arról kérdeztük a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnökét, Kiss Ernőt, mennyire érheti meg energiatárolót telepíteni a napelem mellé.
